Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szellemi tulajdon védelméről szóló egyik első nemzetközi megállapodás az ipari tulajdon oltalmáról szóló 1883-as párizsi egyezmény, amit számos további lépés követett.

A jelenlegi viszonyokat egyetemesen leginkább meghatározó ilyen nemzetközi szerződés az 1958-ban kötött, többek között 1967-ben, majd aztán később, 1979-ben is módosított, korszerűsített lisszaboni megállapodás, aminek szövegét az ENSZ egyik szakosított intézménye, a Szellemi Tulajdon Világszervezete, angol rövidítése szerint az úgynevezett WIPO gondozza.

A Szellemi Tulajdon Világszervezete 2008-ban hozott létre egy munkacsoportot a megállapodás aktualizálására, ennek a munkája eredményezte azt a szöveget, amit a diplomáciai értekezlet 2015 májusában Genfben elfogadott, tulajdonképpen ebből adódik a törvényjavaslat, első olvasásra talán furcsán vagy különösen hangzó címe is, amely ugyebár úgy szól, hogy a lisszaboni megállapodás genfi szövege. Ennek a 2015-ös felülvizsgálatnak két fő célja és eredménye volt. Egyrészt a földrajzi árujelzők lajstromozási rendszerének megújítása, másrészt pedig, hogy lehetővé tegye a kormányközi szervezetek csatlakozását ehhez a megállapodáshoz.

Az Európai Unió küldöttsége már a 2015-ös konferencián is részt vett, majd 2019 őszén csatlakozott is az egyezményhez.

(19.20)

A genfi szöveg azt követően lép hatályba, amikor az ötödik jogosult fél megküldi csatlakozási vagy megerősítő okiratát. Ennek értelmében az Európai Unió csatlakozásával mindez 2020. február 26-án történt meg.

Az uniós jog szerint a genfi szöveg által szabályozott tárgykörben az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, beleértve az egyezmény szövegének interpretációját is. Mivel az Európai Unió az egyezményt már kihirdette a tagállami nyelveken is, így az ott használt magyar nyelvű fordítástól eltérni nem lehet.

Tisztelt Képviselőtársaim! A genfi szöveg kötelező hatályának elismerése a jogharmonizáció érde-kében szükségszerűen maga után kell hogy vonja a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítását is, amelyről az imént államtitkár urat is hallhattuk beszélni. Ez a törvény az, amely tartalmazza a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos nemzeti szabályokat, az európai uniós, valamint az eredetmegjelölések nemzeti lajstromozására vonatkozó szabályokat egyaránt.

Ennélfogva a genfi szöveg kihirdetéséről szóló T/15698. számú törvényjavaslattal együtt meg kell tárgyalnunk az 1997. évi XI. törvény módosításáról szóló T/15702. számú javaslatot is. Ennek célja pedig a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény módosítása annak érdekében, hogy mind a genfi szöveg, mind a 2019/787. számú európai uniós rendelet vonatkozó rendelkezései végrehajtása érde-kében szükséges módosítások átvezethetők legyenek.

A törvényjavaslat vonatkozásában érdemi változást jelent a nemzetközi bejelentések eljárási szabályainak frissítése, amelynek során a 2019/1753. EU-rendelet rendelkezéseit és annak végrehajtási aktusait is megfelelően kell alkalmazni.

A jövőben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján kizárólag a nem mezőgazdasági termékek nemzetközi bejelentésére nyílik lehetőség, és az oltalom csak azokban az országokban áll fenn, amelyek a lisszaboni megállapodás részesei, de a genfi szövegnek nem.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat elvégzi továbbá a szükséges módosításokat, a korábban általam is említett, 2019/787. európai uniós rendelet hatálybalépését követően. Az új rendelet értelmében a szeszes italok földrajzi jelzései is kizárólag uniós oltalomban részesíthetők.

Kiemelendő, hogy a javaslat tekintetében olyan társadalmi szervezetekkel, stratégiai partnerekkel került sor egyeztetésre, mint például a Magyar Iparjogivédelmi, Szerzői Jogi Egyesület, a Magyar Védjegy Egyesület, a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége vagy éppen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Tisztelt Képviselőtársaim! A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény jelen módosításának célja, hogy a nemzetközi jogból eredő, valamint az európai uniós kötelezettségeinknek megfelelően eleget tegyünk. Erre tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja a javaslatot támogatja. Kérem önöket is, hogy a vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák a módosítást. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)