Németh Szilárd István (Fidesz)

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Alaptörvényünk 45. cikke kimondja, hogy Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése. Továbbá megállapítja az Alaptörvény, hogy a Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeik elhárításában és felszámolásában.

Tisztelt Képviselőtársak! Amikor azt mondjuk, hogy a Magyar Honvédséget a térség legmodernebb és legütőképesebb haderejévé kívánjuk fejleszteni, akkor ezt a magyarok biztonságának, békéjének, szabadságának garantálása érdekében tesszük. A szemünk előtt zajlik a honvédelmi és haderőfejlesztés, a „Zrínyi 2026” program. Ez képességek fejlesztéséből, a fegyvergyártás újraélesztéséből, a haditechnika modernizálásából, az életpályamodell bevezetéséből, a digitális katonaprogramból és a hazafias nevelésből áll, hogy csak néhány fontosabb tételt említsek ebből a programból.

A katonák pedig bizonyították, hogy a feladataikat békében, veszélyhelyzetben mindig a legmagasabb szinten, az esküjükhöz híven végzik. Elég csak a nagy dunai és tiszai árvizekre, a vörösiszap-katasztrófára vagy épp a ciánszennyezésre gondolnunk. Most pedig egyáltalán nem menne nélkülük a koronavírus elleni védekezés. Határvédelem, határzárak, humanitárius korridorok biztosítása, a kórházparancsnoki rendszer működtetése, az egészségügyi dolgozók, a kórházak munkájának segítése, közös járőrözés a közterületeken a rendőrökkel, objektumőrzési feladatok, biológiai mentesítés, fertőtlenítés, vírusirtás, és még sorolhatnánk, hogy mi minden feladatot látnak el nagyon magas és nélkülözhetetlen szinten, így szolgálva a hazát. Az előttünk fekvő törvénycsomag ennek a munkának, fejlesztésnek az egyszerűsítését, modernizálását és megalapozását szolgálja.

(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Néhány fontosabb pontra szeretném fölhívni a figyelmüket. Például gyorsabb reagálás a hazai árvizek, a természeti és egyéb katasztrófák idején, ezzel segítve a katasztrófavédelem munkáját, illetve az azt követő kárenyhítést. A Külügyi, illetve a Honvédelmi és rendészeti bizottság folyamatos tájékoztatása a külföldön szolgáló katonáink biztonságáról és szolgálatteljesítéséről, ha úgy tetszik, akkor a társadalmi ellenőrzés, a nyilvánosság, az átláthatóság erősítése. Honvédelmi összekötők segítik a haza védelmében részt vevő szerveket, szervezeteket azok feladatainak magas szintű ellátásában. Az adatbázisok és a meglévő eszközök felhasználásával kiszűrhetők azok a veszélyes személyek, akik a magyar határon legálisan, de legtöbbször inkább illegálisan próbálnak átjutni, így a biometrikus eszközök alkalmazása elősegítené ennek a feladatnak az elvégzését, megfelelve természetesen az új biztonsági kihívásoknak, a migráció és a terrorizmus elleni küzdelemnek, a kibertér védelmének, a hibrid hadviselésnek, és a koronavírus árnyékában nyilvánvalóan a közegészségügyi, járványügyi kihívásoknak is.

A honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló T/13657. számú törvényjavaslat célja a jogalkalmazás során feltárt hiányosságok, jogszabály-változtatások, valamint a tapasztalatok alapján a honvédelmi szervezeteket érintő egyes honvédelmi kérdések szabályozása a következő öt törvény módosításával. A Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyarország területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományok nyilvántartásáról, valamint a jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény. A második ilyen törvény, amit módosítanánk: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény. A harmadik törvény, amely módosul: a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény.

(22.00)

A külföldi haderők állomásozásáról szóló törvényben a következő fontosabb módosulások lesznek. A gyakorlatban előfordul, hogy nemcsak a Magyarországon települt külföldi fegyveres erők és nemzetközi katonai parancsnokságok, hanem a nem Magyarországon települt nemzetközi katonai parancsnokságok is ideiglenes jelleggel, például egy katonai gyakorlat, konferencia vagy éles műveletek esetében Magyarországon teljesítenek szolgálatot, azaz kisebb-nagyobb létszámmal ideiglenesen hazánkba települnek. Ilyenkor a nyilvántartásuk szükséges lehet a jogosultságaik érvényesítéséhez.

A javaslat ezenkívül kimondja, hogy az általános nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a külföldi fegyveres erők önbiztosítottnak minősülnek, azaz külön felelősségbiztosítás megkötése nélkül az a vélelem áll fenn, hogy közvetlenül állnak helyt az általuk okozott károkért.

A javaslat a hatályos szöveghez képest, azt kibővítve nemcsak az importált, hanem az itt beszerzett gépjárművek után is mentesíti a személyeket vagy a szervezeteket a regisztrációs adó alól, ezzel ösztönözve a külföldi állománynak és a szervezeteknek a hazai kereskedelemből való beszerzést.

A második törvény, ami módosul, a legfontosabb része, hogy a NATO SOFA végrehajtásáról a kormány minden év április 30-ig tájékoztatja az Országgyűlés külügyekkel és honvédelemmel foglalkozó bizottságait. Az érintett rendelkezést meghaladta az idő, indokolt, hogy az éves jelentést minden, a fegyveres erők jogállását szabályozó megállapodás magyarországi végrehajtására ki kell terjeszteni, hogy a külföldi erők hazai jelenlétének ilyen aspektusa teljes körű legyen. A javaslat másik része, hogy az éves jelentés kerüljön benyújtásra a Magyar Honvédség külföldön végrehajtott műveleteiről.

Az árvizekre való gyors reagálás érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a Magyar Honvédség katonai szervezetei a Magyar Honvédség parancsnoka döntésének bevárása nélkül, rövid időn belül segítséget tudjanak nyújtani a katasztrófavédelemben részt vevő szervek számára mintegy száz fő igénybevételéig.

A honvédelemben közreműködő szervek köre meglehetősen széles, és egyáltalán nem biztos, hogy az adott szerv honvédelmi kötelezettségei tekintetében megfelelő felkészültséggel, szakismerettel rendelkezik. A honvédelmi összekötő a honvédelemben közreműködő szervek számára lehetőséget biztosít a felkészülésre tanácsadással, szakmai segítségnyújtással. A honvédelmi összekötő nem a honvédelemben közreműködő szervben működik; ő a honvédelmi miniszter által a honvédelmi szervezet állományából kijelölt úgynevezett kapcsolattartó személy.

A biometrikus adatkezelési kérdések pontosítására: az illegális migráció több olyan országból indul ki, amely országokból érkező személyekre vonatkozóan a szövetséges erők biometrikus adatbázissal rendelkeznek.

Ezen adatbázisok és a meglévő eszközök felhasználásával kiszűrhetők lennének azok a veszélyes személyek, akik a magyar határon legálisan vagy illegálisan próbálnak átjutni, így a biometrikus eszközök alkalmazása elősegítené az esetleges terrorcselekmények megelőzését is. A biometrikus adatok gyűjtésére, feldolgozására, szövetségi adatbázisokkal történő összevetésére való képesség egyre nagyobb jelentőséggel bír. A hatékony felderítő támogatás biztosítása, a rendelkezésre álló technikai eszközök által biztosított lehetőségek kihasználása érdekében elengedhetetlen a jogszabályi környezet átalakítása oly módon, hogy az biztosítsa a honvédség kijelölt és felkészített állománya részére ennek a tevékenységnek a végrehajtását.

Továbbá rendelkezik a javaslat a központi szerv vezetője és helyettese illetményének módosításáról is, illetve a Kjt. alapján korábban megkötött kollektív szerződések kivezetése már a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény megalkotásakor is vezetői elvárás volt, de azok a törvény szerint alkalmazhatók maradtak 2020. december 31-éig. E napot követően a korábban kollektív szerződésben szabályozott kérdéseket egységesen, törvényi és miniszteri rendeleti szinten szükséges rendeznünk.

Tisztelt Országgyűlés! A fentiek értelmében arra biztatom és kérem önöket, hogy a törvénycsomagot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)