Ander Balázs (Jobbik)

ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azzal kapcsolatosan, amit a XX. századi totalitárius diktatúrákról, az áldozatokról elmondott ott fenn, a pulpituson, én magam maximálisan azonosulni tudok. Különösen fontos, hogy a világtörténelem legnagyobb tömegsírját produkáló, gyilkos ideológiával kapcsolatosan, a kommunizmussal kapcsolatosan, ami százmillió halottat hagyott maga után, tisztán lássunk. Ezért kissé bajban vagyok, mert ez a törvényjavaslat nyilvánvalóan nem erről vagy nem csak erről szól.

(18.20)

Az elmúlt napok során megtapasztalhattuk, hogy valójában miről is szól a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok története. Arról, hogy 1750 ingatlant adtak át tulajdonképpen a haverok által felügyelt kuratóriumoknak, MOL-részvényeket, Richter-részvényeket, földbirtokokat, kastélyokat, kikötőket, több mint ezermilliárd forintos vagyont. És hogyha ezt is hozzátesszük a történethez, akkor sajnos egészen más hangvételben is kell erről az egész törvényjavaslatról megnyilatkozni.

Tehát, ha csak arról lenne szó, amit ön a kommunista diktatúrával kapcsolatban elmondott, azt megtapsolnám; azt mondanám, hogy igen, önnek igaza van. De azért egy kicsit másról szól ez a történet, és engedtessék meg, hogy messzebbről kezdjek, egy dél-somogyi faluból, még 2008-ból, egy lakossági fórumról, ahol egy idős hölgy azt mondta, hogy én ne Mészáros Lőrincezzek, mert Mészáros Lőrinc csak a nemzet vagyonát védi a vörösökkel szemben, de majd visszaadja. Hát, valami ilyesmit mondott Hubay György is, hogy erre az egészre azért van szükség, hogy soha ne kerülhessen idegenek kezébe ez a vagyontömeg.

És akkor itt most előjöhet az a szakállas vicc is a szocializmus évtizedeiből, amikor arra a kérdésre, hogy mi a konyak, azt felelték, hogy: a konyak az az ital, amit a munkásosztály, illetve a parasztok választott képviselőkön keresztül fogyasztanak. Akkor, ha ezt a vagyontömeget nézzük, akkor fel kellene tenni a kérdést, hogy mi a Cartier óra, mi az ilyen-olyan márkájú gyémánt karkötő meg gyémántgyűrű. Erre azt lehetne válaszolni, hogy az az ékszer, amit az Orbán Viktor vagyonnyilatkozatából kihagyott strómanok, oligarchák új feleségei a csuklójukon viselnek. Igen, államtitkár úr, lehet sóhajtozni, a valóság azonban ez is. (Nacsa Lőrinc felmutat egy dokumentumot: Képviselő úr, Terror Háza… ‑ Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.)

A Terror Háza. A legelső élményem a Terror Házában egy katartikus látogatás volt, és engem mint történelem szakot végzett fiatal bölcsészt, valóban meghatott és megérintett mindaz, amit ott láttam. Viszont, még egyszer mondom, nem szabad elfelejteni azt, hogy a közérdekű vagyonkezelői alapítványok története egészen másról szól. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány egy intézményhálózat, nemcsak a Terror Háza Múzeum, nemcsak a Habsburg Történeti Intézet, nemcsak a Kertész Imre Intézet, nemcsak a Kommunizmuskutató Intézet, nemcsak a XX. Század Intézet, de ott van, mondjuk, a XXI. Század Intézet is, és hogyha valaki veszi arra a fáradságot, hogy megnézze, mondjuk, a honlapjukat, akkor mi jön szembe? G. Fodor Gábor új könyve, Az Orbán-szabály. És hogyha erre most azt mondom, hogy valójában kormányzati fideszes propaganda folyik állami pénzből, akkor nem hiszem, hogy ezt meg tudnák önök cáfolni, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. (Nacsa Lőrinc: Én meg tudom!) Hát, próbálják meg, nyilván megvan a maguk narratívája is az egésszel kapcsolatban!

Viszont azt mondjuk, hogy amikor átadják az alapítói jogokat a kuratóriumnak, és elérik azt, hogy a bíróság ezt az alapítványt is, ezt a közalapítványt is közérdekű vagyonkezelő alapítványként vegye nyilvántartásba, akkor újfent csak azt tudom hangsúlyozni, hogy itt másról fog szólni a történet. Mert az odáig rendben van, hogy történeti, politikai és társadalmi hatásokat vizsgálnak a XX. század diktatúráival kapcsolatosan, és a kommunizmus történetét még inkább fel kívánják tárni, legyen így, de még egyszer és sokadjára: másról is szól ez a történet.

Azt mondják, az szerepel a törvényjavaslatban, hogy pártpolitikai viszonyokon felülemelkedő célokról lesz itt szó. Hát, az előbb utaltam itt valamire, mondjuk, akkor a XXI. Század Intézettel, illetve az ottani think tankkel kapcsolatosan. Hát, hogyha valami nem pártpolitikai célokon felülemelkedő, akkor többek között talán az ő ténykedésük is. Ha ennyire a kommunizmust akarják kutatni, akkor bizony kutathatják a Fidesznek a történetét is, hiszen a Fidesz, mondjuk ki: egy neobolsevik párttá vált. (Nacsa Lőrinc jelzésére: ) Tudom, nem tetszik; Nacsa képviselőtársam, látom, ráncolja a homlokát. Igen, egy neobolsevik, feudális elemekkel átszőtt párttá vált a Fidesz. És bizony, sok NERsevik potentát viselkedéséért bizony már a kádári kor vége felé egynémely normálisabb párttitkár szégyellte volna a képét!

Vegytiszta bolsevizmus az, amit sok esetben önök megvalósítanak, és hogyha ennyire a kommunizmust akarják kutatni, akkor egyébként hivatkoznék az általam is sok szempontból kedvelt Borvendég Zsuzsannára, aki a hálózatkutatásban, a kommunista hálózatok kutatásában ért el vitathatatlan érdemeket. Mit is mondott ő? A kommunizmus arról szólt, hogy a nemzet teljes vagyona fölött egy szűk elit rendelkezett. Kormánypárti képviselőtársaim, akkor most miről is van szó? Nem ugyanezt másolják, más vonatkozásban? Hát, dehogynem! Elmondtunk az elmúlt napokban ezzel kapcsolatosan tulajdonképpen mindent, a saját narratívánkat, ellenzéki narratívánkat is, ilyen vagy olyan hangsúllyal, ilyen vagy olyan vehemenciával, hogy tulajdonképpen egy párhuzamos narancsállam kiépítése az, ami itt zajlik a szemünk előtt, hogy nagyüzemi privatizációról van szó; vagy akkor lehetne itt a PPP-rendszert egy kicsit átformáló és pofátlan, perverz privatizációról beszélni.

Vagyonkimentésről beszéltünk. A ’22 utáni időszakra készülve Orbán Viktor készül arra, hogy valahogy ezt a feudális, hűbéri, familiáris hálózatot el kell tartani, és továbbra is etetni kell a NERsevik nagyágyúkat. Beszéltünk arról, hogy itt egy korrupt rendszert üzemeltető rablóbanda érzi azt, hogy lehetséges vége lesz a dolce vitának, és ki kell menteni ezeket a vagyonelemeket. Elnök úr, engedje meg, hogy kiváló képviselőtársamra, Brenner Kolomanra hivatkozzak, akinél olyasmit olvastam, hogy Magyarország államformája alapítvánnyá változott. Igen, alapítvánnyá változik ilyenformán, amelynek az élén egy főkurátor, Orbán Viktor áll.

És még valamit, Nacsa képviselőtársam és államtitkár úr, önök képviselik a kormánypárti oldalt itt, ezen önök által oly magasztos szavakkal illetett törvényjavaslat vitája során. Hát, hogyha ennyire szívükön viselik a kommunizmus ügyét, akkor szeretném megkérdezni, hogy mondjuk, az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételével kapcsolatosan hogy a fenébe’ fordulhat elő most, 2021-ben is, hogy mondjuk, Keresztes képviselőtársam azt mondja, hogy 23. alkalommal kell hogy majd beterjesszék az ügynöklisták nyilvánosságáról szóló javaslatot?! És meg kell kérdeznem, hogy hol van akkor, mondjuk, vagy hol volt egy lusztrációs törvény. 11 éve kétharmaddal uralkodnak. Ha úri kedvük úgy tartotta, akkor kivételes eljárásban, szakmai, politikai és társadalmi egyeztetést mellőzve, egyetlen nap alatt keresztültapostak bármit a parlamenten. Még egyszer megkérdezem: hol van a lusztrációs törvény, hogyha ennyire ódzkodnak, ennyire borzonganak a kommunistáktól?

Hát, sehol! Valószínűleg azért nem, mert jó néhány elvtársat az önök padsoraiban is érintene és kényelmetlenül érintene mindez. De akkor fel kell tennem a kérdést: hogyan lehet a diktatúra titkaira demokráciát építeni? Sehogy. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a DK és a függetlenek padsoraiból.)