Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jobbikos vezérszónok-kollégától meghallgathattuk, hogy mi itt azt mondtuk, hogy alapvetően technikai, jogharmonizációs célú módosítások vannak ebben a salátatörvényben, erre azt mondta, hogy valóban azok vannak, kivéve két területet, ahol érdemi, de ott sincs érdemi. Tehát nagyjából ebben tudnám összefoglalni a képviselőtársam felszólalását, illetve abban, hogy miért végez meteorológiai előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat, ahol egyébként most is van repülésmeteorológiai osztály, tisztelt képviselő úr, tehát már most is végeznek ott kollégák, kormánytisztviselők ilyen jellegű munkát. Az a csapat fog tudni bővülni, ahogy egyébként jelenleg is van egy ilyen szakmai osztálya, nagy múltra visszatekintő szakmai osztálya az OMSZ-nek.

(12.30)

Az államtitkár úr által részletesen ismertetett módosítások, ahogy ez elhangzott, alapvetően technikai, pontosító, kodifikációs és kisebb módosításokat végrehajtó törvényjavaslatok, a magyar agrárium életére azonban fontos hatással vannak. Mi, kereszténydemokraták minden élelmiszer-biztonsággal, termőföldvédelemmel kapcsolatos törvényjavaslatot kiemelten fontosnak tartunk. A magyar mezőgazdaság a történelem folyamán mindig is ismert és elismert volt Európa-szerte kiváló minőségű terményeiről. Napjainkban a magyar mezőgazdaságnak számos jelentős kihívással kell szembenéznie. Ilyen tényezők többek között a sokszor kiszámíthatatlan, szélsőséges időjárás, a hosszú, aszályos időszakok, a külföldi konkurencia, a gazdatársadalom elöregedése vagy az átláthatatlan, bonyolult, esetleg elavult szabályozási környezet. Mindezek közül talán a gazdatársadalom elöregedése a legnagyobb kihívás itthon és az egész Európai Unióban, ugyanis a magyar gazdák 58 százaléka 55 év feletti. Ezért a generációváltás elengedhetetlenül szükséges a magyar gazdatársadalomban, mely cél érdekében különösen fontos nagy erőkkel támogatnunk a fiatal gazdákat.

A mi közös felelősségünk, hogy olyan programokat, képzéseket indítsunk, olyan lehetőséget teremtsünk a magyar agráriumban, ami kedvet, motivációt és vonzó életpályát kínál a fiatalok számára a mezőgazdaságban. Ebben a témakörben fontos lépés volt a tavaly tárgyalt és elfogadott családi gazdaságokról szóló törvény.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyik eleme a családi gazdaságokról szóló törvény módosítása, amely egy olyan új lehetőséget biztosít, hogy törlésre kerüljön az őstermelők családi gazdasága, ha a tagok együttes döntése alapján a továbbiakban nem kívánnak őstermelők családi gazdaságaként tovább működni.

A törvényjavaslat szintén tartalmazza az osztatlan közös tulajdoni viszonyok megszüntetésének jogalkalmazását könnyítő módosítást, hogy a megszüntetési folyamat közérthető szabályozással és hatékonyan, ne a bürokrácia útvesztőiben és ne időveszteséggel mehessen végbe.

A törvényjavaslat módosítja továbbá a 2012 óta működő agrárkárenyhítési rendszer termelői hozzájárulási összegét. A hozzájárulási összeg megemelésére a rendszer lassan tízéves fennállása óta most először kerül sor. Erre a klímaváltozás és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárás természeti környezetre és mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatásai miatt van szükség. Természetesen az agrárkártérítés nem megoldás, hanem egy fontos eszköz a gazdák számára. A klímaváltozás negatív hatásaival szemben csak közösen lehet hatékonyan fellépni. Mi, magyarok csak saját házi feladatunk elvégzésével tudunk hozzájárulni ehhez a fontos célkitűzéshez. Ennek része a kormány nagyszabású klímavédelmi programja, országos fásítási programja, a napenergia minden korábbinál nagyobb mértékű felhasználása, valamint az a célunk, hogy az öntözött területeket 100 ezer hektárral növeljük.

Szintén fontosnak tartom a kormánynak azt a vállalását, miszerint tíz év alatt meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását, így 2030-ig legalább 6 ezer megawatt napenergia-termelő kapacitás áll üzembe. Ebben időarányosan kifejezetten jól állunk. Tavaly a nyári időszakban a magyarországi naperőművek már rekordmennyiségben biztosították a Magyarországon megtermelt villamos energia több mint 26 százalékát.

Képviselőtársam is említette, itt fontos feloldani azt a kérdést, hogy ne a szántóföldeket foglalják el, ne az értékes termőföldeket foglalják el ezek a napelemek. Én azt gondolom, hogy ez is megnyugtató, és egyébként, ahogy képviselőtársam említette, akár más országokbeli példákból, joggyakorlatokból tudunk tanulni, és azokat, hogyha helyesek, akkor átültetni a magyar gyakorlatba.

A mostani törvényjavaslat tartalmazza az eddigi eljárási renden túlmenően azt a mentességet a földvédelmi eljárás alól abban az esetben is, amennyiben a kis teljesítményű naperőmű létesítését, üzemeltetését nem a földműves tulajdonos vagy földműves felhasználó kezdeményezi. A termőföld Alaptörvényben rögzített védelme azonban elengedhetetlenné teszi, hogy ez a kivételszabály csak az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek esetén érvényesülhet, továbbá a tervezet a föld minőségét illetően, ennek érdekében egy törvényi maximumot is megállapít.

A törvényjavaslat elemei a magyar agrárium, az agráriumban dolgozók, és nem utolsósorban a fogyasztók érdekeit is szolgálják, így a KDNP-frakció támogatni fogja azt. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)