Dr. Varga-Damm Andrea (független)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat bizonyos fokig azt próbálja érzékeltetni, mintha reparálná azokat a korábbi, lex CEU-nak nevezett, jogszabályban megfogalmazott, nemzetközi szerződésekbe ütköző rendelkezéseket, amelyeket az Európai Bíróság kifogásolt, és ítéletében kötelezte a magyar kormányt arra, hogy újraszabályozza a külföldi egyetemek magyarországi működési lehetőségét. Az szerepel ebben az indoklásban, hogy a bajor nemzeti szabályozást mint példát vette alapul, annak módján vagy annak elvei szerint építette fel a külföldi egyetemek magyarországi alapítására vonatkozó feltételrendszert, és miután írtak állítólag az Európai Bizottságnak, hogy minden aspektusból vizsgálják meg, hogy majd ez az új szabályozás megfelel‑e az igényeiknek, nem emelt egyelőre az Európai Bizottság erre vonatkozóan kifogást.

De ha az a cél, és az a címe ennek a törvényjavaslatnak, hogy az Európai Bíróság ítéletét hajtsa végre ezzel a javaslattal, azaz a felsőoktatási törvény módosítását annak elvei szerint készítse el, akkor pedig meg kell vizsgálnunk azt, hogy a Kúria milyen elvek mentén hozott ítéletet. Ebben pedig a következőket mondja. Magyarország, miután a Világkereskedelmi Szervezet keretében szerződő partner ‑ ugye, ez a WTO ‑, ezért annak elvrendszerének, valamint a GATS-egyezménynek meg kell felelnie a nemzeti elbánás tekintetében akkor, amikor a felsőoktatási szabályrendszert létrehozza. Egyúttal a Kúria az EU alapjogi chartáját is idehívta a döntésében, amikor is a tudományos élet szabadságát, a felsőoktatási intézmény alapításának szabadságát, a vállalkozás szabadságát és a letelepedés szabadságát hozta alapelvként a döntésébe.

A probléma a következő. Miután Magyarország a WTO tagja, ezért ha ebben a jogszabályban kizárólagosan az EGT-tagállamokon kívüli tagállamokra nézve hozza létre ezt az új szabályrendszert, akkor megint megsérti a WTO szabályait, mert a WTO rendszerében szerződő partnerek vannak, amelyek az EGT-tagállamokon kívül állnak. Tehát lehetséges, hogy önök politikai okból és azért, mert Németországgal régi jó diplomáciai kapcsolatunk van, és az Európai Néppártban is a német pártcsalád tagjai védték meg a Fideszt, mielőtt kilépett, elkerülendő a kizárást, tehát én ezt elhiszem, hogy Németország tekintélye az Európai Unióban van olyan magas szintű, hogy ha egy ahhoz hasonló szabályozást vezet be Magyarország, akkor nem kerül újra pellengérre az Európai Bíróságon, én ezt elfogadom. De jogászember vagyok, és ha egy törvényjavaslat címe arról szól, hogy végre akar hajtani egy ítéletben megfogalmazott elvárásokat, akkor alapvetően elemezni kell, hogy ebben az ítéletben mi szerepel.

Azt mondja az 1. § (1) bekezdése, az új javaslatban az a) pont, hogy kétoldalú nemzetközi szerződést vár el, amellyel az a probléma, hogy ha kétoldalú nemzetközi szerződést vár el ahhoz, hogy egy EGT-tagállamon kívüli ország Magyarországon alapítson egyetemet, akkor megint a WTO-országok által alapítandó felsőoktatási intézmény alapítási elveit sérti meg, ami a Kúria ítéletében is szerepel. Aztán azt mondja a b) pont, hogy egyenértékű diplomával kell rendelkeznie vagy kiadnia az egyetemnek a hazai joga szerint, mint amit Magyarországon kiad, illetőleg a magyar felsőoktatással egyenértékű diplomát kell majd kiadnia. Nekem ezzel csak az a problémám, hogy ki fogja eldönteni az egyenértékűséget. Mi a mérce? Akkor nem azt kellene tenni, hogy valamifajta olyan elvrendszert épít ki tudományos alapon, valamifajta felsőoktatásra jellemző olyan iránymutató eszközrendszert és szemléletrendszert, amivel, mondjuk, egy országgyűlési képviselő is meg tudja állapítani, hogy mi az egyenértékűség?

Én sem tudok elmenni, képviselőtársaim és miniszterhelyettes úr, a Fudan Egyetem ügye mellett. Azért nem tudok elmenni, mert amikor a lex CEU-t beterjesztették, és az első ellenzéki ellenállás vagy felszólalás megtörtént, önök már nem emlékeznek, de az én memóriám is elég jó, az volt az első fideszes reakció, hogy ez nem a CEU-ról szól. Emlékeznek, képviselőtársaim? Ez volt az első hivatalos kormánynyilatkozat, hogy ez nem a CEU-ról szól, hanem egyszerűen úgy gondolják, hogy itt az ideje a külföldi egyetemek itteni létezésének jogszabályi kereteit pontosítva meghatározni, és nem szeretnék, ha mindenféle fiókegyetem itt olyan szintű diplomát nyújthatna, mint mondjuk, az ELTE vagy a Corvinus, és semmi, de semmi köze magának a törvényjavaslatnak ahhoz, hogy most a CEU itt működik, nem működik.

(21.40)

Az más kérdés ‑ ahogy mondta Arató Gergely képviselőtársam ‑, hogy pont úgy volt a feltételrendszer meghatározva, hogy tényleg egy darab külföldi egyetem egyetlen pontban nem tudott megfelelni, mindössze egyetlen pont volt, amiben nem tudott megfelelni az új szabályozásnak. És föláll miniszterhelyettes úr, és az expozéja kiindulási alapja, hogy a CEU-t ki akartuk üldözni Magyarországról, ezért meghoztuk ezt a szabályt, és most akkor, aki felszólal azért, hogy az nem volt jó, meg ez sem jó, az azt akarja, hogy Soros György visszajöjjön Magyarországra.

Hát, miért nem tetszenek megnézni visszamenőleg a legelső nyilatkozataikat?! Tessenek már végiggondolni azt, hogy milyen arcvesztés, hogy már akkor azt mondták, hogy szó sincs a CEU-ról, tiltakoztak, amikor a fél világ már emellé állt, hogy ezt ne, most meg bevallja az új jogszabályjavaslat előterjesztésénél, hogy ő már akkor is a CEU-t akarta innen kitakarítani, és milyen marha jó, mert az ultraliberális Soros Györgyöt ki tudtuk takarítani, de a Kínai Kommunista Párt által fenntartott és vezetett Fudan Egyetem meg jöjjön campusostul és mindenestül!

Az előbb miniszterhelyettes úrnak megmutattam, tessenek, képviselőtársaim, kinyitni a Fudan Egyetem honlapját, és amikor megérkezik a kép, önök szerint mi az első, amit a képen meg tetszenek látni, ami folyamatosan fut körbe, karikába a képernyőn? Vörös zászló sarlóval és kalapáccsal! Ez jelenik meg a Fudan Egyetem honlapján legelső képként.

Hát, tessenek már végiggondolni, hogy miért küzdöttek anyáink, apáink, nagyanyáink, nagyapáink, hogy a kommunizmust végre takarítsuk ki az országunkból, legyünk túl rajta, mert a nácizmus mellett ez a legborzalmasabb rendszer, amiben senki nem akar élni, ahol az egyenlőség látszatát keltve emberek életét lehet mindenféle indok nélkül ellehetetleníteni és megölni! Én nem akarok Magyarországon olyan elvrendszerrel működő, semmilyen szervezetet, különösen nem egyetemet, ahol a fiatalokat mérgezni lehet azzal a borzalmas ideológiával, és el lehet hitetni velük, hogy az úgy rendben van. S akkor mit tetszenek tenni? Azt mondják, hogy a világ 34. legjobb egyeteme, és itt semmilyen ideológiai oktatás nem lesz, közben a honlapjuk első eleme a vörös zászló és a sarló-kalapács. Látom, mindannyian nyitogatják a honlapot, úgyhogy gondolom, meg tetszettek győződni arról, amit én magam is látok. S akkor arról beszélünk, hogy egy nyugati egyetem most jöhet, nem jöhet?!

De mondok önöknek egy példahelyzetet. Bármely nap ilyen megtörténhet. Magyarországról ’45-től a hetvenes évekig nagyon sok magyar honfitársunk disszidált ‑ ugye, így hívták ‑, elment az országból és szerencsét próbált a világ valamelyik táján. Közülük nagyon sokan gazdagok lettek.

Képzeljék el azt a helyzetet, hogy egy annak idején az Egyesült Államokba emigrált, nagy értékű vagyonra szert tett honfitársunk meghal, és a végrendelete a következőt tartalmazza: szeretnék Magyarországnak, a hazámnak egy ajándékot adni, ezért kérem, hogy az örököseim az Egyesült Államokban alapítsanak meg egy alapítványt, és az alapítvány feladata az, hogy Magyarországon egy egyetemet alapítson a mérnökképzésre, mert én Magyarországon kaptam azt a mérnöki tudást, amivel az Egyesült Államokban milliárdossá tudtam lenni. Szép dolog ez? Tisztességes dolog ez? Igen. Örülnénk neki? Igen.

Ez alapján a jogszabály alapján ezt nem lehet létrehozni, mert először is az Egyesült Államokban egy ottani alapítványnak nincs egyeteme, az az alapítvány itt akar egyetemet alapítani, ergo ez már hiányzik, hogy legyen neki otthon egyeteme. Ugye? (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Csak figyeljen! Honnan tudjuk, mert azt mondja, hogy egyenértékű diplomát kell adnia… Na de hát, még nem jött létre, mert ő itt akarja létrehozni. Előadja a hivatalnak az oktatási tematikát, az előmeneteli rendszert, a felvételi rendszert, tehát szakmailag és tudományos értelemben és felsőoktatási elv szerint minden rendben van, ahogy ezt itt meg akarják csinálni, s ez alapján a jogszabály alapján nem tudja megtenni. (Nacsa Lőrinc: Ez nem igaz!) Nem tudja megtenni! Ne tessék, Nacsa Lőrinc képviselőtársam, velem vitatkozni, mert nem tudja megtenni! Elhiszem, hogy ön elhiszi, elhiteti magával, hogy meg tudja tenni, de nem tudja megtenni.

Én csak azt szeretném önöktől kérni, hiszen alig vannak ebben az Országgyűlésben olyanok, akik nem jártak egyetemre, pontosan emlékszünk arra a csodálatos tudásmennyiségre, amit ott kaphattunk, arra a szellemiségre, amit megkaptunk, és ne tessék beleszólni, hogy a szocialista rendszer alatt voltam egyetemista, mert higgye el, demokratikusabb oktatási rendszerben volt részem, mint ami ma van, nekem tudós tanáraim voltak, és se a szocializmust, se a szocializmus elveit egy percig nem oktatta egyik sem, nem voltak hajlandók a tantárgyakban, sem a „szocpg”-t, sem a szocialista államelméletet nem voltak hajlandók a tanáraim megtanítani. Papíron levizsgáztunk; soha nem vizsgáztunk. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Tehát azt akarom mondani, hogy demokratikus oktatásban volt részem, de azt a táplálékot, azt a szellemi táplálékot, amit az egyetemtől tudunk kapni, nem lehet ilyen beteges ideológiákkal átszőtt, követhetetlen, feltárhatatlan és megismerhetetlen viszonyrendszerrel társítani Magyarországon, mint amit egy Kínai Kommunista Párt által fenntartott intézmény jelenthet.

Ha az önök előadása szerint ‑ mert ma bevallották ‑ a CEU-t ki akarták Magyarországról küldeni, mert túl liberális, mert túl nyitott a társadalma, s az ízlésüknek megfelel egy kommunista egyetem? Egyik szélsőségből a másik szélsőségbe!? Nem lehetne, hogy egy dolgot, egyetlen dolgot helyezzünk a középpontba? Azt, hogy a jövő generációnak minden tudást meg kell adnunk ahhoz, hogy ezt az országot versenyképessé tegye. Szeressük őket, öleljük őket, öntsük a fejükbe a legmagasabb szintű tudást, hogy bárhova kerülnek a világban, meghajoljanak előttük, mert magyarok és mert nagy tudásúak.

Tudjuk mindannyian, nagyon vegyes a vérünk, alig van eredendő magyar, mert annyiféle nép keveredett itt, ennek köszönhetően a szellemi képességeink, a kreativitásunk, ami a kezünkben van, világszínvonalú, a legegyszerűbb embernek is olyan képességei vannak, amin csodálkoznak, amikor külhonba elkerülnek, és ott számot kell adni a képességeikről, tudásukról. Nézzük meg, hány magyar emberre tekinthetünk büszkeséggel, hogy hogy vitték a mi hírünket! Akkor ne mérgezzük meg a magyar közéletet és egyetemi világot az ilyen stílusú törvényjavaslatokkal és az ilyen stílusú szemlélettel, ami ma belecsapott a magyar egyetemi szabadságba mind annak idején a lex CEU-val, mind ezzel a Fudan egyetemi sztorival!

Hangsúlyozni kívánom, én sem értettem egyet soha Soros György elvrendszerével. Soha! De nem az volt a kérdés, hogy ideológiában egyetértünk‑e valakivel, hanem az volt a kérdés, hogy egy létező intézményt, amit évtizedeken át elfogadott egyébként az előző Orbán-kormány is, sőt a vezető politikusai ott tanultak ezen az egyetemen, Soros György finanszírozta a külföldi oktatásukat, tehát gyakorlatilag csókolgatni kellett volna a lábnyomukat, hogy megtanította ezeket az embereket angolul, mert különben nem tudtak volna egy darab idegen nyelvet sem megtanulni, ha nem kerülnek ki Oxfordba meg ide-oda-amoda, azért ezt is vegyük figyelembe, nem a nyelvtanár néninél óránként kétezer forintért tanulták meg az angolt, hanem ott kint autentikus nyelvi környezetben, Soros Györgynek köszönhetően. Szóval, nem értettem soha egyet, nem szeretem azt az elvrendszert, de egy működő intézményt ilyen módon nem lehetett felszámolni, mert az a jogrendszerbe vetett bizalmat rendítette meg.

Száz szónak is egy a vége: természetesen a javaslatot meg fogom szavazni, mert valahogy ezt a bírósági ítéletet reparálni kell. Én csak azt kérem önöktől, hogy ilyen Fudan Egyetemeket ne tessenek támogatni! Köszönöm szépen. (Stummer János és Bencsik János tapsol.)