Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Jobbikos képviselőtársam úgy kezdte a felszólalását, hogy nem is igazán tudja, hogy ugyanarról a törvényjavaslatról beszélünk‑e itt a két oldalon, majd elmondta, hogy a 90 százalékával egyébként egyetért. Én ezt üdvözlöm. De ugyanarról a törvényjavaslatról beszélünk. Mi a 100 százalékával értünk egyet, az már csak 10 százalék, az nem olyan nagy különbség (Dudás Róbert: Két párt támogatása!), azon már lehet vitatkozni és lehet alakítani is. Én örülök annak, hogy több ponttal egyetért a tisztelt képviselő úr.

Pontosan látjuk, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat több ponton kiegészíti, fejleszti vagy módosítja a köznevelési tárgyú törvényeket. Az egyik módosítás, amelyet ki szeretnék emelni, a szociális jellegű, hiszen szabályozásra kerül a „tartós gyógykezelés alatt álló gyermek tanuló” fogalma, mely a hétköznapi szóhasználatban csak kórház-pedagógiaként ismert jogintézmény. A módosítás szerint a kórház-pedagógiai tevékenység meghatározása a tartós gyógykezelés alatt álló, valamint a tartós kórházi ápolásra szoruló gyermekek, tanulók ellátása. Ezenfelül az 1-es típusú diabéteszes gyermekek, tanulók ellátása új elemmel egészíti ki a törvényjavaslatot. Ez a módosítás megteremti az 1-es típusú diabéteszes gyerekek, tanulók nevelési-oktatási, többcélú intézményben történő, akut esetben történő ellátásának a lehetőségét. A feladatot ellátó személyek ezért egy újonnan megállapított pótlékra lesznek jogosultak; a diabéteszellátási pótlék alapja a foglalkoztatott besorolásától függetlenül egységesen a felsőfokú végzettségi szinthez kapcsolódó illetményalap.

A törvényjavaslat egyik célja, hogy a tartós gyógykezelés alatt álló tanulók tanulmányi elmaradását csökkentse, valamint, hogy a diabéteszes tanulók a mindennapokban a korábbiaknál nagyobb biztonsággal járhassanak iskolába.

A módosítások a köznevelés és a szakképzés szétválása miatt újraszabályozást igénylő jogintézményeket, továbbá a honvédkollégiumok újraszabályozását célozzák. Ezen módosítások tartalmi újdonságokat nem jelentenek, csupán a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépése miatt van szükség a különböző jogharmonizációs módosításokra.

A törvényjavaslat tartalmazza a tankönyvek kiadására, előállítására és terjesztésére irányuló speciális szabályokat.

Ha egy ilyen helyzetben a köznevelési törvény módosításáról beszélgetünk, akkor meg kell ragadnunk az alkalmat és a lehetőségeket, hogy köszönetet mondjunk a pedagógusoknak, óvodapedagógusoknak, tanítóknak, tanároknak, hogy ebben a nehéz helyzetben is helytálltak, mind a személyes jelenlétet igénylő oktatás idejében, mind pedig a digitális oktatás idejében, és ebben az időszakban is próbálják oktatni, nevelni gyermekeinket. Azt gondolom, hogy egy nagy köszönet jár nekik ezért. Arra biztatjuk innen őket, hogy ha még valaki közülük nem tette meg, akkor regisztráljon a védőoltásra, és oltassa be magát. Azt gondolom, hogy időről időre az egészségügyi dolgozók, szociális dolgozók, rendvédelmi dolgozók, katonák mellett a pedagógusainknak is meg kell köszönnünk a helytállását ebben a járványhelyzetben.

A kormány célja és a Fidesz-KDNP célja, hogy az iskolákban a nemzeti oktatáspolitikának és az aktuális iskolai követelményeknek megfelelő, jó minőségű tankönyvek segítsék az oktatást. Az Oktatási Hivatal tankönyvfejlesztésért felelős szervként állítja elő a szükséges tankönyveket, és gondoskodik azok ellenőrzéséről és engedélyeztetéséről egy jól szabályozott folyamat keretében.

Az idei, 2020-21-es tanévtől kezdődően már minden tanuló, összesen 1,2 millió diák ingyenesen kapta a tankönyveket a tanév kezdetekor. Ezt egy óriási eredménynek tartom, amely minden társadalmi réteget egyformán pozitívan érint. Természetesen a legnagyobb segítséget a legszegényebbeknek nyújtja. Ez egy óriási dolog, amit a korábbi évek vívmányai mellett most teljeskörűen el tudtunk érni.

Az ingyenes tankönyv korábban felmenő rendszerben került bevezetésre a Fidesz-KDNP-kormány oktatáspolitikájának kiemelt pontjaként, és a mostani tanévtől már teljeskörűvé vált általános iskolákban, középiskolában, és a 13.-16. szakképzési évfolyamokra járó tanulók számára is teljes mértékben ingyenesek a jó minőségű tankönyvek.

Ezzel szemben a baloldal ideje alatt a tankönyvkiadás területén is csak a privatizáció volt az, ami jutott a tankönyvkiadásnak. A magyar pedagógusok és családok érdekei helyett saját elvbarátaiknak és a külföldi cégeknek játszották ki a magyar tankönyvpiacot. Emlékezhetünk erre az időszakra, hiszen a Nemzeti Tankönyvkiadót 2004-ben magánkézbe juttatta a baloldal, ennek a privatizációnak a nyertese, hogy, hogy nem, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök üzleti partnere volt, aki 3,2 milliárd forintért szerezte meg a tankönyvkiadót, miközben ennél volt egy 1 milliárd forinttal magasabb vételi ajánlat is, 4,2 milliárd forint értékben.

Mit is jelentett ez akkor a családok számára, nézzük meg konkrétan! Egy átlagos tankönyvcsomag abban az időszakban 30 ezer forint volt egy tanuló részére. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Gyurcsány-kormány gazdaságilag jobb éveiben is csak havi nettó 110-120 ezer forint volt a KSH által hivatalosan közzétett átlagkereset, akkor két iskolás gyermek esetén az egyik szülő egyhavi keresetének több mint fele csak a tankönyvekre ment el, és akkor még nem vettek iskolatáskát, íróeszközöket, füzeteket, sportfelszerelést és egyéb iskolai felszerelést. Nem csoda, hogy egy anyagilag megterhelő nyári időszak után családok tíz-ezreinek egyenesen rettegést jelentett évről évre az iskolakezdés. Mindezt természetesen az önök elvbarátai nem látták onnan, ahol ültek.

A gyurcsányi tankönyv-privatizációt követő időszakban 24 milliárdos volt a nyeresége a privatizált tankönyvkiadónak, ebből 14,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként. Ilyen áron kellett a családoknak beleszakadniuk a tankönyvcsomagok megvásárlásába, miközben a tankönyvbizniszen valakik 24 milliárdos nyereséget realizáltak.

Mindemellett a baloldal kormányzása alatt elbocsátottak több mint 16 ezer tanárt és 2 ezer óvodapedagógust, valamint bezártak több mint 500 iskolát és 270 óvodát. A bezárás- és megszüntetéspolitika eredményeképpen 400 települést teljesen megfosztottak bármiféle oktatási intézménytől. A Gyurcsány-Bajnai-kormányok hagyták eladósodni is az oktatási intézményeket, alacsony bért fizettek a pedagógusoknak, nem támogatták a családokat, szülőket, tanulókat. Ez volt dióhéjban a baloldal oktatáspolitikája.

Mi azt mondjuk, hogy az oktatás területén továbbra is sok tennivaló van, számos prioritás, számos feladat áll előttünk, de az első számú prioritásunk az, hogy a tanárok a következő időszakban szerezzék meg a védettséget jelentő vakcinát, és ahogy az élet fokozatosan újra tud indulni, úgy majd az iskolák is ki tudjanak nyitni.

A Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta folyamatosan növeli az oktatásra fordított költségvetési források összegét. Az oktatási kiadások az idei, 2021-es költségvetésben mintegy 2230 milliárd forintot tesznek ki, ami már 900 milliárd forinttal több, mint a legutolsó baloldali költségvetésben. Évről évre tovább növeljük az oktatási költségvetést, és jól halad az oktatási intézmények felújítása, valamint a modernizációja is.

Tennivalónk még van bőven, de ez a törvényjavaslat is egy lépéssel közelebb visz bennünket a céljainkhoz: egy minőségi, modern, nemzeti alapokon álló magyar közoktatáshoz. Ezért a KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Dunai Mónika tapsol.)