Dr. Varga László (MSZP)

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ott folytatnám, ahol az előttem szóló abbahagyta, a magyar önkormányzatok helyzetével foglalkoznék, nem először már itt az Országgyűlésben, és mindig egy apropó a központi költségvetés vagy annak bármilyen jellegű módosítása arra, hogy az önkormányzatok helyzetéről beszéljünk.

Egy másfél éves folyamatot értékelhetünk már, hiszen ebben a másfél évben nagyon sok minden megváltozott az önök hozzáállásában a magyar önkormányzatok tekintetében. Ennek nyilván két oka van. Az egyikről nem beszélnek, vagy tagadják ezt az okot, ez az ok a 2019. októberi önkormányzati választás. Én azt állítom, hogy önök kifejezetten úgy alakítják a jogszabályokat, a döntéseiket, hogy abból az ellenzéki vezetésű önkormányzatok jönnek ki rosszul. Egyébként ez nem feltétlenül függ össze a koronavírus-járvánnyal, azt is felhasználják erre, de látszott, hogy például egy kormányszerv vagy a Nemzeti Versenyképességi Tanács már több olyan javaslatot tett korábban is, amely például a helyi iparűzési adóval foglalkozott, kifejezetten olyan javaslatok voltak ezek ‑ és önök nem fordultak ezzel semmiképpen sem szembe egy nyilatkozatukban sem ‑ még a vírus, tehát még a járvány kitörése előtt, amelyek drasztikusan csökkentették volna az önkormányzatok bevételeit békeidőben is, és ez annak elfogadása, annak a verziónak az elfogadása esetén békeidőben is elnehezítette volna az önkormányzatok működését. Persze, amikor ilyeneket hallunk, sokszor mondjuk azt, hogy hát, ezt talán azért már mégsem merik megcsinálni, de aztán rengetegszer ránk cáfol az élet. Ez a sajnálatos járvány több mint egy éve itt van velünk annak társadalmi és gazdasági hatásaival, rengeteg tragédiával, és nyilván ennek a távlatából is érdemes már az önkormányzatok helyzetét elemezni.

Ott van köztünk nézetbeli különbség, és ez nagyon világos itt az elmúlt egy év parlamenti vitái után, hogy önök egy megszorítandó területként tekintenek az önkormányzatokra, a magyar önkormányzatiságra; a mi álláspontunk szerint, az MSZP álláspontja szerint ‑ és jómagam is ebben hiszek ‑ az önkormányzatok a védekezés frontvonalában dolgoznak, megnövekedett terhük van alaphelyzetből is, hiszen nagyon sok téren, a városüzemeltetés terén, közvetlenül a védekezés terén, szociális, egészségügyi téren többletfeladataik vannak, többletköltségeik vannak, és tőlünk nyugatabbra például, a boldogabb sorsú országokban a kormányok ezt értik, akceptálják, segítik a saját eszközeikkel az önkormányzatoknak ezt a fajta küzdelmét. Nálunk ezzel gyökeresen ellentétes jelenségeket tapasztalhatunk, mindjárt végig fogok ezen szaladni, csak előtte elmondanám, hogy itt szó esett kompenzációról, sok önkormányzati vezető úgy gondolta, hogy már itt az év elejére, január-februárra kaphat valami olyan reményt egyébként, és kaphatnak a helyben élők olyan reményt, amely kiutat mutat ebből a nehéz gazdasági helyzetből. Talán az utolsó szalmaszálként lehetett tekinteni a pótköltségvetésre, tehát a 2021-es költségvetés módosítására, azt lehetett gondolni, hogy talán átgondolja a kormány azt, hogy jó‑e a politika, amit folytat, és az önkormányzatoknak, azoknak az önkormányzatoknak, amelyeknek nehéz a helyzete, kompenzációt fog nyújtani.

Azt szeretném mondani ‑ összefoglalóan ezt a másfél évet, zárva ezzel a pótköltségvetéssel ‑, önök elárulták az önkormányzatokat, elárulták azokat az embereket, akik emiatt, ezek miatt a döntések miatt nehéz helyzetbe fognak kerülni.

És itt mindenképpen különbséget tennék két dolog között, amit önök kivétel nélkül összemosnak ‑ itt hallható volt Nacsa Lőrincnek is egy kétperces hozzászólása, itt is összemosta ‑, a beruházási, fejlesztési kérdéseket a működés, az alapvető működés kérdéseivel. Nyilván aki felszínesen hallgatja ezeket a vitákat, annak lehet, hogy össze lehet mosni, de valójában nagyon világos a különbség a kettő között. Ugye, itt látszik, hogy a 2021-es költségvetésben gazdasági újraindítási akciótervnek milyen elemeket szánnak, az egyes sorokon milyen források vannak. Ezeknek a tartalmát is vitatták itt előttem szóló képviselőtársaim, hogy biztos, hogy jól van‑e ez összerakva, vagy nem lehetett volna‑e tényleg ott segíteni sokkal inkább, ahol erre szükség lett volna, önkormányzatok, vállalkozások, munkavállalók, nagyon sok, szerintem konstruktív felszólalás elhangzott ezekből. Azt meg lehet állapítani, hogy így is hatalmas nagyságrendje, majd’ a fele európai uniós forrásokból az önök által ebben az akciótervben elkölteni tervezett források közül, tehát európai uniós lábbal valósul majd meg, részben az RRF forrásait, részben a hétéves költségvetés forrásait említeném itt. Tehát mégiscsak az van, hogy uniós pénzekből próbálnak úgy tenni bizonyos önkormányzatok kapcsán, mint ha segítenének, pedig ezek a források ‑ mondjuk ki! ‑ járnak ezeknek az önkormányzatoknak, járnak ezeknek az embereknek, akik ezeknek az önkormányzatoknak a területén élnek.

De szerepel itt nyilván például a „Magyar falu” program, a „Modern városok” program, és természetesen senki nem vitatja, hogy ezekre a programokra szükség van, ugyanakkor hadd említsek meg csak egyetlen elemet, mondjuk, a „Modern városok” program kapcsán. 2015 áprilisában ígérték meg önök Miskolcon az M30-as autópályát 2018-ra, majd 2019-re, aztán most épphogy elindult itt a beruházás hála a Jóistennek, talán az egyik fele a jövő évben megvalósul, aztán hogy mikorra ér el Kassáig, tehát hogy mikorra lesz Kassa és Miskolc között folyamatos az autópálya? Talán ’23-ra, ’24-re, de meglátjuk, hogy meddig tologatják. Két ciklusban adják el ezt a fejlesztést úgy, mint az önök könyöradományát, közben egyébként ‑ és itt a slusszpoén ‑ egy nemzetközi szerződés, a Via Carpatia egyezmény kötelezi ennek a megépítésére Magyarországot 2026-ig. Tehát el lehet sütögetni ezeket a fejlesztéseket úgy, minthogyha az önkormányzatoknak ez közvetlen segítség lenne az önök részéről, de egészen másról van szó: európai uniós fejlesztésekről van szó, amelyek járnak az ezeken a területeken élőknek, az ezeken a településeken élőknek.

És akkor nézzük a működést, merthogy azzal van az igazi gond. Működésre önök ilyen segítséget egy érdemi fillért nem adtak, különösen mondom a 25 ezer feletti, ellenzéki vezetésű önkormányzatokat. Ugye, amikor a tavalyi évben elkezdődött a koronavírus-járvány, akkor önök rögtön kitalálták, hogy az ingyenes parkolással lehet megállítani a járványt ‑ ez egyébként egyedülálló Európában, tehát ezt az eszközt ilyen mértékben nem alkalmazták sehol sem, maximum nagyon rövid ideig.

(16.30)

Most már nyitnak mindent, ezt hallani, és négymillió beoltott fölött nagyon sokféle szolgáltatás indul újra. Kérdés, hogy az ingyenes parkolás meddig tart. Azt gondolom, hogy azokat a döntéseket nyilván sokáig fenntartják, amelyek károsak az önkormányzatoknak, de jó lenne, ha arra is választ kapnánk, hogy ezzel mit terveznek kezdeni. Nagyon rögtön a járvány elején már elvették a gépjárműadót az önkormányzatoktól, elvették a helyi közösségi közlekedés állami támogatását, ami példa nélküli, és itt ígérték meg, ebben a Házban egy interpellációmra, hogy megmarad az állami támogatás. Csak Miskolctól 500 milliót vettek el ezen a jogcímen, nem csoda, hogy nehéz helyzetbe került az MVK Zrt., és fizetési, finanszírozási problémákkal küszködik.

De itt nem álltak meg. Ez a kettő is már elfogadhatatlan volt, és Szabó Sándor képviselőtársammal volt is indítványunk, hogy vezessék ezt vissza, adják vissza az önkormányzatok részére legalább a gépjárműadó 40 százalékát, valamint az állami támogatást is adják vissza, de ezt elutasították. Ugyanakkor az év végén elvették a helyiiparűzésiadó-bevételek egy jelentős részét. Nyilván ezzel próbáltak segíteni a vállalkozásoknak. Más kérdés, hogy az igazán nehéz helyzetbe kerülő vállalkozásoknak nem nagyon van helyiiparűzésiadó-fizetési kötelezettségük, merthogy ez bevételalapú és nem nyereségalapú. Magyarán, aki tényleg nehéz helyzetben van és egyáltalán nem volt bevétele ebben az időszakban, annak le lehet ám felezni a fizetési kötelezettségét, de nyilván keveset.

Meg lehetett volna fontolni hatékonyabb eszköz bevezetését is, de mindenképpen kompenzálni kellett volna az önkormányzatok kieső bevételeit. Ezt is ígérték, de nem ezt csinálták. 25 ezer alatt automatikus kompenzációt ígértek, vezettek be, 25 ezer fölött pedig azt mondták, hogy tárgyalnak. 25 ezer lakos fölött a fideszes vezetésű önkormányzatok, megyeszékhelyek karácsonyi ajándékként kaptak majd másfél milliárd forintot kötelező önkormányzati feladatok ellátására, szabadon felhasználható módon. Ilyet nem kaptak az ellenzéki önkormányzatok, amelyek várták a reményt a tárgyalásra, arra, hogy érdemi választ kapnak. S itt jött körülbelül egy hónapja az ezzel megbízott Balla György elegáns válasza: kompenzáció márpedig nem lesz, majd beruházásokról, fejlesztésekről lehet tárgyalni. De azt előtte mondtam el, hogy a beruházások, fejlesztések lábai elsősorban európai uniós források.

Azt gondolom, hogy ilyen összefüggésben ez egy hatalmas átverése sok millió magyar embernek, aki ellenzéki vezetésű önkormányzatok területén él, akiknek ellenzéki a polgármesterük, egy olyan helyzetben, amikor a társadalmi és gazdasági helyzet pattanásig feszül a fővárosban és vidéken is. Ez elfogadhatatlan! Azt látom, hogy ez egy koncepciózus hadjárat része. Ezt ez a költségvetés nem kezeli; csakúgy nem kezeli, mint az MSZP által többször benyújtott javaslatainkat sem, mint például az álláskeresési járadék összegének 100 ezer forintra emelését kilenc hónapra, vagy akár a szociális dolgozók egyszeri 500 ezer forintos juttatását.

Tehát ez a pótköltségvetés ilyen módon igazságtalan és kifejezetten az ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal való hadjáratuk része. Ezért ez ebben a formában nyilvánvalóan nem is lehet támogatható. Térjenek észhez, és még ebben a pár hétben módosítsák ezt a javaslatot! Köszönöm, elnök úr.