Bartos Mónika (Fidesz)
2020-11-17 · 167. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 10:41Szöveg8 450 karakter · 21 bekezdés · JSON
BARTOS MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmet érintő egyes törvények módosításáról szóló javaslat vitáját kezdtük most el, de mindezek előtt szeretném megragadni a lehetőséget, és szeretném megköszönni a Magyar Honvédségnek és katonáinknak azt az emberfeletti kiállást, amelyet a koronavírus-járvány embert próbáló időszakában is tesznek, és segítenek, támogatnak bennünket. Ma is, most is kétezer katona biztosan azon fáradozik, hogy életünk, környezetünk biztonságos legyen, hiszen közvetlenül ennyi fő biztosan be van vonva a járványügyi feladatok ellátásába. Nagyon szépen köszönöm, hogy a Magyar Honvédségre, a katonáinkra minden helyzetben lehet számítani, legyen ez vírusveszély, árvíz vagy bármilyen más fenyegetettség.
Az előttünk fekvő terjedelmes javaslattervezet azon törvényjavaslatok sorába tartozik, amely a Magyar Honvédség munkáját igyekszik segíteni azzal, hogy a jogszabályi környezethez való illeszkedését, a működési hatékonyság növelését vagy az elmúlt időszakban kiderült esetleges hiányosságok pótlását szolgálja.
Elmondható, hogy három nagy téma, terület köré lehet a módosításokat sorolni. Az egyik a nemzetközi katonai szerepvállalás, a szerződéses feladatok végrehajtása, legyen ez hazai vagy külföldi katonai jelenlét. A javaslatban ehhez kapcsolódnak a hazánkban működő, idetelepült vagy nem idetelepült nemzetközi katonai parancsnokságokat érintő, azok hazai működését segítő indítványok, de ehhez a témakörhöz tartozik a külföldi fegyveres erők magyarországi jogállását szabályozó nemzetközi szerződések végrehajtásáról és a Magyar Honvédség külföldön végrehajtott műveleteiről szóló évente egyszeri kötelező jelentése az Országgyűlés felé, vagy, ahogy államtitkár úr is említette, a biometrikus adatok nyilvántartása is, mely elsősorban különösen külföldi műveletek során támogatja a feladatok minél hatékonyabb elvégzését. Ez volt az egyik terület.
A másik nagy terület, amelyet az előttünk fekvő javaslat érint, az állampolgárok biztonságát, az érdekükben történő minél hatékonyabb beavatkozást szolgálja. Idetartozik például a katonai összekötő fogalma és szerepe, aki elsősorban honvédelmi feladatok során a feladatok összehangolását végzi, illetve azon lehetőség megteremtése is ebbe a körbe tartozik, hogy katasztrófahelyzet, például árvíz esetén a területileg illetékes honvédségi szerv parancsnoka a katasztrófa következtében szükséges élet- és vagyonmentés céljából maximum száz főt erre a feladatra rendelhet, természetesen úgy, hogy az az alapellátást nem veszélyezteti.
A harmadik nagy módosítási terület, amelyet a javaslat érint, a Magyar Honvédség, a katonák mindennapjait érinti, legyen az a katonai objektumok minél nagyobb biztonságát szolgáló módosítási javaslat, vagy a szolgálatteljesítés részeit érintő pontok, illetve a nyilvántartást hatékonyabbá és korszerűbbé tevő kérdések.
Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy most a törvényjavaslatok mentén haladva emeljek ki néhány jelentős területet a módosításcsomagból.
A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományok nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása a nálunk tartózkodó külföldi fegyveres erőkre vonatkozó szabályokat egyszerűsíti, így tulajdonképpen a velük való minél jobb együttműködést szolgálja. Egyértelművé válik az ideiglenesen idetelepülő nemzetközi katonai parancsnokságok jogállása.
(22.10)
Kialakításra kerülnek a nemzetközi katonai parancsnokságok jogképességét megteremtő szabályok. A jogszabályi háttér megteremtésével megszűnik a nemzetközi parancsnokságok által eddig tapasztalt bizonytalanság, ami például a számlaadási és szerződéskötési ügyletek terén érzékelhető. Egyszerűbbé válik a külföldi fegyveres erők kötelékébe tartozók foglalkozásának magyarországi gyakorlása, valamint a külföldi fegyveres erők által használt gépjárművek regisztrációja. Ahogy államtitkár úr is említette, a regisztrációs adó alóli mentesülés, ami a gépjárműveket illeti, ösztönzi a hazai kereskedelemből való beszerzést is.
Sor kerül a külföldi fegyveres erő fogalmának egyszerűsítésére is, hiszen ez azt szolgálja, hogy rugalmasabban le tudjon fedni ez a fogalmi kör minden haderőnemet, hiszen a bővülő feladatok egyre több ilyen fogalmat érintenek.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosításának jelentős részét képezik a honvédelmi összekötő fogalmát bevezető, valamint a Magyar Honvédség katasztrófavédelemben történő szerepvállalását segítő rendelkezések. Ahogy említettem, mindkét esetben a honvédség és más szervek együttműködését könnyítő szabályok bevezetéséről van szó. A honvédelmi összekötő felkészíti a honvédelem feladatainak ellátásában közreműködő szerveket, szervezeteket, intézményeket, szolgáltatókat a hadsereggel való együttműködésre, és ő a felek közötti elsődleges kapcsolattartó is. A katasztrófavédelmi intézkedések támogatása pedig a minél gyorsabb segítségnyújtás feltételeit javítja.
Fontos a honvédelmi szervezetek objektumaiba történő belépés szabályainak pontosítása is, ami lehetővé teszi az objektumok hatékonyabb védelmét. Amennyiben szükséges, az ilyen objektum parancsnoka felhatalmazhatja az objektumot őrző személyzetet a belépők ruházatának, csomagjainak, gépjárműveinek átvizsgálására.
Némiképp kiegészül az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának feladatköre is, hiszen a későbbiekben a külföldi fegyveres erők magyarországi jogállását szabályozó nemzetközi szerződések végrehajtásával és a Magyar Honvédség külföldön végrehajtott műveletekkel kapcsolatban készült jelentést is tárgyal majd a bizottság. Ez utóbbi nagyrészt a NATO balkáni katonai békefenntartó műveleteit jelenti egyébként.
A honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény módosítása terjedelmében a csomag legnagyobb részét képezi, főleg ha a mellékleteket is figyelembe vesszük, lényege azonban egyszerűen összefoglalható: adatkezelési és nyilvántartási szabályok aktualizálása történik.
A biometrikus adatok gyűjtése, feldolgozása és más adatbázisokkal történő összevetésére való képesség fejlesztése szükséges ahhoz ‑ ahogy államtitkár úr is említette ‑, hogy a honvédség széleskörűen meg tudjon felelni a jelenkor kihívásainak. Különösen fontos ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztése az illegális migrációs folyamatok erősödése, valamint a nemzetközi terrorizmus újbóli térnyerése miatt is.
A felderítőképességek biometriai adatgyűjtés és feldolgozás terén történő fejlesztése egyébként NATO-elvárás, aminek fontosságára a NATO lisszaboni csúcsértekezletén hívták fel a figyelmet. A kiképzési, rekreációval kapcsolatos és a katonai rendészeti szolgálatra vonatkozó adatnyilvántartás szabályai gyakorlati szempontok alapján kerülnek pontosításra.
A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény módosításáról ejtenék még szót. 2020. december 31‑e után hatályukat vesztik a honvédelmi szervezetekkel kötött kollektív szerződések, helyettük nagyrészt miniszteri rendeleti szinten, de néhány esetben törvényi szinten kell szabályozni az általuk tárgyalt kérdéseket, melyekről államtitkár úr is beszélt.
Ugyancsak ebben a törvényben kerül kiegészítésre a nemzetbiztonsági ellenőrzést igénylő kinevezések köre, valamint azok a jogkövetkezmények, amelyek az átvilágítás eredménye miatt megszüntetendő jogviszonyok eseteire vonatkoznak.
Végül az árvák kiegészítő támogatásával kapcsolatos elsőfokú döntések elleni fellebbezési lehetőség megteremtését is szeretném megemlíteni, amely fontos gyakorlati hiányosságot orvosol.
Összességében elmondható, hogy egy előremutató javaslatokat tartalmazó törvénycsomag fekszik előttünk, ezeknek a módosításoknak az elfogadásával újra csak tisztul, korszerűsítésre kerül a jogi környezet és a gyakorlatban felmerülő problémákra adhatunk válaszokat.
Annak érdekében, hogy a hon védelme ‑ legyen szó külföldi missziókról, árvizekről, katasztrófákról vagy objektumok védelméről ‑ minél hatékonyabban megvalósulhasson, kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
HivatkozásJSON
karzat: Bartos Mónika — 2020-11-17, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/167-218.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-167-218,
title = {Bartos Mónika — 2020-11-17, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/167-218.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}