Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)

POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2021-es pótköltségvetés tárgyalásán vagyunk, és nagyon sok ellenzéki képviselőtársam elmondta, azt a fő gondolatot, amit én is szeretnék most felfűzni ebben a hozzászólásomban. Nem véletlen, hogy most itt vagyunk ebben a pótköltségvetésben.

Amikor tárgyaltuk ennek az évnek a költségvetését, tavaly kora nyáron, akkor elmondtuk mindannyian, hogy ebben a pandémiás időszakban olyan sok a bizonytalanság a költségvetés kapcsán ‑ nem tudjuk még, hogy hogyan fog reagálni az ország, hány hullám fogja érinteni majd az országot ‑, önök mégis ragaszkodtak ahhoz a megszokott ütemhez, hogy még a nyáron jóváhagyják a költségvetést; nem beszélve arról, hogy az euró árfolyama is folyamatosan változik.

Mi akkor erre felhívtuk a figyelmet, és jeleztük előre, hogy jó lenne, ha inkább az őszi vagy még később, akár az év vége előtt fogadnánk el a költségvetést, tisztábban láttunk volna. Ez nem az önök hibája, az egész veszélyhelyzetnek köszönhetően volt egy olyan bizonytalansági faktor, ami miatt ez a költségvetés, az idei évi, tehát a 2021. évi felülvizsgálatra szorul. Felelősséget a Pénzügyminisztériumtól kérnénk, de láthatóan Orbán Viktor miniszterelnök úr a pártpolitikai céljainak alárendelte a Pénzügyminisztérium szakmai álláspontját, mert láthatóan a 2020. évet is egy őrületes, féktelen állami költekezéssel, egy 5500 milliárd forintos hiánnyal tudták csak zárni.

És itt vagyunk most a 2021. évben, amikor a 3 százalék körüli hiányt most már 7,6-ra tervezik, nem véletlenül. Látjuk azokat a kiadásokat, amelyekkel a 2021-es költségvetést gyakorlatilag elengedték. Láthatóan nem a járvány elleni védekezés önöknek a fő szempont, hanem az, hogy minél több pénzt még az oligarchákon, strómanokon keresztül kilapátoljanak az állami központi költségvetésből.

A Pénzügyminisztérium hiába próbálja ezt szakmai álláspontokkal alátámasztottan idetenni a Ház elé, amikor látjuk mögötte a politikai szándékot, és ezt nem először mondjuk. Folyamatosan láthatóak azok az intézkedések, amelyek elvezettek odáig, hogy ma Magyarországon arról kell beszélnünk, hogy nem a járványkezelésre folynak az összegek, hanem látszat- és luxusberuházásokra. Ezért mondtuk azt, hogy ezeket a beruházásokat azonnali hatállyal le kell állítani.

Persze, önök mondják, hogy ez munkahelyet teremt, meg az országnak mennyire jó, csak azt is meg kellene nézni, hogy most mik a prioritások. A prioritások azok, hogy minden magyar embernek, aki a járványkezelésben vagy betegség után, vagy azért, mert elvesztette az állását, vagy elvesztette az otthonát, minden segítséget meg tudjunk adni. És nem gondolnám azt… ‑ és egyébként képviselőtársaim is ezt már elmondták, hogy több száz milliárd forint megy el a központi költségvetésből olyan beruházásokra, olyan programokra, melyekre az égadta világon semmi szükség nincs, pláne nem ilyen járványhelyzetben.

És amikor arról is beszélünk, hogy kellene egy arányos közteherviselés, hogy nem a külföldi multinacionális vállalatokat, hanem a magyar kkv-szektort kellene még jobban támogatni, akkor nem a levegőbe beszélünk, hanem érezzük a mai magyar valóságot, hogy az emberek, a kisvállalkozók attól rettegnek, hogy itt a bevételek kiesésével olyan helyzetbe kerülnek, hogy nem tudják fenntartani a vállalkozásaikat.

Államtitkár úr felsorolta azt a három fő zsebet, amelybe ez a 6000 milliárd forint beletartozik, és ott említette a turizmust. Balatoni képviselőként azt gondolom, hogy emellett nem mehetek el szó nélkül, hogy amíg a sport- és kulturális beruházásokra 120 milliárd forintot terveznek, addig a turizmus mindössze 90 milliárd forintot kap országos szinten. És most nemcsak a Balatonról beszélek, hanem a teljes ország turisztikai ágazatáról, amely, lássuk be, hogy a gazdasági szektorok közül egyébként húzóágazat volt a konjunktúra időszakában, abban az időszakban, amikor önöknek tartalékképzésre kellett volna fordítani és egyéb olyan beruházásokra, amelyek ezeket a szektorokat még jobban felpörgetik. Tehát 90 milliárd forint jut a turizmusfejlesztésre, és itt ilyenkor mindig bennünk van a kisördög.

Ha turizmusról beszélünk, akkor mindig nevek jutnak eszünkbe, hogy akkor kinek a cége, kinek a szállodája, kinek az étterme fogja kapni majd ezeket a beruházásokat. Mi különösen azt szeretnénk, hogyha azok a nehéz helyzetbe került vendéglátóipari egységek kaphatnának nagyobb támogatást, amelyek erre a több hónapos bezárásra kényszerültek. Sok helyre került ki a „Bezártunk” tábla.

Jön a nyár, mindenki arra készül, hogy majd most az elmúlt időszak bevételkiesését pótoljuk. Ez természetesen majd áremelkedéseket fog hozni a piacon. A magyar családok nagyon nehéz helyzetben vannak. Hogyan fogják tudni segíteni majd a vállalkozásokat, hogy túlvészeljék ezt a helyzetet? Erre, azt gondolom, hogy ez a 90 milliárd forint nagyon-nagyon kevés.

És amikor azt mondjuk, hogy a multik helyett a kkv-szektort, akkor pontosan erről beszélünk, hogy most nekik kellene segítő kezet nyújtani, és amikor a 2021-es költségvetést módosítjuk, mert a járványhelyzet is azt kívánja; és egyébként láthatóan önök is rájöttek, hogy a tavaly beterjesztett, a nyáron elfogadott költségvetés már a Holdon van, és egész egyszerűen nem tartható, akkor pontosan erről beszélünk.

Meg kellett volna állítani azonnali hatállyal a nemzeti vagyon elherdálását, de sajnos ott vagyunk, hogy a mai napon önök százmilliárdokat játszottak ki alapítványokba. Pedig pontosan ez a jövő megmentése lett volna, hogy a nemzeti vagyon itt maradjon az államnál, és ne kerüljön el alapítványokba, az önök embereihez, és ne önök döntsenek róla, hanem mi itt, a Parlament falai között mindannyian. A nemzeti vagyonnak az államnál lenne a helye. Önök erre is azt mondták, hogy nem, jobb helyen van nálunk, majd mi tudjuk, hogy hogyan kell kezelni.

Az a baj, hogy mi, ellenzéki képviselők már megtanultuk, hogy önök mire szeretik ezt költeni: olyan beruházásokra, olyan privatizációs célokat valósítanak meg, amelyekkel bizonyos oligarchák majd jól meggazdagodnak, és nyilvánvalóan képviselőtársaim is már elmondták ‑ tudjuk nagyon jól ‑, hogy 2022-ben, amikor is az új nemzeti egységkormány feláll, akkor ezeket az alapítványba átjátszott pénzeket vissza fogjuk szerezni, mert úgy gondoljuk, hogy ennek az államnál van a helye és nem az alapítványokban.

Még egy témát szeretnék érinteni, az pedig az önkormányzatiság. Amikor azt mondjuk, hogy a 25 ezer fő alatti településeknél az elvett iparűzési adót… ‑ tudom, hogy önök nem szeretik azt a szót, hogy elvett, mert senkitől senki nem vett el, hiszen az ott maradt a vállalkozásoknál, de mégis elvették az iparűzési adó felét az önkormányzatoktól.

De van 47 olyan település, amely túlmegy a 25 ezer fős lélekszámon, és Balla György kormánymegbízott úr a felelős azért, hogy a kormány elé terjesszen egy javaslatot, hogy akkor majd ezeknek az önkormányzatoknak hogyan is lesz a kompenzációja, lesz‑e egyáltalán; mert elejtett egy olyan fél mondatot, hogy nincs is szükség kompenzációra. Hát, már hogy ne lenne szükség?! Az önkormányzatok levegőért kapkodnak; mert valamiből meg kellene csinálni az önként vállalt feladatokat is, mert a magyar emberek, akik az adott településeken élnek, ezekkel a plusz önkormányzati szolgáltatásokkal… ‑ tudom, hogy ez nem jó meghatározás, de mégis azt mondanám, hogy amikor egy kulturális rendezvényt szervez egy önkormányzat, az azért önként vállalt feladat.

Most, amikor az emberek hosszú hónapok bezártsága után végre talán majd az elkövetkezendő hónapban, ha már lecseng a harmadik hullám, és már tényleg egy kicsit szabadabb levegőhöz juthatunk, akkor kimehetnek, és kulturális rendezvények is lesznek, az önkormányzatoknak ezeket kell majd visszavonni. Majd nem lesznek olyan rendezvények, nem tudják a civileket támogatni, a helyben lévő közösségeket teszik tönkre.

(16.20)

Úgyhogy amikor elveszik ezeket a támogatásokat, amikor az iparűzési adót ilyen mértékben nem juttatják vissza az önkormányzatoknak a 25 ezer fő felettieknél, hanem konkrét, egyedi projekteket támogatnak, mint ahogy ezt így megtudtuk, hogy majd azért úgy csurran-csöppen annak, aki ügyes lesz és jó lesz, és majd bólogat, aki meg majd nem, és azt mondja, hogy nem fekszem be a fideszes országgyűlési képviselőnek, nem engedek a zsarolásnak, az majd nem kap támogatást ebből a kompenzációs alapból, pedig erre nagyon nagy szükség lenne, és önök a magyar embereknek üzennek azzal, hogyha megkülönböztetik őket. Nem lehet diszkriminálni a magyar embereket aszerint, hogy ők egy olyan városban laknak, egy olyan 25 ezer fő feletti városban, ahol ellenzéki a városvezetés, vagy egy olyan 25 ezer fő feletti városban, ahol kormánypárti a városvezetés. A magyar emberek többet érdemelnek, felelős gazdaságpolitikai döntéseket, olyan döntéseket, amelyekkel a magyar emberek érdekeit szolgálják, és nem a haverokét meg az oligarchákét.

Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnö-kének nem szabadna politikai célokra felhasználnia Magyarország központi költségvetését. Ő most ezt teszi, és ezzel, amit elénk raktak, a pótköltségvetéssel is ugyanezt a célt szolgálja. Én nagyon bízom benne, hogy Varga miniszter úr és Banai államtitkár úr is a sarkára áll, és egyszer végre nemet tudnak mondani ezeknek a féktelen költekezéseknek, és valóban a magyar emberek lesznek majd a 2021-es és remélhetőleg majd a 2022-es költségvetés nyertesei. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik, az LMP és az MSZP soraiban.)