Paulik Antal

PAULIK ANTAL nemzetiségi szószóló: Ďakujem za slovo pán predseda! Köszönöm a szót, elnök úr! Vážený pán predseda! Vážené panie poslankyne a páni poslanci! Vážený pán štátny tajomník! Vo svojom príhovore informujem Vás o stanovisku Výboru národností v Maďarsku k návrhu zákona číslo T/15708 o modifikácii niektorých zákonov súvisiacich s verejným školstvom. Výbor predložený návrh prerokoval na svojom zasadnutí siedmeho apríla.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak és Asszonyok! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) országgyűlési határozat 32. § (2) bekezdése alapján részletes vitában tárgyalta meg a köznevelést érintő törvények módosításáról szóló törvénytervezetet. Jelen felszólalásomban ismertetem önökkel a bizottságnak a törvénytervezettel kapcsolatban kialakított állásfoglalását. Bizottságunk az előttünk fekvő javaslatot az április 7-ei ülésén vitatta meg, az ülésen részt vett az előterjesztő Emberi Erőforrások Minisztériuma képviseletében dr. Madarász Hedvig, a köznevelés-igazgatási főosztály vezetője.

Nemzetiségi szempontból kijelenthető, hogy a nemzetiségek fennmaradásának, nyelve, kultúrája megőrzésének szempontjából a köznevelés kulcsfontosságú terület. Az a nemzetiség, amely nem képes a köznevelés rendszerében újratermelni magát, értelmiségét, a nemzetiség művelt köznyelvi szintű nyelvváltozatát használó közösségét, az fokozatosan elveszíti identitásának talán legfontosabb részét, az anyanyelvét. Ezen kismértékben tud segíteni a nemzetiségi anyanyelvi kultúra, a hagyományok nyelvjárási kifejezéseinek továbbörökítése, de az onnan hozható archaikus nyelvváltozattal egyik közösség sem képes megfelelni a modern élet nyelvi kihívásainak.

Éppen ezért kíséri valamennyi nemzetiség országos önkormányzata, ahogy az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága is kiemelt figyelemmel a nemzeti köznevelés jogszabályi hátterének minden változását. A Magyarországi nemzetiségi közösségek jogait összefoglaló sarkalatos törvény, a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó előírások mellett a közneveléshez fűződő jogokat tárgyalja a legrészletesebben.

Mind az egyéni, mind pedig a közösségi nemzetiségi jogok keretében részletezi azokat a jogosultságokat, amelyek lehetővé teszik a nemzetiségi nyelvi, illetve nemzetiségi nyelvű köznevelésben történő részvételt az azt igénylők számára. A jogszabály 19. §-a szerint „a nemzetiségi közösségeknek joguk van a nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez-oktatásához, nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez-oktatásához, felsőoktatási képzéséhez”. Magyarország jogszabályai biztosítják a nemzetiségi köz- és felsőoktatási rendszer működtetéséhez szükséges feltételeket, az infrastrukturális szükségletek biztosításától a pedagógusok képzéséig. Ugyancsak tartalmazza a nemzetiségi törvény azt a kitételt is, miszerint a nemzetiségi nevelés-oktatás tankönyveinek biztosítása állami feladat.

A kormány a Magyarországi nemzetiségek bizottsága kezdeményezése nyomán nemzetiségi pedagógusok képzésének népszerűsítése, kiterjesztése érdekében három éve ösztöndíjprogramot indított. Ennek köszönhetően növekedésnek indult a nemzetiségi pedagógushallgatók száma, ami elengedhetetlen feltétele a köznevelés további kielégítő működésének.

A pénzügyi keretek stabilitása lehetővé tette az elmúlt évek során a nemzetiségi köznevelési intézmények helyi, illetve országos nemzetiségi önkormányzati fenntartásba kerülését. A nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában működő óvodák, iskolák száma évről évre nő. Mára a nemzetiségi fenntartók és az általuk fenntartott intézmények a köznevelés megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Ezek működtetését, valamint a működési feltételeik javítását az állam kiemelt támogatásokkal segíti.

Fontos eredmény a kormány, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága és a nemzetiségek országos önkormányzatai együttműködésében, hogy a köznevelés jogszabályi háttere változásainak előkészítése során, amennyiben a tervezett változások közvetlenül érintik a nemzetiségi köznevelés rendszerét, már a kidolgozás során egyeztetésekre kerül sor. Ennek köszönhetően a nemzetiségi közneveléshez fűződő jogosultságok, illetve a nemzetiségi érdekek esetleges sérelmét előre tudjuk jelezni, továbbá lehetőség van a nemzetiségi érdekek megfogalmazásának és azok beépítésének az aktuális módosítások tervezetébe. A most előttünk fekvő jogszabály esetében ilyen egyeztetésre nem volt szükség, tekintettel arra, hogy a tervezetben megfogalmazott változtatási javaslatok csak érintőlegesen vonatkoznak a nemzetiségi köznevelés szereplőire, amennyiben azok minden, a köznevelési rendszerben működő szereplőt érintenek.

A köznevelési törvény javasolt módosításainak jelentős része szövegpontosítás, illetve a szakképzés külön törvényben történt szabályozása során elmaradt változtatások átvezetése. Ugyanakkor szembesülünk a javaslatban olyan módosulásokkal is, amelyeket valóban az élet kényszerít ki, ilyen például a „tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló” fogalmának pontosítása, vagy a köznevelési intézményekben egyre nagyobb számban megjelenő diabéteszes tanulók nevelési-oktatási vagy többcélú intézményekben történő akut ellátása lehetőségének megteremtése. Úgy véljük azonban, hogy az ilyen beteg, a jelenléti oktatásban részt vevő gyermekek köznevelési intézményben történő ellátásának szükséges voltához nem fér kétség, és fontosnak tartjuk azt is, hogy a tervezet megteremti az ehhez szükséges tudást megszerző alkalmazottak díjazásának lehetőségét is.

Több helyen pontosítja a tervezet az óvodai jogviszony egyes vonatkozásait. Ezek a ‑ szintén az élet által kikényszerített ‑ változások érintik a tartósan külföldön tartózkodó szülők gyermekei óvodáztatásának finanszírozását vagy az óvodai felvételi, átvételi kötelezettséget. E rendelkezések pontosító jellegével és céljaival egyetértünk.

(15.00)

Nemzetiségi szempontból az előttünk fekvő módosító csomag egyik legfontosabb eleme a tankönyvellátás közfeladatként való meghatározása, illetve a tankönyvfejlesztésért felelős szerv kijelölése. A nemzetiségi tankönyvek immár jórészt egy kiadó hatáskörébe tartoznak, amely ellátóként is részt vesz a tankönyvek célba juttatásában. Remélhetően ez a szervezeti változás megoldja a speciális nemzetiségi tankönyveknek a korábbi években többször is előforduló késedelmes célba juttatásával kapcsolatos problémákat.

A tankötelezettség megkezdésével kapcsolatos eljárási szabályokkal kapcsolatos korábbi viták ‑ illetve a mostani is ‑, valamint az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok nyomán az előterjesztő módosításokat javasol. Ezek várhatóan hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az iskolakezdés időpontjának módosítása a valóban indokolt esetekben már jó előre kezdeményezhetővé váljon.

A tervezet több esetben szab újabb feladatokat az Oktatási Hivatal számára. A már említett tankönyvfejlesztés mellett említhetjük a pedagógusok minősítését végző szakértő kiválasztott heti egy szakértői napjának nyilvántartását, avagy a külföldi óvodakötelezettséghez, tankötelezettséghez kapcsolódó adatok nyilvántartását. Bízzunk abban, hogy az Oktatási Hivatal ezen új feladatait képes lesz megnyugtató módon ellátni.

Tisztelt Ház! Ahogyan azt felszólalásom elején említettem, a tárgyalt jogszabálytervezet nem tartalmaz a nemzetiségeket e minőségükben közvetlenül érintő módosítási javaslatokat. Ugyanakkor az is kitűnhet az elhangzottakból, hogy nem lehet közömbös a Magyarországi nemzetiségek bizottsága szempontjából egyetlen olyan jogszabályváltozás sem, amely bármely összefüggésben érinti a magyarországi köznevelés, közoktatás rendszerét.

A már említett, április 7-ei bizottsági ülésen elhangzott vélemények alapján a Magyarországi nemzetiségek bizottsága javasolja a jelen vita tárgyát képező törvényjavaslat elfogadását. Ďakujem Vám za pozornosť! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)