Giricz Vera

GIRICZ VERA, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Честованый пан Предсїдатель! Честованї парламентарії! Честована панї міністер!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/15991. számon benyújtott, a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról és az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi törvényjavaslathoz bizottságunk mint vitához kapcsolódó bizottság a 2021. április 26-ai ülésén a házszabályi rendelkezések 36. § (5) bekezdése alapján kialakította egységes véleményét, amelyet a következőkben ismertetek.

Az Országgyűlés előtt lévő javaslat alapvető célja, hogy eleget tegyen az Európai Unió Bírósága C78/18-as számú ítéletében foglaltaknak. A bizottságunk megítélése szerint azáltal hogy a törvénytervezet hatályon kívül helyezi a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvényt, semmissé teszi a megállapított jogsértést, amely szerint a magyarországi szabályozás ellentétes a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezésekkel, az Európai Unió alapjogi chartájának 7., 8. és 12. cikkével, úgymint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal és az egyesülés szabadságához fűződő joggal.

A javaslatban megfogalmazott rendelkezéseket ugyancsak az ítélet alapozza meg. A Bíróság kimondta, hogy a közéletre és a nyilvános vitára jelentős befolyást gyakorolni képes szervezetek részére nyújtott támogatások átláthatóságának biztosítása közérdekből indokolt.

Fontos megjegyezni, hogy a jogi szabályozás hatálya alá tartozó szervezetek vonatkozásában egyrészt a mérlegfőösszeg nagyságához köti a közélet befolyásolására alkalmasság feltételét, másrészt értelmezhetően civil szervezetnek kell minősülnie.

Bizottságunk üdvözli, hogy az e tárgyban érvényben lévő eddigi törvényi rendelkezésekhez hasonlóan e törvény hatálya továbbra sem terjed ki a nemzetiségi szervezetekre, egyesületekre, alapítványokra. Továbbá támogatjuk, hogy a vallási közösségek és a sportegyesületek is mentességet élveznek a szabályozás alól.

Mindezek hangsúlyozása mellett a törvényjavaslatnak a Magyarországon őshonos nemzetiségeket konkrétan érintő szabályozásával kapcsolatban az alábbiakat kívánjuk megjegyezni. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 2. § 14., 15. és 16. pontja egyértelműsíti azt a szervezeti kört, amelynek a törvényjavaslat biztosítja a rendelkezések alóli mentességét. Így a nemzetiségi szervezet a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább három éve rögzített célja a törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete. Ezen egyesületek hiányában nem jöhetnének létre nemzetiségi önkormányzatok, mert a választási szabályok egyértelművé teszik, hogy a választáson kizárólag nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet, illetve listát. A választási eljárásban csak az adott nemzetiséghez kötődő szervezetek versenyeznek a közösség regisztrált tagjainak bizalmáért. Tevékenységük nincs befolyással más társadalmi csoportokra.

Fontos, hogy ezen meghatározás alapján a nemzetiségi egyesület elkülönüljön a Magyarországon bejegyzett többi szervezettől. Létrejöttében és működésében egyértelmű és kizárólagos hangsúlyozottságú az adott nemzetiséghez kapcsolódó érdekvédelem és kulturális autonómia ellátása, az ahhoz kapcsolódó tevékenységek gyakorlása.

A nemzetiségi alapítvány az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítvány. Új szabályozási elemként került be a nemzetiségek jogairól szóló törvénybe a nemzetiségi alapítvány, amely az előbbiekhez képest hasonlóan céljait, működését, valamint alaptevékenységét tekintve elkülöníthető a többi alapítványtól.

Összességében elmondható, hogy a nevesített nemzetiségi érdekeket érvényre juttató és a kulturális autonómiát szolgáló szervezeti formák jogosan kerülnek ki a törvénytervezet hatálya alól. Közéleti tevékenységük a 13 hazai nemzetiségen belül értelmezhető elsősorban. Feladataikat elsődlegesen közérdekű, önkéntes tevékenységet végző személyek közreműködésével látják el.

Tisztelt Ház! A Magyarországi nemzetiségek bizottsága támogatja a T/15991. számon benyújtott törvénytervezetet, és egyben javasolja azt az Országgyűlésnek elfogadásra. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Дякуву за позур. (Taps a kormánypárti sorokból.)