Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Kétségkívül mindig némi gyanakvással szoktuk figyelni a kormány által benyújtott, sok törvényt érintő törvénymódosítási javaslatokat. Az a helyzet, hogy ez azért mindenképpen kiemelkedő, mert az viszonylag ritka, hogy egy törvényjavaslat már a címével is szemérmetlenül hazudik. Azt ígéri itt a törvény, hogy a felsőoktatásról és a felsőoktatáshoz kapcsolódó törvényekről lesz szó, persze, minden mindennel összefügg, de azért az érintett törvények jelentős részének az égegyadta világon nincsen semmi köze a felsőoktatáshoz.

Amivel tulajdonképpen a legkevesebb baj van, az a felsőoktatást érintő részek. Ebben vannak pozitív elemek is, például a nemzetköziesedést támogató, a tudományos fokozatok beszámítását lehetővé tevő szabályok, vagy éppen a képzések átjárhatóságát lehetővé tevő szabályok és egyetemi hatáskörbe utaló szabályok, vagy éppenséggel ilyen az OTDK-val kapcsolatos szabályozás is. Nyilván itt ebben a Házban mindannyian kedveljük az OTDK-t, és bár nem sikerült az indoklásban elmagyarázni, hogy miért jobb a jogi személyiség, mint a nem jogi személyiség, de ha ezt az érintettek is akarják, akkor reménykedjünk benne, hogy a minisztérium őket kérdezte meg, és az ő javaslataik alapján készítette el ezt a javaslatot. De, még egyszer mondom, az OTDK egy nagyon régóta, nagyon jó minőségben működő eleme a magyar felsőoktatásnak, ha ennek a működése jobban garantálható vagy biztosítható ebben a keretben, akkor ezt örömmel támogatnánk.

Körülbelül eddig tart az egyetértésünk. Azt tudja államtitkár úr és tudja a tisztelt Ház is, hogy azzal a részével a felsőoktatás átalakításának, amelyik a magánalapítványokba való privatizálását teszi lehetővé a felsőoktatási intézményeknek, nem értünk egyet; és Molnár Gyula képviselő úrhoz hasonlóan szeretném megerősíteni, észrevettük, hogy a kormány itt megteszi az első lépést abba az irányba, hogy az ezekbe bevett közvagyont végképp kivonja minden értelemben a közvélemény és a választók ellenőrzése alól, hogy még inkább elveszítse közpénzjellegét ez a vagyon, hogy önök által kedvelt kifejezést alkalmazzak. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy bármit trükköznek akár itt, akár az Alaptörvényben, a következő demokratikus kormány, ha rajtunk múlik, ezeket a vagyonokat vissza fogja szerezni a közösségnek. Ez nem az önök magánvagyona, nem az önök által kinevezett kuratóriumok magánvagyona, ez a köz vagyona, amit önök odaadhatnak ugyan valakinek, de meg fogjuk találni a jogi eszközöket arra, hogy a magyar adófizetők visszaszerezzék ezt a vagyont, és ez a vagyon a magyar nép, a választók, az ország, és miután felsőoktatásról van szó, akkor a hallgatók, az oktatók, a felsőoktatás érdekében működjön tovább, és ne innen-onnan összeszedett politikai káderekből álló kuratóriumok kénye-kedvére legyen kiszolgáltatva.

A másik kedvencünk, aminek aztán már végképp semmi köze nincsen a felsőoktatáshoz, ez a médiatörvény módosítása. Nem véletlen, hogy nem Bódis államtitkár úr képviseli most a kormányt, mint általában a felsőoktatási napirendeknél, nyilván azért ő sem vállal el mindent. A médiatörvény módosításánál… (Schanda Tamás János közbeszólása.) Schanda államtitkár úr bármit elvállal, ezt tudtuk eddig is. (Derültség.) Szóval, a médiatörvény módosításánál az a helyzet, hogy további olyan részletszabályokat vezet be ez a médiatörvény-módosítás, amelyik kiszolgáltatottá teszi a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanácsnak a műsorszolgáltatókat.

Tudjuk, hogy önök a Médiatanácsot mire tartják, arra, hogy ezzel rendszabályozzák meg a nem kellően vonalas rádiókat leginkább, televízióban ritkábban van ebben vita. Most is tudnánk példát mondani olyan rádióra, amellyel szemben mondvacsinált indokokkal törekszik a frekvencia elvételére a Médiatanács. Konkrétan a Klubrádió esetében. De ugyanez történik a kereskedelmi rádióknál is, csak ott nem politikai szempontok, hanem a különböző gazdasági szempontok, az önök mögött álló üzleti körök harca áll a mögött, hogy egyik rádiótól elveszik a frekvenciát, a másiknak odaadják.

Azzal, hogy most további idősávokra terjesztik ki a kvótamegfelelést a lineáris médiaszolgáltatóknál, vagy éppen megteremtik azt a rendkívül zseniális disznóságot, hogy egyébként lehet jó magas műsorszolgáltatási díjjal pályázni, majd utána lehet kérni azt, hogy na, akkor most tessék csökkenteni a műsorszolgáltatási díjat utólag, ez nyilván arra szolgál, hogy megint csak az önökhöz közel álló vállalkozásoknak és az önökkel rokonszenvező politikai szereplőknek juttassanak médiafrekvenciákat, hogy a fideszes Médiatanács kénye-kedve szerint dönthessen, és nehezebben legyen perelni. Ez vonatkozik persze a havi díjfizetésre vonatkozó szabályokra is.

(14.20)

Ami egy különös bája ennek a törvényjavaslatnak, hogy miközben nemhogy belelapátolják meg talicskázzák, hanem dömperrel tolják be a kormánypropaganda médiájaként szolgáló közmédiának nem nevezhető intézménybe a közpénzt. Jártak itt a parlamentnél is, én már el is felejtettem, hogy hány milliárd forint többlettámogatásért. Most még megnyitják a reklámpiacot is még inkább ezen a területen. Mondhatnám azt, hogy sajnálom a nézőket, de hát persze nem nagyon vannak nézők, kivéve a sportcsatornát, de a sportcsatornán akkor most még több reklámidőt lehet majd eladni, még inkább fennáll majd a sporttévék… Mert az M1-en nyilván nem sok hirdetést adnak el, akik közbeszerzésért akarnak viszontszolgáltatni, azok járnak oda hirdetni, mert néző nincsen. Na, de a sportcsatornán van néző. Mit csináltak a sporttévék területén? Létrehoztak egy állami sporttévét, amelyik egyik oldalról rendkívül sok közpénzből versenyez a közvetítési jogokért, és most még azt is lehetővé teszik, hogy befogadjon rengeteg hirdetést is eközben.

Nem érdekes, hogy a nézőknek ez tetszik‑e vagy nem, hiszen önöket a nézők nem érdeklik. Egyetlen dolog érdekli önöket: jó sok pénzből legyen egy olyan sporttévé, ahol el lehet adni a hazug, gyűlöletkeltő egyperces híradókat, és ahol az is találkozik ezekkel, aki egyébként messzire elkerülné ezt a típusú kormánypropagandát.

Ehhez képest már csak apróság az MMA, ahol megemelik az MMA létszámát, hogy még ki lehessen osztani jó pár jól fizető helyet ebben a kormány barátai kulturális intézményben, és az pedig egészen gyönyörű, hogy korábban az MMA kérésére egyébként az MMA főtitkáránál előírta az Országgyűlés az önök javaslatára, az önök támogatásával azt, hogy csak akadémiai tag lehet, de most miután nyilván valaki másra esett a személyi választás, most elhalasztják ennek a hatálybalépését. Erre csak annyit tudok mondani, hogy pitiáner.

Összességében tehát azt tudom mondani erről a törvényjavaslatról, hogy ugyan pici része a törvényjavaslatnak, amiről szól a címe, a felsőoktatással kapcsolatos rendelkezések, tulajdonképpen támogatható lenne; majd egyszer elmesélik ‑ illetve nem kell, mert tudjuk ‑, mert a logikus az lett volna, hogyha ezt abba a másik felsőoktatásitörvény-módosításba rakják bele, ami szakmai kérdésekkel foglalkozik, és itt van egyébként a Ház előtt. Na, ezenkívül minden más, amit beleraktak, az viszont fölháborító, elfogadhatatlan, a közpénz lenyúlásáról és az önök klientúrájának építéséről szól.

Így aztán nem meglepő módon a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni.