Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Alelnök Úr! Köszönjük szépen a beszámolót, ami nyilvánvalóan nemcsak a 2019-es évre szorítkozott, hiszen látjuk azt, hogy milyen gazdasági folyamatok mennek végbe a 2020-as évben is. Ezért ‑ szerintem helyesen ‑ Matolcsy elnök úr beszámolója az idei évre is kiterjedt bizonyos mértékben, és elmondta, hogy miket várhatunk az idei évben, hogyan érdemes ezt az évet kezelni, és mik a lehetőségeink az előttünk álló években abból a szempontból, hogy ebből a nehéz gazdasági évből a következő években Magyarország meg tudjon erősödni, és vissza tudjon térni ahhoz a pályához, ami egyébként a 2020-as évet megelőzően jellemezte a magyar gazdaságot.

Én azt gondolom, hogy ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, föl is fogom vázolni itt a felszólalásomban, hogy miért gondolom azt, hogy több szempontból és több területen is nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak. De engedjenek meg egy-két reakciót, és hogy értsük a kitekintést, engedjenek meg összefüggéseket és összehasonlításokat is, hogy hogyan nézett ki korábban a magyar gazdaság és a jegybank tevékenysége, és hogyan néz ki ez most.

Z. Kárpát képviselőtársam ruha- és telefonreklámjaira nem szeretnék reagálni itt az Országgyűlésben, hogy ő márkákat hoz ide a Ház elé. (Mesterházy Attila: Szörnyű!) Ugyanakkor szeretném azt visszautasítani, hogy a GDP összetételében és a GDP-mutatókban ne lenne óriási része a magyar kis- és középvállalkozásoknak és a magyar munkaerőnek, a magyar vállalkozásoknak akár a turizmus területén, a szállás-vendéglátás területén, akár a mezőgazdaság területén, akár a folyamatosan bővülő exporttevékenységben ne lenne részük a magyar kis- és középvállalkozásoknak, és ne lenne egy erős magyar kis- és középvállalkozói szektor, amely igenis kemény munkával hozzájárul ahhoz, hogy ilyen szép számokat érhettünk el az elmúlt években.

Természetesen abban sosem fogunk vitatkozni, hogy mindig szükséges újabb és újabb megerősítés a magyar kis- és középvállalkozói szektor felé, de az ő eredményeiket eltagadni, azt gondolom, hogy nem illendő az Országgyűlésben sem.

Ha megnézzük azt ‑ válságot hasonlítunk össze válsággal ‑, hogy 2008-2009-ben milyen volt a magyar gazdasági helyzet, mit tett hozzá ehhez a jegybank, és hogyan alakul ez most, 2020-ban a mostani pénzügyi-gazdasági válság kellős közepén, amit természetesen egy világjárvány, a koronavírus-járvány okozott, és mi az ehhez hozzátett jegybanki értékhordozó, értékteremtő és plusz hozzáadott érték, akkor világosan látszik az elméletbeli, elvbeli és gyakorlatbeli különbség is köztünk és a patkó másik oldalán ülő képviselőtársaink között.

Látjuk azt, hogy a korábbi jegybankelnök, Simor András offshore tevékenysége mellett ő egy megszorításpárti jegybankelnök volt. Nézzük meg, hogy 2008-2009-ben milyen állapotban érte a magyar gazdaságot a világválság! Hiszen már előtte, 2007-ben, amikor a közgazdászok békeévnek, pénzbőségnek hívták azt az időszakot, akkor is 5 százalék fölött volt az államháztartási hiány. Az egész világon a második legrosszabb adatokkal rendelkezett Magyarország, a háború sújtotta Libanonban volt magasabb az államháztartási hiány, mint Magyarországon ‑ és ez még a válságot megelőző évekre vonatkozik, hogy ne kérjenek rajtunk számon kettős mércét a baloldali képviselők.

De hogy reagált akkor a baloldali kormány, a Gyurcsány-kormány a válságra helyből? Megszorításokkal, adóemelésekkel, a beígért adócsökkentések eltörlésével, a családok, a vállalkozások sanyargatásával. Amikor ez a válság elszabadult, egyébként az akkori jegybank tevékenységének is köszönhetően elszabadult devizahitelezés kellős közepén érte a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat, akkor azt kell hogy mondjuk, hogy ez egy nagyon-nagyon felelőtlen politika volt már egészen 2008-ig, a válságig, de a válságkezelésben meg még inkább. Amikor egy gyenge országot, gyenge lábakon álló gazdaságot ér el egy olyan válság, amilyen 2008-ban bekövetkezett, akkor pontosan látjuk, hogy ennek az lesz az eredménye, hogy elvesznek a családoktól, elvesznek a vállalkozásoktól, és egyébként az összes pénzügyi mutatónk folyamatosan romlik, és ezáltal egy kiszolgáltatott és megszorításokkal teli országot hagyott örökül a Gyurcsány-Bajnai-tandem.

Én azt gondolom, hogy ez az, amit minden alkalommal meg kell akadályoznunk. Ez az, ami soha nem jöhet el újra, hogy annyira kiszolgáltatott legyen egy ország, és a politikai és gazdasági irányítás kizárólag adóemelésekben és megszorításokban tudjon gondolkozni, ez az a politika, amit nem szeretnénk, hogy visszatérjen, és nem szeretnénk, hogy ilyen jellegű válságkezelés és ilyen jellegű jegybankvezetés ‑ az offshore-ozásról most nem is beszélve ‑ legyen egyébként Magyarországon.

Ha megnézzük, hogy a jegybank 2010 és ’13 között, amikor még az önök által delegált offshore lovag volt a vezetője a jegybanknak, mit tett hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez, hozzátenni nem nagyon tudott, ugyanakkor lassítani és fékezni tudta azt. Hiszen olyan magasan tartotta az alapkamatot, miközben egyébként mindenki más, az Európai Központi Bank vagy éppen a Fed is folyamatosan alapkamatot csökkentett, sőt 1 százalék alá vitte az alapkamatot 2010-11-12 között, akkor Simor András vezetésével 5,25-ről 7 százalékra emelték a jegybanki alapkamatot, csak azért, hogy fékezzék a magyar gazdaság növekedését és fékezzék a magyar vállalkozások fejlődési lehetőségeit. Mi ez, ha nem egy felelőtlen jegybanki vezetés?

Ezért volt fontos a 2013-as fordulat is, hogy utána a jegybank a versenyképesség, a magyar gazdaság növekedése és a stabilitás szolgálatába állította a jegybank teljes erőforrásait, kapacitását, szellemi tőkéjét és egyébként azokat az eszközöket, ami a Magyar Nemzeti Banknak rendelkezésére áll. Én ezért is tartom egy nagyon szerencsés fordulatnak, hiszen Simor András eközben, miközben egekbe emelte az alapkamatot, azzal riogatott, hogy majd az infláció el fog szabadulni, ő azért nem meri csökkenteni az alapkamatot. Emlékezhetünk rá, hogy 2014-15-ben voltak olyan évek, amikor defláció volt Magyarországon, nemhogy infláció. Tehát ebből is látszik, hogy sem szakmailag nem volt megalapozott az, amit mondott, ráadásul egy tudatos lassítása volt az akkori gazdasági folyamatoknak.

2013 után a magyar gazdaság a jegybank tevékenységének is köszönhetően, a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően, a Pénzügyminisztériumnak köszönhetően és egyébként a magyar parlamenti többségnek is köszönhetően a magyar vállalkozásokkal, az itt lévő vállalkozásokkal és a magyar munkavállalókkal közösen fejlődő pályára tudta állítani a magyar gazdaságot, így érkezhettünk el oda 2019-ben, amikor gazdasági rekordévnek lehettünk szemtanúi mindannyian, akik figyeljük ezeket a folyamatokat. Azt gondolom, hogy ennek a magyar vállalkozások és a magyar emberek is érezték a hatásait, ebből részesültek, és egy helyes folyamat indult el.

Éppen ezért teljesen más, hogy egy ütésálló, erős magyar gazdaságot ért el a válság 2020-ban, és nem pedig egy végletekig kivéreztetett, kiszolgáltatott és megszorításokkal teli Magyarországot. Tehát már a kiindulópont, ahogy egy válságot elérünk, már az nagyon-nagyon különbözik 2007 és 2019 között, amiben a jegybanknak is nagy szerepe volt. Ha megnézzük a jegybanki célokat, akkor azt láthatjuk, hogy az elmúlt években is teljesültek ezek a célok, a jegybank érdemben hozzá tudott járulni a stabilitáshoz, meg tudta őrizni azoknak a feladatoknak a sikereit és céljait, eredményeit, amit egyébként kitűzött maga elé.

Én a pénzügyi fogyasztóvédelemről is szeretnék egy picit beszélni, mert ez egy fontos és talán méltatlanul keveset emlegetett feladata a jegybanknak. Itt Z. Kárpát képviselőtársam felhozott egy példát a visszamenőleges tranzakcióilleték-áthárítás ügyében, természetesen ez egy felháborító dolog. Természetesen, ha elolvassa a jegybank pénzügyi fogyasztóvédelmi jelentéseit, abból kiderül az ön számára is, hogy hány esetben indított egyébként eljárást, vizsgálatot pontosan ilyen visszaélések miatt a jegybank, mert ezeket a visszaéléseket minden alkalommal kivizsgálják, és ezekben a pénzügyi fogyasztóvédelem erős lábainak köszönhetően minden alkalommal elindul az eljárás.

Egyetértek önnel abban, hogy ez egy felháborító cselekmény, és ilyet ne tehessenek meg Magyarországon bankok magyar fogyasztókkal, pénzügyi fogyasztókkal kapcsolatban. De én azt gondolom, hogy pontosan ezért helyes, hogy erős jogkörökkel rendelkező pénzügyi fogyasztóvédelem van jelenleg a mostani struktúrában, ez a jegybankban található.

(12.30)

Hogyha megnézzük a jegybank tevékenységében kicsit nem a fősodratú témákat, hanem például a digitalizációt vagy a zöldtudatosságot, akkor azt kell elmondanunk, hogy a Magyar Nemzeti Bank a 2019. esztendőben is nagy hangsúlyt, fókuszt fektetett ezekre a területekre is. Én szeretném megköszönni az elnök úrnak és az alelnök úrnak is azt, hogy a Nemzeti Bank háza táján ez képzésekben, konferenciákban, szakemberek munkáiban, az oktatásban is megvalósul, hogy egyfajta gazdasági szellemi pezsgés található, és hozzájárul ahhoz a gazdasági stratégiaalkotáshoz, gondolkodáshoz, ahol egy jegybank végre nem a következő egy évre vagy a következő két évre tervez, hanem hosszú távú elképzelése van a magyar gazdaságról, a magyar pénzügyi stabilitásról, és hosszú távú elképzelése van arról, hogy hogyan szeretnénk itt Magyarországon a gazdasági jövőnket berendezni, és milyen távlati célok vannak előttünk. Mert sokkal könnyebb szerintem úgy döntést hozni itt napi szinten, hogy azok a stratégiai célok lebegnek a szemünk előtt, azok a fontos távlati célok, a Magyarország gazdasági függetlenségéhez és erősödéséhez vezető célok vannak a szemünk előtt, mint amikor egyik napról a másikra próbál valaki átevickélni a jegybank élén, és amikor folyamatosan részben Simor elnök úrnál politikai szempontokat, részben pedig a magyar érdekekkel ellentétes szempontokat tart szem előtt. Szerintem tehát ezért is fontos az a szellemi élet, azok a jelentések, akár a 440 pontos versenyképességi kiadvány, amelyet ez évben jelentetett meg a jegybank, mert ezekben a dokumentumokban, ezekben az anyagokban látszik az a szellemi tőke, amely a stratégiai, távlati gondolkodást eredményezi a jegybank háza táján is, mint ahogy egyébként ez a gondolkodás számos alkalommal akár a Bankszövetségnél, akár a Pénzügyminisztériumnál, akár az ITM-nél és számos helyen fellelhető a gazdaságstratégiában, gazdaságfejlesztésben; ezt láthatjuk az elkövetkezendő időszakban.

2019 egy gazdasági rekordév volt a beruházások szempontjából, az export szempontjából, és egy nagyon jó gazdasági évet zárt Magyarország 2019-ben ‑ ez lehet a bizalmunknak vagy a bizakodásunknak az alapja, hogy a következő évben újra meg tud indulni majd a gazdaság fellendülése, mert egy ütésálló, erős és kitartó magyar gazdaságot ért el a koronavírus okozta járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válság.

Én nagyon fontosnak tartom a pénzügyi tudatosságot, a Pénziránytűről az elnök úr szót ejtett egy mondatban. A pénzügyi tudatosság, a fiatalok pénzügyi tudatosságra nevelése akár már az általános iskolában, de leginkább a középiskolában egy kiemelt cél és egy olyan fontos, előttünk lévő feladat, amelyben, azt gondolom, van még közösen tennivalónk, hogy a fiatalok pénzügyi tudatossága megerősített és nagy legyen, és pénzügyi tudatossággal, minél több pénzügyi tudatossággal felvértezett fiatal kerüljön ki az iskolákból, és kerüljön bele a pénzügyek, a munka, a kedvezmények, az adó, a befektetések és a hitelek világába, hogy ne lehessen még egyszer olyan devizahitel-válságot előidézni, amit a baloldalnak sikerült a 2002 és 2010 közötti időszakban.

A digitalizáció folyamata is szóba került, bár kevés szó esett róla. Én azt gondolom, hogy mind a készpénzmentesség, a készpénz minél jobban csökkentése, a magyar lakosság készpénzállományának az olyan módon történő csökkenése, hogy értelmes megtakarítások, befektetési lehetőségek álljanak rendelkezésre, ahol ők egyébként bizalommal vannak a rendszer iránt és biztonságban érzik a saját pénzüket, ez egy olyan cél, amelyért szintén megéri szerintem közösen dolgoznunk az elkövetkezendő időszakban, hiszen a készpénzmentesség, a pénzügyek digitalizációja az előttünk álló évek kihívása. A negyedik ipari forradalomban, a digitalizáció korában nem is lehet kérdés, hogy erre hangsúlyt kell fektetni, és meg kell mozgatni az erőforrásokat, hogy ez sikerüljön.

Én összességében azt látom, hogy a jegybank tevékenysége sikeres volt a 2019. esztendőben, az Országgyűlés, a vonatkozó jogszabályok és a saját maga által kitűzött célokat teljesíteni tudta, ez hozzá is járult a magyar gazdasági növekedéséhez, és én abban reménykedem ‑ és az elnök úr 2020-as részbeszámolójából ez is kitűnt nekem ‑, hogy a jegybank aktív szerepet kíván vállalni a mostani gazdasági válság felszámolása ügyében is, hogy a cégek, a vállalkozások egyébként nyertesként tudjanak majd kijönni ebből a válságból, megerősödve tudjanak kijönni, új ötletekkel, új beruházásokkal tudjanak kijönni a válságból, ebben a jegybank aktív szerepet kíván betölteni. Én ezt támogatom és ezzel egyetértek, és ehhez a munkához sok sikert kívánok. A mostani beszámolót a KDNP-frakció támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)