Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Napirendünkön két, egymással szoros kapcsolatban álló törvényjavaslat szerepel, a két törvényjavaslat közös nevezője egy gyűjtőkifejezés: földrajzi árujelző. A földrajzi árujelzők a védjegyekhez hasonlóan rendszertanilag a szellemi tulajdonjog egyik részterületéhez, az iparjogvédelemhez tartoznak. A védjegyek és földrajzi árujelzők hasonlóságát mutatja a rendeltetésükben fellelhető közös vonás: egy adott termék valamely jellemzőjének, például származási helyének vagy minőségének tanúsítása.

Hazánk hagyományosan gazdag a magas minőséget képviselő és jó hírnévnek örvendő mezőgazdasági, valamint kézművesipari termékekben. Nemzetgazdasági szempontból is fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az e termékeket jelölő eredetmegjelölések és földrajzi árujelzők hatékony jogi oltalma minél szélesebb földrajzi hatállyal biztosítható legyen.

Jelenleg 28 magyar eredetmegjelölés áll nemzetközi oltalom alatt, mint például a herendi porcelán vagy a halasi csipke. Ezek közül 20 olyan eredetmegjelölés került regisztrálásra, amelyek a hazai agrárágazat ikonikus termékeire vonatkoznak. Ezek között említhető a szegedi vagy kalocsai fűszerpaprika, a tokaji vagy a Balaton-melléki bor, illetve a kecskeméti barackpálinka, a szatmári szilvapálinka vagy az egri feketecseresznye-pálinka is.

Magyarország tekintetében a földrajzi árujelzők oltalma három, egymás mellett működő és egymást kiegészítő, esetenként kizáró rendszerből épül fel. Ezek a nemzeti, az európai uniós, valamint a nemzetközi oltalom. Szükséges röviden kitekinteni a nemzetközi, illetve európai uniós oltalmi rendszerre, mert ez helyezi kontextusba a T/15698. számú törvényjavaslat célját, nevezetesen a lisszaboni megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövege ‑ vagy röviden a genfi szöveg ‑ kötelező hatályának elismerését, valamint kihirdetését.

Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó lisszaboni megállapodás a Szellemi Tulajdon Világszervezete, a WIPO által igazgatott megállapodás. Ennek a szerződésnek jelenleg 30 állam részese, ezen belül az Európai Unió hét tagállama, köztük Magyarország is. Maga az Európai Unió nem részese a lisszaboni megállapodásnak, mivel ahhoz csak államok csatlakozhatnak.

A nemzetközi bejelentési és lajstromozási rendszer ‑ amelyet lisszaboni rendszernek is szokás nevezni ‑ korszerűsítése 2008-ban, a WIPO kezelésében kezdődött meg. A lisszaboni megállapodás felülvizsgálata három alapvető célt követett: valamennyi földrajzi árujelző számára nyitva álló nemzetközi lajstromozási rendszer kiépítése, kormányközi szervezetek, például az Európai Unió csatlakozásának lehetővé tétele, a földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozására irányuló korszerűbb eljárási rendelkezések elfogadása.

A lisszaboni megállapodás felülvizsgálata céljából összehívott diplomáciai értekezlet 2015. május 20-án elfogadta a megállapodás korszerűsítését szolgáló genfi szöveget, amelyet Magyarország 2015. május 21-én aláírt. A genfi szöveg által szabályozott tárgykörben az Európai Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, és ahhoz, hogy megfelelően gyakorolhassa ezen hatáskörét, a genfi szöveghez csatlakoznia és annak szerződő felévé kellett válnia. Ennek érde-kében az EU 2019. november 26-án letétbe helyezte csatlakozási okiratát a WIPO-nál.

Az Európai Unió Tanácsa 2019 őszén egyhangúlag fogadta el az Európai Unió genfi szöveghez történő csatlakozásáról szóló határozatot. Ez a tanácsi határozat felhatalmazást adott a tagállamoknak arra, hogy az EU-val párhuzamosan és az EU érde-kében, az EU kizárólagos hatáskörének teljes körű tiszteletben tartása mellett saját maguk is megerősítsék a genfi szöveget, vagy csatlakozzanak ahhoz. Ennek valójában két fontos indoka volt: egyrészt a lisszaboni megállapodásban részes hét uniós tagállamból származó, a lisszaboni megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések elsőbbségi napjának megőrzése a jogfolytonosság biztosítása érdekében, másrészt pedig az EU szavazati jogának biztosítása a lisszaboni unió közgyűlésében.

Összegezve az elmondottakat, a magyar mezőgazdasági és kézművesipari termékek már meglévő, a WIPO nemzetközi rendszerén keresztül biztosított oltalma indokolttá teszi, hogy a lisszaboni unióban szintén részes Magyarország az EU-nak a genfi szöveghez történő csatlakozásáról szóló tanácsi határozatban foglalt felhatalmazás alapján megerősítse a genfi szöveget.

A másik, a T/15702. számú törvényjavaslat célja a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosítása annak érdekében, hogy Magyarország biztosítsa egyrészt a beszédem előző részében taglalt genfi szöveg, másrészt pedig a szeszes italok védelmével kapcsolatos uniós rendelet érintett rendelkezéseinek megfelelő hazai végrehajtását.

Tisztelt Ház! A javaslat érdemben módosítja a nemzetközi bejelentések eljárási szabályait, amely módosítások egyúttal megfelelnek az uniós jognak is. A jövőben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján kizárólag a nem mezőgazdasági termékek nemzetközi bejelentésére nyílik lehetőség, és az oltalom csak azokban az országokban áll fenn, amelyek a lisszaboni megállapodás részesei, de a genfi szövegnek nem.

Külön szabályok vonatkoznak a lisszaboni megállapodás és a genfi szöveg alapján történő nemzetközi lajstromozásra. Továbbá a javaslat a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény XVII/A. fejezetében elvégzi a 2019/787 uniós rendeletre tekintettel szükséges módosításokat. A rendelet 2019. június 8-a óta alkalmazandó a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében, míg a további szabályai 2021. május 25-étől alkalmazandók a tagállamokban.

A rendelet hatályon kívül helyezi a korábbi, 2008-ban elfogadott közösségi rendelet idevonatkozó rendelkezéseit. Az új rendelet értelmében a szeszes italok földrajzi jelzései is kizárólag uniós oltalomban részesíthetők.

Tisztelt Képviselőtársaim! A genfi szöveg ratifikációjának időzítését befolyásolja az a körülmény, hogy az Európai Bizottság 2020. január 17-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához a csatlakozás alapját képező, korábban említett tanácsi határozat részleges megsemmisítését kérve. Ha a luxembourgi bíróság helybenhagyja a Bizottság kereseti kérelmét, akkor az ítéletet követően a hazai ratifikációra már nem kerülhetne sor. Ez azzal a következménnyel járna, hogy Magyarország ‑ saját jogán ‑ nem kérhetné a nemzetközi lajstromban jelenleg szereplő eredetmegjelöléseinek a genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, ezzel pedig a hagyományos és nagy értékű eredetmegjelöléseink, illetve azok úgynevezett elsőbbségi napjai elvesznének.

A magyar eredetmegjelölések genfi szöveg szerinti lajstromozása és ezáltal oltalmuk folytonosságának biztosítása a lisszaboni megállapodás részes államaiban indokolttá teszi mind az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő ügybe való magyar beavatkozást, mind pedig a genfi szöveg mielőbbi ratifikációját.

Tisztelt Ház! Az előzőekben ismertetett törvényjavaslatok elfogadása szükséges a genfï szöveg ratifikációjához és a vonatkozó hazai jogszabályi környezet megfelelő módosításához, és ezáltal a hazai, felbecsülhetetlen értékű eredetmegjelölések megvédéséhez, ami veszélybe került az Európai Bizottság által a tagállamokat tömörítő Tanács ellen indított európai bírósági eljárás miatt.

Kérem ezért, hogy mindkét törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)