Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Miniszter Asszony! Hát, van jó dolog is ebben a törvényjavaslatban, mit ne mondjak, azért egy paragrafust legalább találtam benne: hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény. Hát, ha mást nem, legalább ennyi jót találtam benne.

Na jó, van azért más is benne, amikor kivételeket tesz, például kivételeket állapít meg, vagy amikor kiveszi a nemzetiségek jogairól szóló törvény alanyait a törvény hatálya alól, ez is egy jó dolog. Hát, aztán itt talán be is fejeztem volna a jó dolgokat.

Az, hogy szükség van a változásra, nem vitatott. A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mióta bekerült az Országgyűlésbe, 2010 óta, többször tett javaslatot arra, hogy az egyesületekről szóló törvényt módosítani kell az alapítványok kapcsán, és sok olyan dolog lenne, ami változást kívánna, időszerűvé kellene tenni. Ezekkel kapcsolatosan javaslatokat is tettünk, és milyen érdekes, mi voltunk az az ellenzéki párt 2017-ben, amikor ez a jogszabály beérkezett, mi voltunk azok… (A képviselő telefonja rezeg. ‑ Nacsa Lőrinc: Soros György!), akik… Mi voltunk azok, akik a tárgysorozatba vételét ‑ elnézést kérek ‑ javasoltuk is a törvénynek, tehát meg is szavaztuk ezt, a végszavazásnál pedig tartózkodtunk.

A pártunk vezérszónoka akkor elmondta, hogy milyen problémák vannak ezzel a törvénnyel; azt is elmondtuk, hogy mik a jó dolgok benne, mikben kellene változtatni, és mik azok, amik hiányoznak belőle. Akkoriban körülbelül tíz módosító javaslatot is nyújtottunk be ehhez a javaslathoz, és hogy ezek mennyire időszerűek, ezért néhányat szeretnék kiemelni a jobbikos módosító javaslatokból.

Az első és a legfontosabb ilyen javaslat volt, hogy a törvény hatálya terjedjen ki valamennyi, a magyar politikai közéletet rendszeresen befolyásoló szervezetre, a működésükre, tehát ne csak a külföldről finanszírozott szervezetekre, hanem a belföldről finanszírozott szervezetekre is terjedjen ki. És nyilván amit a miniszter asszony elmondott az expozéjában, hogy mennyire fontos a civil szervezet esetében az átláthatóság, én azt gondolom, hogy ezzel valamennyien egyetértünk. Ez is egy hiba volt abban a 2017-es törvényben, hogy önök csak félmegoldást kínáltak az átláthatóság tekintetében, és nem kívánták a másik lábát, a belföldről finanszírozott szervezeteket is emellé tenni.

Aztán egy másik fontos kiegészítésünk volt az, hogy a preambulumot is kiegészítettük, amely szerint mi azt szerettük volna, hogy terjesszük ki a törvény hatályát a Magyarországról finanszírozott szervezetekre is, tehát itt ugyanoda csatolok vissza, és idézem: azon belföldi, politikai tevékenységet folytató szervezetekre is terjedjen ki a törvény hatálya, így különösen a magyar kormányhoz, a minisztériumokhoz, a politikai pártokhoz vagy azok alapítványához köthető szervezetekre ‑ tehát itt egyformán mértünk, mert ez az ellenzéki pártokra is vonatkozik, az ellenzéki pártalapítványokra is vonatkozik, mind a kormányra, a kormánypártokra és a kormánypárti alapítványokra is vonatkozik ‑, amelyek a gyakorlatban fő tevékenységükként politikai szerepvállalást és pártok melletti kampányolást folytatnak, és jogellenes politikai befolyásolásra képesek. Hát, ezt azért láttuk számtalanszor, és főleg ezt a lehetőséget a kormány ki is használta, hiszen nem kell messzire menni, hogy a CÖF-öt említsem csak meg, amelyhez eredetileg tízmilliós nagyságrendben, majd százmilliós, majd félmilliárdos nagyságrendben érkeztek pénzek, amely pénzek állami finanszírozásból érkeztek, közpénzből érkeztek, a magyar emberek pénze volt, és amit ez a civil szervezet politikai célokra, a Fidesz és a KDNP politikai céljaira, a kormány politikai céljaira használt föl. És bizony ezeknek a pénzeszközöknek a mozgását is alig lehetett kiperelni, mert igyekeztek mindent megtenni azért, hogy ne legyen átlátható ezen civil szervezetnek a gazdálkodása, ne lehessen látni, hogy honnan érkeznek oda pénzek, ne lehessen azt látni, hogy politikai célokra közpénzeket használ fel a kormány, oly módon, hogy az ellenzéki pártok ellen gyűlöletkampányt folytasson, hiszen láttuk az óriásplakáton azokat a hazugságokat és gyűlöletkeltő dolgokat, amelyeket kiraktak, amelyeket a mi pénzünkből finanszíroztak, és egyértelmű, hogy politikai befolyásolásra használták föl, és ebből a célzatból is kapták ezeket a pénzeket.

Aztán a harmadik fontosabb módosítónk ki kívánta venni a törvény hatálya alól a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó szervezeteket ‑ ez most ebben a törvényben megtörténik. Éppen ezt ki is emeltem az elején, hogy az 1. § (2) bekezdés d) pontja mondja ki, hogy nem terjed ki a törvény hatálya a nemzetiségek jogairól szóló törvény ‑ s a többi ‑ szerinti szervezetekre. Ezt mi javasoltuk annak idején a 2017-eshez.

Továbbá egy fontos javaslatunk volt, hogy a határon túli magyarok támogatására irányuló tevékenységet folytató szervezetek is jelenjenek meg kivételként ez alól, tehát hogy rájuk se vonatkozzon. Mindez, mint mondottam, a 2017-es jogszabályra vonatkozott.

Ezek után nem lettek figyelembe véve akkor a Jobbik által beadott módosítók, és mivel fél lába volt ennek a törvénynek, mi megszavazni akkor nem tudtuk, de mivel láttunk előremutató dolgokat, ezért nem nemmel szavaztunk, mint a többi ellenzéki párt, hanem a parlamentben egyedül a Jobbik Magyarországért Mozgalom tartózkodott ettől. (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Látjuk azt, hogy bizonyos dolgok most már átjöttek ebből, és azt is látjuk, hogy az Európai Bíróság részéről a kifogások, amiket az ellenzék szinte egyöntetűen kifogásolt, ezek megjelentek az ítéletben. Egyértelmű, hogy az Európai Bíróság diszkriminatívnak találta ezt a jogszabályt. Indokolatlanul korlátoz alapvető jogokat, sérti az uniós jogot. Aztán, ezen túlmenően, sérti a tőke szabad mozgásának az elvét, az egyesülés szabadságát, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot.

És még egy fontos dolog, hogy erről a jogszabályról megállapítást nyert, hogy aláássa a közvéleményben a civil szervezetek iránti bizalmat. Miniszter asszony is beszélt róla, hogy mennyire fontosak, milyen fontos szerepet töltenek be a magyar társadalomban a civil szervezetek. Nagyon sokrétű feladatot töltenek be, és tényleg nagy-nagy köszönet azoknak a civil szervezeteknek, amelyek folyamatosan azért dolgoznak, hogy a magyar társadalmat jobbá tegyék valamilyen szinten. Ez a törvényjavaslat, a 2017-es törvényjavaslat arra is alkalmas volt, hogy általában a civil szervezeteknek a megítélését rontsa, ezáltal aláássa az ezekbe a szervezetekbe vetett bizalmat.

2017-ben tehát megindult ez a kötelezettségszegési eljárás, szinte egy hónappal a törvény kihirdetése után. 2017 júniusában ‑ ha jól emlékszem ‑ került elfogadásra a törvény, és júliusban megindult a kötelezettségszegési eljárás, aminek a 2020-as nyáron megjelent európai bírósági ítélet lett a vége, ami miatt most itt ülünk, és újratárgyaljuk ezt a törvényjavaslatot.

Elmondtam, hogy túl sok jó dolog nincsen ebben a törvényjavaslatban, és azért kicsit ki is emelném, hogy miért nincs, hogy mi az, ami nem tetszik benne.

(17.30)

Egyrészt az, hogy az Állami Számvevőszéket jelöli ki erre a feladatra, elég furcsa több szempontból is. Egyrészt azért is furcsa, mert önmagában is ellentmondásos az, hogy az Állami Számvevőszék az állami pénzek mozgását ellenőrzi, erre hivatott, az Alaptörvényünk is ezt mondja ki az Állami Számvevőszékről, itt viszont már a civil szféra pénzeit fogja ellenőrizni, ami logikailag nagyon nehezen függ össze az Állami Számvevőszék feladatkörével, illetve nyilván nem is fér ebbe bele.

Aztán egy érdekes dolgot olvastam az indokolásban, ami nekem nagyon megütötte a szememet, amikor az általános indokolás utolsó mondatát olvastam, amikor indokolják, hogy miért az Állami Számvevőszék lesz kijelölve erre a feladatra. Azt írja az indokolás, hogy az Állami Számvevőszéknek biztosított hatáskör a szakmaiság és a függetlenség garanciája. Hát, mit ne mondjak, amikor én ezt elolvastam, akkor nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. Ugyanis az Állami Számvevőszék valóban a szakmaiságnak és a függetlenségnek a garanciája volt 2010-ig, amíg nem került hatalomra a második Orbán-kormány. Addig beszélhettünk arról, hogy valóban volt ilyen garanciája, azonban azt gondolom, hogy ma már cinikus ezt a mondatot leírni és idetenni akkor, amikor tudjuk nagyon jól, hogy az Állami Számvevőszék sok esetben nem más, mint a Fidesznek, a KDNP-nek vagy a Fidesz-KDNP-kormánynak a politikai ökle, amelyet arra használ fel, hogy politikai érdekeit érvényesítse a jogállamisággal szemben adott esetben, hogy felhasználjon egy olyan szervezetet, amelynek a döntései ellen fellebbezésnek nincs helye, azzal, hogy kikészítse a politikai ellenfeleit a kormánynak vagy a kormány két pártjának, a Fidesznek és a KDNP-nek.

Ezt valamennyi ellenzéki párt megtapasztalta, és igenis, döbbenetesnek tartjuk azt az eljárást, amit az Állami Számvevőszék folytat az ellenzéki pártokkal. Döbbenetes az, amikor ugyanazt a tényállást megállapítja a Fidesznél, ugyanazt a Jobbiknál, és a Fidesznél az rendben van, a Jobbikot pedig csaknem egymilliárd forintra büntetik, elveszi gyakorlatilag a teljes gazdálkodását és pénzét a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak. De ugyanígy bünteti sorban a többi ellenzéki pártot, félelemben tartja, a Damoklész kardját ott lebegteti az ellenzéki pártok fölött: gyerekek, csak merjétek kinyitni a szátokat, majd le lesz csapva, mert semmilyen pénzetek nem lesz, mert mindent el fogunk tudni tőletek vonni!

Erre használta fel a kormány az elmúlt években az Állami Számvevőszéket, és sajnos emiatt felháborító az, hogy az Állami Számvevőszék ma olyan feladatokat fog kapni nem vitásan, mert a kétharmados többség el fogja fogadni ezt a törvényjavaslatot, hogy tovább most már az alapítványokkal és az egyesületekkel szemben is lehet majd alkalmazni azokat a retorziókat, amelyeket eddig önök csak a politikai pártokkal szemben tudtak alkalmazni. Tehát felháborítónak tartjuk, hogy az Állami Számvevőszéket a kormány mire használja fel és azt is, hogy az Állami Számvevőszék pedig hagyja azt, hogy ez így működjön.

Egyébként szakmailag ez a jogszabály azt mondja, hogy 20 millió forint éves bevétel, mérlegfőösszeg után fog kiterjedni a törvény hatálya az egyesületre és alapítványra. Azt gondolom, hogy ez kicsit ellentmondásban van a törvényjavaslat címével, hogy a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek, ha erről beszélünk. A közélet befolyásolása nem mindig a bevételtől függ. Nyilván a forint, az forint, a mennyisége mennyiség, de nem attól fog függni az, hogy a közéletet befolyásolja, vagy egyáltalán szándékozik‑e a politikai közéletet bármilyen formában befolyásolni.

Az, hogy az Állami Számvevőszék milyen alapon vizsgálja, erről már beszéltem, hiszen nem állami eredetű bevételekről van szó, és valóban csak a politikai retorzióra teremt lehetőséget az Állami Számvevőszéknek az iderendelése.

Egy másik fontos probléma az, amelyet már számtalanszor hangsúlyoztunk itt a parlamentben, az pedig az, hogy az Állami Számvevőszék döntései ellen nincs lehetőség bírósági felülvizsgálatra. Azt látjuk, hogy egy olyan szervezetről beszélünk, amely feltételezéseink szerint politikai befolyásoltság és irányítás alatt áll, és nincsen helye bírósági felülvizsgálatnak, ez a jogállamiság megcsúfolása. Ez azt jelenti, hogy amennyiben negatív megállapítások lesznek egy civil szervezettel szemben, nem lesz lehetőség arra, hogy a bíróságon kiálljon ez a szervezet a saját igazáért, igenis bizonyítsa azt, hogy ő semmiféle olyan tevékenységet nem végzett, amellyel jogellenesen a magyar közéletet befolyásolta volna. Ezt az Állami Számvevőszék megállapíthatja, de nem lesz ellene fellebbezés, nem lesz ellene jogorvoslat.

Azt gondolom, hogy egyébként ez a magyar Alaptörvénnyel is alapvetően összeegyeztethetetlen, hiszen a magyar Alaptörvény kimondja a jogorvoslat lehetőségét minden döntéssel szemben, így az Állami Számvevőszék döntése ellen is kellene hogy legyen jogorvoslat, és bizony ennek a törvénynek, ennek a javaslatnak akkor lenne meg a másik lába, ha arra is lehetőséget adna, hogy az Állami Számvevőszék döntése ellen lehet‑e fellebbezni vagy nem.

Még egy fontos szempont az, hogy komoly energiát fog lekötni majd egy-egy egyesületnél az ÁSZ vizsgálata, felkészült szakemberekre lesz szükség, időre, ahol sokszor nincs is állandó alkalmazott. Időm lejárt, köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)