Balczó Zoltán (Jobbik)

BALCZÓ ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm a szót. Én nem fogok élni a Fidesz vezérszónoka által fölkínált lehetőséggel, hogy tágra nyissam ennek a villamos energiáról szóló törvénynek a tárgyalását azzal, hogy teljes egészében kiterjesszük a gáz irányába, amit ő említett, ennek kapcsán a rezsitörvény általam adott esetben árnyalt értékelésébe, hanem igyekszem a villamosenergia-témakörnél maradni, amiről a törvényjavaslat szól.

Részletesen hallottuk mind az expozéban, mind Hadházy képviselő úr felszólalásában ennek a törvénymódosításnak számos, sok tételét. Valóban, az Európai Unió tisztaenergia-csomagjának részét képező irányelvnek kíván eleget tenni ez a beterjesztés, átültetve a magyar jogrendbe. Amikor én egy ilyen törvényjavaslatot elolvasok, a jelenlegit is, amely 39 paragrafusból, azon belül nagyon sok pontból áll, őszintén megmondom, hogy nem tudok igazán tartalmilag pontosan tájékozódni. Szakpolitikusnak talán nevezhetem magam, de ehhez kimondottan a téma szakértője kell. Ezért én ilyenkor elő szoktam venni a hivatkozott európai uniós jogszabályokat, mert azok a magyar törvények indoklásához képest egy nagyon részletes, nagyon alapos hátteret és indoklást mondanak, talán még azt is mondhatom, hogy túlzottan bőbeszédűen ebben az európai uniós nyelvezetben.

Ez az anyag jelen esetben egy 75 oldalas anyag. Engedjék meg nekem, hogy én néhány olyan elemet emeljek ki ebből az irányelvből, amit fontosnak tartok, s amely megvalósul ebben a jelenlegi törvényjavaslatban. Persze van olyan, amit nem ugyanúgy kíván átültetni a beterjesztő, de ezen a szinten ehhez joga van.

A megújuló forrásokból történő decentrált villamosenergia-előállításhoz és a dekarbonizált piacokra történő átálláshoz szükséges a villamosenergia-kereskedelem szabályainak kiigazítása, a piaci szerepek megváltoztatása. Ezt tartom az egyik legmeghatározóbbnak. Ez az előzőekben is kiemelésre került, és azért ismétlem meg, mert úgy tűnik, hogy ez az, ami valóban a legfontosabb üzenet. Egyébként megjegyzem, hogy az erősebb fogyasztóvédelem igényénél az irányelv felveti akár egy energiaügyi ombudsman tisztségének is a bevezetését.

A rendszer rugalmasságának biztosítása révén lehetővé kell tenni a fogyasztók számára, hogy saját termelésű villamos energiát használjanak, tároljanak és értékesítsenek a piacon. Egyébként pedig a villamos energia tárolása révén is részesei tudjanak lenni ennek a piacnak, akár az elektromos járművek általi tárolás által. Fontos, hogy ez nemcsak egyéni fogyasztóként valósulhat meg, hanem az irányelv az együttesen tevékenykedő aktív felhasználók közösségét, a helyi energiaközösséget hozza létre. Ezek polgárok vagy helyi szereplők közötti együttműködés. Fontosnak tartom, hogy a döntéshozatali jogkörök azokra a tagokra vonatkoznak, akik nem folytatnak kiterjedt kereskedelmi tevékenységet, és fő gazdasági tevékenységüket nem ebben az ágazatban végzik. Tehát ez valóban alapvetően a polgárok, a fogyasztók közössége annak érdekében, hogy ezt a fogyasztást és piacra jutást adott esetben a saját maga által termelt energiával jobban lehetővé tudja tenni. Az irányelv egyébként kiemeli, hogy meg kell szüntetni, ahol létezik, a keresztfinanszírozást a különböző kategóriájú felhasználók között.

Van olyan rendelkezés is, amelyik nem jogharmonizációs célú. Ezek szerint a hálózati csatlakozási szerződésben megszerzett rendelkezési jog a szerződött kapacitás mértékére vonatkozóan az elosztóra száll vissza, ha a termelő a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően kiserőmű esetében három évig, 50 megawatt és ezt meghaladó erőmű esetében öt évig nem csatlakozik a hálózatra. Úgy tűnik, hogy ez egy bizonyos szempontból mintha fogyasztóellenes lenne, mert egy korlátozás az időtartamban. Én viszont indokoltnak tekintem ezt, mivel a hálózati kapacitások tervezhetőségét biztosítani kell, s ebben az esetben méltányos az öt és a három év, hogy azon belül valósuljon meg.

Nálunk szerintem azért is nagy szerepe lesz a helyi energiaközösségeknek, a megújulóenergia-adásvételi szerződéseknek, mert tudomásom szerint a magyar kormányzat a megújuló energiákkal kapcsolatos 2030-as célt jelentős részben a lakossági napelemek támogatásával és használatával akarja megoldani. Egyébként ezzel kapcsolatban olvastam egy polémiát arról, hogy az energiát átvevő cég felszámolhat‑e díjat, mennyi lesz, és az az aggodalom jelent meg, hogy ez hozzátartozik ahhoz, hogy egy lakossági beruházás milyen mértékben, mennyiben tud megtérülni. Ez tehát valós probléma. De hozzá kell tennem, hogy a díjfelszámolás jogi alapját az Európai Unió megteremti, mert az irányelvben az szerepel, hogy biztosítani kell, hogy az ilyen fogyasztók megfelelően hozzájáruljanak a rendszerköltségekhez.

Ráadásul a tagállamnak lehetővé kell tenni, hogy eltérő rendelkezéseket állapítsanak meg az egyénileg és az együttesen eljáró aktív felhasználókra, s ebben az esetben ez nem kötelezettség, hanem lehetőség. Tehát egyik oldalról megvan ez a bizonyos szempontból érthető lehetőség, hogy járuljon hozzá az, aki energiát elad, de nagyon lényegesnek tartom, hogy amikor ennek a mértékét a kormányzat meg fogja állapítani, akkor konzultáljon a megfelelő alkalmazókkal, testületekkel, hogy ennek esetleges túlzott mértéke ne legyen gátja a beruházási hajlandóságnak. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)