Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd)

KOCSIS-CAKE OLIVIO, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nyilván nem fogok meglepetést okozni azzal, hogy teljesen egyetértek az ellenzéki képviselőtársaimmal a törvényjavaslat kritikájában, mi sem fogjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot így, ebben a formában. Próbálok nem ismételgetni, hanem új dolgokat felhozni a törvényjavaslat ellen, hátha meggyőzzük kormánypárti képviselőtársainkat, hogy ez így nincs rendben.

Elsőnek az időzítést tartjuk nagyon rossznak. Tehát éppen egy járványban vagyunk benne egy válságos időszak előtt, ez az az időszak, amikor egyre többen lesznek várhatóan nehéz helyzetben, egyre többen lesznek kiszolgáltatottak, elesettek, és nyilvánvalóan akik amúgy is nehéz helyzetben vannak, a kisebbségek kerülhetnek olyan helyzetbe, amikor igencsak fontos az, hogy az ő érdekeiket védjék, legyen egy olyan intézmény, amelyhez fordulhatnak ebben az esetben.

Na most, ha ez az intézkedés megtörténik, ez a törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor nyilván az átállás során anomáliák lesznek a működésben, problémák fognak felmerülni, amelyek ezeket az intézkedéseket lassítani fogják, akadályozni fogják, mindezt egy ilyen időszakban. Tehát nem tudom, mi indokolja most ezt a lépést, miért nem lehetett volna várni legalább addig, amíg itt rendeződnek a dolgok Magyarországon, visszaállunk a régi kerékvágásba. Gyakorlatilag egy válságos időszakban, egy nagyon nehéz időszakban még jobban megnehezítik a kiszolgáltatottak és az elesettek dolgát.

Nyilván elhangzott itt több ellenzéki képviselőtől, hogy az indokolásban ismertetett cél kevésbé hihető. A javaslat célja első olvasatra az, hogy egy autonóm intézményt, úgy tűnik, egyszerűbb valahova beolvasztani, valami alá berakni, mint egy lojális, elkötelezett elnököt találni az élére. Ez tűnik ki a javaslatból, a független autonóm intézmények bedarálása, teljes centralizációja, ez jön le a javaslatból. Az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Kúria, a Nemzeti Bank, a közmédia, a Választási Iroda után ezt is szépen bedarálják, a Médiatanácsról nem is beszélek, és sorolhatnám.

De az a helyzet, hogy az én véleményem szerint a helyzet még ennél is rosszabb. Tehát a helyzet az, hogy az önök politikájához most már nem passzol ez az intézmény, az önök kirekesztő, ellenségképgyártó, megosztó politikájához ez az intézmény egyszerűen nem passzol, nem jön össze. Tehát a következő időszakban önök valószínűleg fel fogják turbózni ezt a politikát, ezt a kirekesztő politikát a választáshoz közeledve ‑ és majd nemsokára tárgyaljuk a következő törvényjavaslatukat az örökbefogadásról, ahol keményen szembemennek az LMBTQ-közösséggel ‑, és az ilyen típusú javaslatok, az ilyen típusú politika, amit önök a következő időszakban itt terveznek, nyilvánvalóan a megosztáson alapulva, ezzel az intézménnyel egyszerűen nem összeegyeztethető, hiszen ez az intézmény keményen, jól és elég határozottan kiáll ezekért a közösségekért, és nyilvánvalóan ez önöknek nem tetszik.

Tehát az a helyzet, hogy várhatóan az összes ilyen intézmény mostantól útban lesz, és sajnos nem ez lesz az utolsó olyan intézmény, amely a kisebbségi emberi jogokat védi és be lesz darálva. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az elmúlt tizenöt évben nagyon jól, magas színvonalon végezte a tevékenységét, és ráadásul a törvényjavaslat szakmaisága is sok sebből vérzik, hiszen felhalmozott egy nagyon speciális tudást az Egyenlő Bánásmód Hatóság ezekben az ügyekben. Rendkívül jó színvonalon dolgoztak, kemény, határozott döntéseket hoztak, de ezeket a döntéseket senki nem kérdőjelezte meg, nem érte kritika a kormánypártok részéről sem a tevékenységüket, éppen ezért nagyon furcsa, hogy így, minden előzmény nélkül ezt meglépik.

Az a kérdésem az előterjesztőhöz, hogy egyeztettek‑e a szakmai érdekvédelmi szervezetekkel. Milyen típusú egyeztetések voltak? Hozzánk eljutott több ilyen szervezet kritikája is ezen lépés kapcsán: az Autisták Országos Szövetsége, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége, valamint a Siketvakok Országos Egyesülete is keményen kritizálja ezt a beolvasztást, és nem értenek ezzel egyet.

(17.50)

Az egyik érvük, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala számos területtel foglalkozik, így a figyelem meg fog oszlani az egyes területek között. Félő, hogy az egyenlő bánásmód jelentősége, a ráirányuló, szervezeten belüli figyelem csökken, maga után vonva a védelmi szint csökkentését is.

Nyilvánvalóan, ha egy intézménybe, az ombudsmani biztosi intézmény alá be lesz pakolva ez a hatóság, akkor nyilvánvalóan kevesebb figyelem fog irányulni ezekre az ügyekre. Ezért nem is értem ezt az érvet, hogy majd akkor ezek után még jobban fog működni.

További felvetése a szakmai szervezeteknek, hogy alapvetően nem kötelező erejű ajánlások megtételére jogosult az ombudsman, ez az intézmény jellegétől eddig teljesen idegen hatáskört kap majd most. Itt természetesen a Gyüre Csaba által felhozott érvek mellett megint csak a szakmai szempontokat hadd domborítsam ki, hiszen ha valamilyen típusú ügyekben kevesebb tapasztalattal rendelkező biztos vagy intézmény alá berakjuk ezt a dolgot, akkor nyilvánvalóan a hatékonysága is csökkenhet.

Tehát itt sem értek egyet azzal, hogy akkor majd itt ez a típusú jogvédelem jobban fog működni. Kérdés az, hogy mennyi pluszforrás áll majd rendelkezésre az új hatáskör gyakorlásához az ombudsmani biztosi intézmény alatt, milyen pluszforrást fognak biztosítani az intézmény működéséhez. Erről sem kaptak információt az érdekvédelmi szervezetek.

Kérem majd az előterjesztőt, hogy ezekre a nem általam feltett kérdésekre, hanem a különböző szervezetek által feltett kérdésekre válaszoljanak.

Az elnök úr indoklásában, illetve egy interjúban elhangzott, hogy azt mondja, hogy bizonyos létszám-racionalizálásra, valamint bürokráciacsökkentésre sor kerülhet az integráció során. Ez is aggodalommal tölt el minket, hiszen ha kevesebb ember fog foglalkozni az ilyen típusú ügyekkel, akkor megint csak nem értjük, hogy hogy lesz ez hatékonyabb és hogy lesz jobb ez a fajta érdekképviselet. Hogy lesz, ahogy önök fogalmaznak, minden korábbinál szélesebb jogkör és minden korábbinál szélesebb vizsgálati lehetőség?

Bajkai képviselő úr mondta, hogy igazából az egész törvényjavaslatnak a legfőbb indoka a párhuzamosság megszüntetése. Ha voltak ‑ és ezt nem tagadom ‑, vannak párhuzamosságok a rendszerben, akkor miért nem ezeket egyértelműsítik? Miért nem osztják le a biztos és a hatóság közötti ügyeket úgy pontosan, hogy pontosan lehessen tudni, hogy milyen ügyben kell a biztos felé fordulni, milyen ügyben kell a hatósághoz fordulni? Ez egy nagyon gyenge indok. Ezt meg lehetett volna sokkal egyszerűbben is oldani.

És az ügyek! Említettem már az LMBTQ-személyek érdekvédelmét, amelyben számos alkalommal eljárt ez a hatóság, és nyilvánvalóan amit a kormány nem támogat, és ez az a közösség, amelyet egyre inkább kirekeszt; a másik pedig: az iskolai szegregációs ügyekben is számos alkalommal föllépett ez a hatóság, ami szintén a kormánynak legújabban megosztó politikája. De hadd hozzak ide valamit: 2019-ben a foglalkoztatás körében volt a legtöbb határozat a hatóság részéről.

Itt megint fölmerül egy gyanú, hogy önök megint nem egy lobbicsoport érdekében lépnek-e. Hiszen mi történik most? Mi fog történni a következő időszakban várhatóan? A munkavállalók még inkább ki lesznek szolgáltatva a munkaadóknak a gazdasági válság kapcsán, ez várható, ez az önök politikája, amit eddig nyújtottak, és itt van egy érdekvédelmi szervezet, aki eddig hatékonyan föllépett a munkavállalók érdekében, ha őket diszkriminálták, és ha útban van, akkor szüntessük meg. Az a félelmünk, az a gyanúnk, hogy önök valamilyen gazdasági lobbicsoport hatására is döntöttek úgy, hogy ezt az intézményt be kell szántani.

Ezen indokok alapján és amiket képviselőtársaim elmondtak, nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. A kormányt kérjük, hogy ezt azonnali hatállyal vonja vissza. Köszönöm szépen a szót. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)