Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Részletesen hallhattuk az expozéban az előttünk lévő, tárgyalandó törvényjavaslat részleteit. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint az egyes vagyongazdálkodásról és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló T/15706. irományszámú törvényjavaslatnak a célja, hogy rendelkezzen egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak tulajdonjogának átruházásáról a kedvezményezettek által ellátott közfeladathoz szükséges feltételek biztosítása érdekében, továbbá hogy a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges javaslathoz kapcsolódó törvények módosító rendelkezéseit megalkossa, továbbá hogy az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse.

A törvényjavaslat négy darab állami tulajdonú, Bakonybél település belterületén elhelyezkedő ingatlan és a Budapest II. kerület 54224/1 és 54224/2 helyrajzi számú ingatlanok ingyenes tulajdonba adására vonatkozóan, illetve egyes vagyonkezelőkre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket, továbbá módosításokat tartalmaz még többek között a vízgazdálkodással, a postai szolgáltatásokkal és az állami vagyonról szóló törvénnyel kapcsolatban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Bakonybél község önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontja szerinti közfeladat ellátásának elősegítése érdekében sport- és kulturális, valamint egyéb feladatok ellátásának elősegítése céljából kezdeményezte az ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását. A Veszprémi Érsekség az önkormányzattól beérkezett kérelemmel tulajdonképpen párhuzamosan kezdeményezte ugyanúgy a szóban forgó ingatlanok tulajdonjogának ingyenes átadását a fenntartásukban működő bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona bővítése érdekében ‑ az otthonban daganatos betegségen átesett gyermekek utókezelésével és rehabilitációjával foglalkoznak. A szóban forgó ingatlanok tulajdonba adásával e tevékenység ellátása lenne bővíthető, figyelemmel arra, hogy az otthon által nyújtott gondoskodás iránti igények meghaladják a jelenlegi kapacitást. Az érsekség a kérelem benyújtását követően az otthon fenntartását átadta a Katolikus Szeretetszolgálatnak, a Magyar Katolikus Egyház belső egyházi jogi személyének. Az otthon jelenlegi neve ennek megfelelően Katolikus Szeretetszolgálat Lelki Rehabilitációs Otthona. Az új egyházi kedvezményezettként megjelölt Katolikus Szeretetszolgálat is kifejezte szándékát a szóban forgó ingatlanok átvételével kapcsolatban.

(18.00)

Fontos kiemelni, hogy az ingatlanok jelenleg hasznosítatlanok és állami feladat ellátásához nem szükségesek.

Az általunk tárgyalt törvénymódosítás az egyeztetések során kialakult megállapodás alapján tesz javaslatot az ingatlanok megosztására a kedvezményezettek között. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény értelmében a védett természeti terület elidegenítéséhez az agrárminiszter előzetes egyetértése szükséges. A természet védelméről szóló törvény hivatkozott rendelkezéseire figyelemmel az átruházás feltételét jelentő előzetes agrárminiszteri egyetértő nyilatkozat kiadása folyamatban van.

(Az elnöki széket dr. Brenner Koloman, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A kedvezményezettekkel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köt vagyonátruházási megállapodást. A kedvezményezettek az ingatlanok tulajdonjogát a terhekkel együtt szerzik meg, a tulajdonátruházás feltétele továbbá, hogy az önkormányzat és a Katolikus Szeretetszolgálat az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

A javaslat szerint az állami tulajdonban álló Budapest II. kerület 54224/1 helyrajzi számú ingatlan és a Budapest II. kerület 54224/2 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen az egyes vagyonkezelő alapítványokról és az azoknak történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CVI. törvény alapján létrehozott Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány tulajdonába kerül a kulturális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezésében való közreműködés, oktatási tevékenység folytatása, elősegítése, az épített örökség, különösen a műemléki örökség védelmében való közreműködés, az ilyen jellegű tevékenységet végző szervezetek, intézmények, személyek támogatása, ellátása érdekében. A tulajdonátruházásról itt is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. köt megállapodást az alapítvánnyal.

Lényeges megkötés, hogy a javaslat szerint a vagyonjuttatás során a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően az alapítvány a szóban forgó ingatlant határozatlan ideig szóló elidegenítési és terhelési tilalommal terhelten szerzi meg.

A postai szolgáltatásokról szóló törvénnyel kapcsolatban az előttünk fekvő javaslat pontosítja a hivatalos irat feladói körét annak érdekében, hogy a hivatalos iratok feladására az állami és az önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek, akik az adott eljárást lefolytatják, legyenek kizárólag jogosultak, az eljárás egyéb résztvevői, ügyvédek, ügyvédi irodák pedig nem. A hivatalos irat feladására ezzel jogosultságot vesztő feladók a küldeményeik feladásának igazolhatósága tekintetében emiatt egyébként nem szenvednek hátrányt, ugyanis használhatják helyette a tértivevényes levél szolgáltatást. Ugyanakkor így a Magyar Posta Zrt. erőforrásai sokkal hatékonyabban kerülnek kihasználásra, ugyanis ezen esetekben nem lesz szükség a hivatalos iratra jellemző, lényegesen összetettebb technológia, így például a kétszeri kézbesítési kísérlet alkalmazására.

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében meghatározásra kerül továbbá a postai támpont fogalma, ami röviden egy, a közutak mentén elhelyezett, kézbesítésre alkalmas eszköz, amely lehetővé teszi a postai küldemények felvételét, és a címekhez rendelten biztosítja a levélszekrénybe kézbesíthető postai küldemények kézbesítését, illetve pontosítja ezeknek a részletszabályait.

A fentieken túl a módosítás célja az adatkezelés időtartamának pontosítása is. A postai szolgáltató egészségügyi válsághelyzet esetén jogosult a könyvelt postai küldeményeket a címzettnek a személyes átadás mellőzésével, a sajnos napjainkban egyre közkedveltebb, úgynevezett érintésmentes technológia alkalmazásával kézbesíteni. Ebben az esetben a postai szolgáltató rögzíti a kézbesítés tényét, meghatározott fajtájú küldemények kézbesítésekor emellett az átvevő személyazonosságának igazolására alkalmas okmányának típusát és számát is, de az átvevőtől aláírást nem vesz fel, tehát fizikai kontaktus kialakítására nem kerül sor.

A törvénnyel kapcsolatban itt a postát érintő kérdésekről az államtitkár úr már részletesen beszélt, ha megengedik, ezen én átlépnék.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása szerint arról beszélünk, hogy az állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények ingatlanaira bejegyzett kezelői jog ingatlan-nyilvántartásból történt törlésének elősegítése érdekében kerül kiegészítésre azért, hogy a törvényben kijelölt vízügyi igazgatóság vagyonkezelői joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön, és a vízügyi igazgatóságok az érintett ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodási feladataikat az állami vagyonról szóló jogszabályoknak megfelelően lássák el.

A másik érintett törvény az Erzsébet-táborokról szóló törvény. A jogszabály értelmében az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány közfeladatként a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendőket lát el központi költségvetésből biztosított támogatás felhasználásával. Az alapítvány alapító okiratában meghatározott alapvető célja a Kárpát-medencében élő magyar gyermekek üdültetésével összefüggő feladatok ellátása.

A gyermek- és ifjúsági táborok minél színvonalasabb működtetése érdekében az állami tulajdonban álló Budapest belterület 9121/7 helyrajzi számú ingatlan ‑ ez a volt csillebérci úttörőtábor ‑ ingyenesen az alapítvány tulajdonába kerül. A tulajdonátruházást megelőzően a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. intézkedik az ingatlan művelési ágának megváltoztatásáról, illetve az Országos Erdőállomány Adattárból való törléséről. A rendelkezésben az is előírásra kerül, hogy a tulajdonátruházást követően az alapítvány az átadott ingatlan erdőnek minősülő területét az Országos Erdőállomány Adattárban tanerdőként nyilvántartásba vezeti.

A tulajdonátruházásról szóló szerződést az MNV Zrt. köti meg az alapítvánnyal, melyben rögzítésre kerül, hogy az ingatlan használata során az alapítvány kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalásomban részletezett, az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló T/15706. számú törvényjavaslat kapcsán több törvénymódosításról is döntenie kell a tisztelt Háznak.

Miután az államtitkár úrtól nagyon sok érintett törvénynek a részletes kifejtését hallottuk, illetőleg az expozéjában beszámolt ezekről, nem szaporítanám a szót. Az elhangzottak ismeretében úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat alapvetően támogatandó célokat szolgál, ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)