Ritter Imre (Nemzetiségi képviselő)
2021-04-09 · 189. ülésnap · Ismerteti a bizottság véleményét · 15:09Szöveg11 319 karakter · 28 bekezdés · JSON
RITTER IMRE nemzetiségi képviselő: (Mikrofon nélkül.) Köszönöm. Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament! Erlauben Sie mir bitte, dass ich im Namen und im Auftrag des Ausschusses der in Ungarn lebenden Nationalitäten unseren Standpunkt bezüglich des Gesetzesvorschlägens, die wir jetzt und hier debattieren, erörtere.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem… (Közbeszólás: Mikrofon!) Bocsánat! (Felcsatolja a mikrofont.) Elnézést!
Engedjék meg, hogy a Magyarországi nemzetiségek bizottsága nevében kifejtsem álláspontunkat az itt és most megvitatandó törvényjavaslatok kapcsán. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága a 2021. április 7-ei ülésén kapcsolódott az előzetesen nemzetiségi napirendi pontnak kért T/15727. számú, a Debreceni Egyetem, a T/15724. számú, a Nyíregyházi Egyetem, a T/15718. számú, a pécsi egyetem, a T/15716. számú, a Tokaj-Hegyalja Egyetem, a T/15715. számú, az Eszterházy Károly Egyetem, a T/15712. számú, a szegedi egyetem átalakításáról és a T/15710. számú, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatokhoz, és lefolytatta ezek általános vitáját. Ezek a törvényjavaslatok olyan felsőoktatási intézményekkel kapcsolatosak, melyekben folyik ‑ a Tokaj-Hegyalja Egyetem esetében tudomásom szerint folyhat ‑ nemzetiségi képzés, tehát érzékenyen érintik a magyarországi őshonos nemzetiségeket.
Ugyanakkor nem tudtuk nemzetiségi napirendi pontnak kérni a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/15728. számú törvényjavaslatot, tekintettel arra, hogy a Házbizottság legutolsó ülése után került benyújtásra, de most az együttes általános vita során lehetőségünk van ehhez a törvényjavaslathoz is hozzászólni.
Bizottságunk a minél jobb tájékozódás érdekében elébe ment ezeknek a törvényjavaslatoknak, hiszen már a 2021. március 24-ei bizottsági ülésünkön meghívott előadó volt dr. Stumpf István, a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztos úr, valamint dr. Hankó Balázs Zoltán úr, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. A 2021. április 7-ei ülésünket követően pedig volt lehetőségem a bizottság nevében, a pandémiás helyzet miatt négyszemközt, de annál hatékonyabban hosszabb egyeztetést folytatni a témában prof. dr. Bódis József államtitkár úrral.
(12.50)
Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy a vita politikai részében a Magyarországi nemzetiségek bizottsága részéről nem kívánunk részt venni, hozzászólásomat kizárólag a nemzetiségi kérdésekre korlátozom.
A nemzetiségióvodapedagógus-, -tanító-, -tanár- és -szaktanár-képzés, a nemzetiségi felsőoktatás tekintetében jelentős lépéseket tettünk az elmúlt években. Engedjék meg, hogy egy nagyon rövid, vázlatos tájékoztatást tegyek a nemzetiségi bizottság által az elmúlt években ezen a területen végzett munka eredményéről és a változatlanul fennálló gondokról is.
2016-ban kidolgoztuk és elfogadtuk a nemzetiségipedagógus-programot. 2017 és 2019 között ennek első és legfontosabb elemeként négyszeresére emeltük, kiterjesztettük a nemzetiségipedagógus-pótlékot, amely éves szinten most már mintegy 3,5 milliárd forint többletet jelent közel 4 ezer nemzetiségi pedagógusnak. 2018-ban bevezettük a nemzetiségipedagógus-hallgatói ösztöndíjat, melynek keretében a most folyó, 2020/21-es tanévre már 436 nemzetiségipedagógus-hallgatóval kötöttünk szerződést. Az egész ösztöndíjprogram éves keretösszege 380 millió forint. 2019-ben elindítottuk a nemzetiségióvodapedagógus-képző helyek támogatását 100 millió forint összeggel. Sajnos, a Covid-járvány miatt 2020-ban nem volt lehetőségünk ennek továbbvitelére, kiterjesztésére.
2020-ban a nemzetiségek jogairól szóló törvény módosításával biztosítottuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által átvett köznevelési intézmények nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Ez összesen 8 nemzetiséget érintően 78 település 104 nemzetiségi köznevelési intézményét érinti. Ennek részletes eredményeiről éppen tegnap számoltam be a tisztelt Háznak a T/15706. számú, az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitájában.
Összefoglalóan örömmel állapítom meg, hogy minden nehézség ellenére a tulajdonátadások mintegy 40 százaléka rendben már lezajlott, további több mint 50 százaléka heteken belül eredményesen le fog zárulni. Mindössze nyolc olyan köznevelési intézmény van, ahol bírósági eljárás, örökségvédelmi és egyéb okok miatt valószínűleg hosszabban el fog ez még húzódni.
Ugyanakkor minden eddigi erőfeszítésünk és pozitív eredményünk mellett nem tudtunk előrelépést elérni a nemzetiségipedagógus-képzésben annak számszerűségét, minőségét, nemzetiségi nyelvi kompetenciáját, finanszírozását és egyéb területeit tekintve sem. Márpedig teljesen egyértelmű, hogy magas színvonalú nemzetiségipedagógus-képzés nélkül elképzelhetetlen tartósan színvonalas nemzetiségi oktatás-nevelés, a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzése, holott Magyarország Alaptörvénye ezt garantálja minden magyarországi őshonos nemzetiségnek, és a feltételek biztosítása a magyar állam feladata.
Az elmúlt években a Magyarországi nemzetiségek bizottsága több nemzetiségi országos önkormányzattal közösen jelentős erőfeszítéseket tett és tesz a felsőoktatásban szinte folyamatosan felmerülő nemzetiségi képzéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémák, nehézségek javítására, megoldására. Csak néhány esetet hadd jelezzek az elmúlt időszakból!
A bajai Eötvös József Főiskola Nemzetiségi és Idegen Nyelvi Intézeténél, annak ellenére, hogy a hallgatók több mint 90 százaléka német és horvát nemzetiségipedagógus-hallgató, vezetőnek mégis egy angol szakos került kinevezésre.
A Pécsi Tudományegyetemen a német állammal közösen alapított Német Alapítványi Tanszék támogatása, amely mind ez idáig külön soron került finanszírozásra, bekerült az egyetemi nagy kalapba, innentől kezdve a levegőben lóg a tanszék helyzete, nem lett meghirdetve a tanszékvezetői állás sem.
Sorozatban érkeznek, érkeztek a jelzések, hogy több képzőhelyen a kisebb létszámokkal nem indítják el a szerb, szlovák, horvát, ukrán vagy éppen bolgár képzést, holott a kisebb nemzetiségeknek két-három nemzetiségi pedagógus is egy-egy nemzetiségi köznevelési intézmény fennmaradását, megőrzését jelenti.
Mindmáig nem került elfogadásra a csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakon a nemzetiségi szakirány létesítése.
A Bologna-revízióhoz kapcsolódó javaslatok keretében nem került elfogadásra a nemzetiségi nyelvi képzés arányának javasolt jelentős növelése. Elfogadhatatlan a magyarországi nemzetiségek számára, hogy a nemzetiségipedagógus-képzésben mindössze a képzés 15-20 százaléka történik nemzetiségi nyelven, a többi magyarul; ennek minimum a fordítottjára lenne szükség.
Az elmúlt években az ELTE-n a bölcsész- és természettudományi karok támogatása megemelkedett, de a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus alapképzési szakok normatívája nem. Az ELTE-TÓK esetében ennek kompenzálására a korábban külön soron biztosított 63 millió forint normakiegészítés, valamint a 10 millió forint lektori támogatás a 2021. évben már nem külön soron lett biztosítva, és ugyan az ELTE 1,1 milliárddal több támogatást kapott, a szenátus döntése alapján ugyanakkor az ELTE-TÓK ebből egy forintot nem kapott vissza.
Az ELTE Origó az elmúlt ősszel meg akarta szüntetni 13 úgynevezett kisebb nyelv, köztük 5 nemzetiségi nyelv nyelvvizsgáit. Hosszas tárgyalásokat követően az elmúlt hetekben tudtuk biztosítani az ITM-mel közösen azokat a finanszírozási, támogatási összegeket, amelyek révén ezt meg lehetett menteni vagy vissza lehetett csinálni. Időközben az ELTE Origó áttért vagy részben áttért az online nyelvvizsgáztatásra, és a problémák ezen a területen újratermelődtek. Lehetne még hosszan sorolni, ezek a nemzetiségi képzéssel kapcsolatos kisebb-nagyobb problémák szinte valamennyi képzőhelyen különböző mértékben, de megjelennek.
Rendszerszintű, generális problémának tartjuk, hogy míg a nemzetiségi köznevelés minden szintjén, az óvodák, általános és középiskolák, szakiskolák esetében, minden nemzetiségi oktatást-nevelést végző intézmény esetében ‑ a törvény által garantáltan ‑ legalább véleményezési joga, a nemzetiségi köznevelési intézmények esetében pedig egyetértési, tehát vétójoga van az érintett nemzetiségi önkormányzatoknak minden érdemi döntésben, addig a felsőoktatás nemzetiségi képzést érintő döntéseiben a magyarországi nemzetiségeknek a képző intézmények vonatkozásában sem egyetértési, sem véleményezési joga nincsen, sőt az alapvető tájékozódás is rendkívül nehézkes és körülményes, többnyire utólag jutnak tudomásunkra az egyetemek, főiskolák nemegyszer nemzetiségi képzésre vonatkozó, számunkra hátrányos döntései.
A felsőoktatás területén a nemzetiségekkel való egyeztetésre vonatkozóan a 2011. évi CCIV. számú, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 64. § (4) bekezdése írja elő: „A miniszter a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét. Ha a nemzetiségek jogairól szóló törvény alapján az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését…”, akkor a feltételeket biztosítja.
(13.00)
Ugyanakkor most az új, modellváltás alatt lévő, alapítványi fenntartásba átmenő egyetemeknél a kuratóriumok átveszik az állam mint fenntartó szerepét, és a miniszter helyett a kuratóriumok döntenek majd például az egyetemek stratégiai kérdéseiben, amelyik nemzetiségi képzéssel foglalkozik, így természetesen a nemzetiségi képzésre vonatkozó kérdésekben is, ezért úgy gondolom, hogy a miniszter részére a felsőoktatási törvényben előírt véleménybeszerzési kötelezettséget ki kell terjeszteni ugyanúgy a kuratórium nemzetiségi képzésre vonatkozó döntéseire is.
Sajnos, ahogy az elején említettem, a bizottságunk nem tudott kapcsolódni az ezt lehetővé tevő törvényjavaslathoz, megtárgyalni a felsőoktatás szabályozására és egyes kapcsolódó törvények módosítására vonatkozó 15723. számú törvényjavaslatot, ezért bizottsági szinten nem tudunk módosítót sem benyújtani. Azon vagyok, hogy ezt hétfő délelőtt önálló képviselői indítványként benyújtsuk.
Tehát az alapítványi formában működő felsőoktatási intézmény esetében a kuratórium a nemzetiségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.
Szeretném még általánosságban is kiemelni azt, hogy az állam és az alapítványok között megkötésre kerülő, tervezett 3-5 éves támogatási szerződésekbe garanciákat kell beépíteni arra, hogy a következő években a gazdasági és egyéb szempontok ne veszélyeztessék a nemzetiségi képzést, hiszen egyértelmű, hogy a nemzetiségi képzés gazdasági szempontból soha nem lehet egy egyetemnek a fennmaradását alátámasztó legjövedelmezőbb terület. Tisztelettel kérem, hogy az ez irányú módosításunkat támogassa majd a Ház.
Amennyiben megfelelő garanciákat kapunk a nemzetiségi képzés jövőjére vonatkozóan, akkor a Magyarországi nemzetiségek bizottsága a törvényjavaslatokat támogatni fogja. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit. (Szórványos taps.)
HivatkozásJSON
karzat: Ritter Imre — 2021-04-09, Ismerteti a bizottság véleményét. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/189-25.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-189-25,
title = {Ritter Imre — 2021-04-09, Ismerteti a bizottság véleményét},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/189-25.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}