Kissné Köles Erika

KISSNÉ KÖLES ERIKA nemzetiségi szószóló: Hvala za besedo! Köszönöm a szót. Spoštovani gospod Predsednik, cenjeni Zbor! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi nemzetiségek bizottsága a november 11-i ülésén döntött arról, hogy a nemzetiségek erőteljes érintettsége okán kéri a Házbizottság hozzájárulását a T/13631. számú törvényjavaslat nemzetiségi napirendi ponttá nyilvánításához. Ezt a Házbizottság november 12-i ülésén engedélyezte.

Minden demokratikus jogállamnak biztosítania kell a megkülönböztetés nélküli élet lehetőségét és az esélyegyenlőségre való törekvést. Magyarországon a rendszerváltozás óta alkotmányos alapokra helyezték a diszkrimináció tilalmát.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 15 éve alakult Magyarországon, jogállását tekintve az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző, az ország egész területére kiterjedő illetékességű, autonóm államigazgatási szerv. Jogköre és működése, hatóság volta hasonló alapokon nyugszik, mint számos további európai országban. Tevékenységében jelentős figyelmet fordít a vonatkozó, nemzetközi jogszabályokra, a gyakorlatra és a hazai bírósági döntések, joggyakorlat nyomon követésére és saját határozataiba történő beépítésére.

A hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg, döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, határozataival szemben bírósági felülvizsgálat kérhető. A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének gyanúja esetén a jogaiban sértett fél kérelmére vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból hatósági eljárást folytat, kivizsgálja a panaszt annak megállapítása érdekében, hogy történt‑e diszkrimináció a panaszos által benyújtott ügyben.

Az egyenlő bánásmód követelménye az azonos feltételek biztosítását, illetve a különbségtétel tilalmát jelenti. Akkor sérül, vagyis akkor valósul meg hátrányos megkülönböztetés, ha egy személyt vagy csoportot valamilyen védett tulajdonsága miatt ér hátrány.

A törvényben felsorolt védett tulajdonságok egyebek mellett a nemzetiség és a nemzetiséghez való tartozás is, ez magyarázza bizottságunk jelentős érintettségét az előttünk fekvő törvényjavaslat vitájában, hiszen az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz érkező beadványok között nagy számban van valamely nemzetiségi közösséghez tartozó panaszos beadványa is.

Az Igazságügyi Bizottság által benyújtott törvényjavaslat 18 pontban módosítja a 2003-ban elfogadott CXXV. törvényt. A törvényjavaslat ismeretében nyilvánvalóvá válik, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába történő integrálásával az alapvető jogok biztosának feladatkörei mellett a jogkörei is kibővülnek. A korábbi, széles körű vizsgálati és intézkedési jogosultságai kiegészülnek hatósági jogkörrel is. A törvénymódosítás révén a feltárt visszásságokat, amelyek az egyenlő bánásmód követelményét sértik, illetve amelyek az egyenlő bánásmódhoz fűződő alapvető jog érvényesülését csorbítják, már szankcionálhatja, és jogi kötőerővel rendelkező határozatot hozhat.

Az Országgyűlés döntése értelmében 2012-től szűnt meg az 1995-ben létrehívott nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának jogintézménye, mely a Magyarországon élő nemzetiségek ‑ akkor még kisebbségnek hívták őket is ‑ jogainak érvényesülését segítette. Jogutódja, 2012 óta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részeként működő önálló nemzetiségi ombudsmanhelyettes látja el ezeket a feladatokat.

(18.00)

A magyarországi nemzetiségi jogvédelmi rendszer kiemelkedő szereplőjeként az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 3. § (2) bekezdése alapján figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését, és rendszeresen tájékoztatja az alapvető jogok biztosát, az érintett intézményeket és a nyilvánosságot a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatairól. Felhívja az alapvető jogok biztosa, az érintett intézmények és a nyilvánosság figyelmét a nemzetiségeket érintő jogsértés veszélyeire, az alapvető jogok biztosának eljárás megindítását javasolhatja, közreműködik az alapvető jogok biztosának vizsgálatában, véleményezi a kormány társadalmi felzárkózásról szóló stratégiáját, és figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségeket érintő célkitűzéseinek megvalósulását, továbbá javaslatot tehet a Magyarországon élő nemzetiségek jogait érintő jogszabályok megalkotására, módosítására.

A nemzetiségi ombudsmanhelyettes mint a nemzetiségi jogvédelem központi szereplője, munkája során kiemelt figyelmet fordít a Magyarországon élő, elismert nemzetiségi közösségekkel ‑ nemzetiségi képviselővel, szószólókkal, országos nemzetiségi önkormányzatokkal és intézményeikkel ‑, valamint a nemzetiségi jogvédelmi rendszer más szereplőivel való folyamatos kapcsolattartásra, így partneri kapcsolat fűzte eddig is az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz is.

Számunkra, a nemzetiségi közösségek képviseletét parlamenti képviselőkként, illetve szószólókként ellátók számára, valamint a nemzetiségi közösségek és magánszemélyek számára ismert körülmény, hogy az egyenlő bánásmód védelmével összefüggő hatósági eljárás egy nemzetiségi közösség vagy egy magánszemély sérelmére elkövetett hátrányos megkülönböztetést pusztán egyetlen konkrét aspektusból, a beadványban szövegszerűen megfogalmazott tényt feltárva, szűken válaszol meg határozatában.

A nemzetiségi jogok védelmét ellátó biztoshelyettes ugyanakkor a jogsérelem komplex összefüggéseit kutatva, a vélt vagy valós jogsértő élethelyzet kiváltó okait feltárva keresi az eredményre vezető megoldásokat, és fogalmazza meg minden érintett számára a javaslatait.

A nemzetiségek védelmét ellátó biztoshelyettes tevékenysége ebből a szempontból lényegesen mélyebb és összetettebb módon közelít egy-egy panaszos beadványához. Adott esetben egy alapvetően nemzetiségi származáson alapuló diszkriminációs ügynek a beadványozó számára legcélszerűbb eljárási forma kiválasztása, vagyis a hatósági eljárás vagy az ombudsmani típusú eljárás közötti választás nem lehet formális kérdés. Ha a panaszos nem tudja, vagy nem akarja megjelölni, hogy melyik eljárást kéri igénybe venni, vagy mindkettőt megjelöli, úgy azt a szakszerű döntést, hogy a két eljárás közül melyiket célszerű választani a panaszos érdekében, szóval, ezt a döntést mindig egyediesítve, az adott ügy szempontjából releváns összes körülmény alapos mérlegelésével kell meghozni, elsősorban a nemzetiségi származásra tekintettel.

Nem azt tartjuk megoldásnak természetesen, hogy párhuzamos vizsgálatok fussanak. Ha 2021 januárjától az AJBH-hoz fut be egy nemzetiségi jogterületet érintő, vélhetően diszkriminációra utaló panasz, a beadványozó legtöbb esetben nem fogja tudni eldönteni, hogy számára melyik eljárás a legcélravezetőbb és a legmegfelelőbb: az általa megjelölt jogsértést hatósági eljárásban lehet‑e a számára legeredményesebben vizsgálni, vagy először a komplexebb, a nemzetiségijog-védelem ombudsmani típusú vizsgálatát jelentő eljárás keretei közötti vizsgálat lehet célravezetőbb, amely nem zárja ki utóbb akár ugyanabban az ügyben a hatósági eljárást sem. Nem is fogja tehát a panaszos kijelölni, ki járjon el a beadványa ügyében.

Jelen törvénymódosítás szerint az ombudsmanhelyettes együttműködhet az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalán belül létrehozandó, egyenlőbánásmód-ügyek vizsgálatával megbízott szervezeti egységgel. Nem jelenti tehát kötelezően az együttműködést.

A nemzetiségi jogok ‑ beleértve az ezzel összefüggő egyenlő bánásmódhoz való jogot is ‑ az Alaptörvényből fakadóan és a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvényben részletezettek szerint is speciális védelmet élveznek. Ezért a nemzetiségi közösségek képviselője és szószólói számára kiemelt jelentősége van annak, hogy ehhez a speciális jogvédelemhez rendelt feladatkör gyakorlása, vagyis az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához benyújtott nemzetiségi diszkriminációs panaszok vizsgálati módszerének kiválasztása ne vonjon el a beadványozótól jogvédelmi lehetőséget. Számunkra megnyugtató az lenne, ha az Ebktv. szerinti hatósági eljárás vagy a komplexebb, alapvető jogok biztosának működését szabályozó törvény szerinti eljárás keretei közötti vizsgálat kiválasztása a jogterületért a parlamentnek felelős nemzetiségi biztoshelyettes esetenként kialakított szakmai véleménye alapján indulhatna meg, nem pedig generális szabály szerint minden esetben a hatósági eljárás alapján, amely után egy komplexebb szemléletű, a konkrét, már eldöntött ügyre vonatkoztatva nem elképzelhető.

Tisztelettel kérjük az előterjesztőtől véleményünk figyelembevételét. Hvala za pozornost! Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)