Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy az első három felszólalást, államtitkár úr, illetve képviselőtársaim felszólalását tekintve elmondhatjuk, hogy fontos kérdésről beszélünk, és én sem igyekszem kitágítani a vita keretét más irányokba.

Röviden szólnék arról, hogy négy év munkája után született meg különböző uniós dokumentumból az Európai Unió negyedik energiapiaci szabályozási csomagja, az úgynevezett „Tiszta energia csomag”, a Clean Energy Package, a CEP, mely felváltja a korábbi, 2009-es harmadik szabályozási csomagot. A CEP célkitűzése egyrészt az energiahatékonysági intézkedések növelése, másrészt Európa világpiaci vezető szerepének megteremtése a megújulóenergia-termelés tekintetében, továbbá a fogyasztók számára egy új, méltányosabb keretrendszer létrehozása. A CEP összesen nyolc uniós jogi aktusból áll, melyeknek a magyar villamos energiáról szóló törvényre vonatkozó részeit éppen most láthatjuk az előttünk fekvő törvényjavaslatban, itt ülteti át a nemzeti jogba.

Az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítésén túl még a „Nemzeti energiastratégia 2030” céljainak végrehajtása is szükségessé teszi a jelen törvényjavaslat elfogadását. A nemzeti energiastratégia fő célkitűzése a tiszta, okos, megfizethető energia biztosítása a fogyasztó fókuszba helyezésével, az energiaszektor klímabarát átalakításával, energiaellátásunk biztonságának megerősítésével, az energetikai innovációban és klímaváltozásban rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek kihasználásával. Ezen célok megvalósítása többek között a megújulóenergia-forrású áramtermelés bővítésével, a fogyasztók jóval aktívabb piaci jelenlétével és új piaci szereplők és funkciók megjelenésével érhető el.

A kibocsátás csökkenése és a megújuló energiaforrások használata ügyében a fogyasztók, az egyes háztartások is sokat tehetnek. Magyarországon az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett az egyes fogyasztók által telepített, napenergiát használó, úgynevezett háztartási méretű kiserőművek darabszáma és kapacitása is. 2020 első félévében, január eleje és június vége között, a járvány első hulláma idején is több mint 20 százalékkal növekedett az ilyen háztartási méretű kiserőművek darabszáma és kapacitása. Míg 2019 végén összesen 59 298 darab napelemes kiserőmű termelt villamos energiát, addig 2020 júniusában már 72 501 ilyen kiserőmű üzemelt, összesen több mint 584 megawatt beépített teljesítménnyel. Azt gondolom, ez egy jó irány, nagyon szép növekedési számokat láthatunk az elmúlt időszakban a járvány ellenére is, vagy talán éppen azért, mert volt idő az építőipari kapacitásban ezeket a beruházásokat végrehajtani.

A napenergiát hasznosító háztartási kiserőművek terjedése évek óta töretlen sikert tud felmutatni, 2019-ben egy év alatt 45 százalékkal nőtt a darabszámuk és kapacitásuk. Ez azt jelenti, hogy mostanra 60-70 ezer háztartás rendelkezik ilyen tetőre szerelt napelemmel, egyre többfelé lehet találkozni a családi házak, illetve a panelházak tetejére telepített napelemekkel is. A kormány célja az energiastratégia szerint, hogy legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kilowatt teljesítményű, tetőre szerelt napelemmel 2030-ra.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat, ahogy ezt államtitkár úr is elmondta, ezt könnyíti meg, illetve az uniós jogharmonizációs kötelezettségünknek tesz eleget, így azt gondolom, hogy nem is rabolnám tovább az önök idejét. A KDNP-frakció támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)