karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Sebián-Petrovszki László (DK)

2020-11-17 · 167. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 10:26

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/13631 Egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról

Szöveg8 740 karakter · 18 bekezdés · JSON

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Az előző hozzászólások alapján kiderült, hogy térdig gázolunk a vérben ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán, olyan sok sebből vérzik, és nyilván ezt én csak szaporítani fogom, nem is tudnék mást tenni.

Azt gondolom, hogy akkor kell törvényt alkotni, vagy akkor kell egy meglévő törvényt módosítani, ha vagy nincs valami szabályozva, vagy nem jól működik, nem jó az a dolog, ami abban van. Ebben az esetben, az előttem szólók is ezt bizonyították, és mindjárt én is példákkal fogom ezt bizonyítani, egyikről sincs szó. Egy olyan dologról beszélünk, ami évtizedekkel ezelőtt létrejött és működik, és mindenki, minden egyes szereplő szerint jól működik, és egy sikeres hatóságról van szó. A sikerest értsük most úgy, hogy az állampolgárok fordulhatnak hozzá az ügyes-bajos dolgaikkal, ott minden jel szerint valóban foglalkoznak ezekkel a gondokkal, és valóban utána valamiféle eredménye van annak, például büntetés, például elmarasztalás, például bármiféle reagálás egyes ügyekre. Ez nagyon ritka egyébként a mai Magyarországon. Nem nagyon lehetne mondani további olyan hatóságot vagy hivatalt, amelyikre ezt mondhatnák az állampolgárok, itt az utolsó ilyen hivatalról beszélünk, amit éppen a Fidesz megszüntet.

Azért is sikeres a hatóság, mert egészen különböző diszkriminációs helyzetekben, egészen különböző hátrányos megkülönböztetések esetén is eljárt, büntetést hozott, vagy úgy járt el, hogy a bejelentők, a panaszosok egyébként elégedettek voltak azzal az eljárással. Ha felmennek a hatóság honlapjára, akkor rengeteg olyan intézkedésről olvashatnak, amely egészen különböző problémák kezeléséről és orvoslásáról szól. Néhányat sorolok egyébként: ők jártak el például abban az ügyben, amikor öt évig egy kistelepülési posta nem volt hajlandó megépíteni a rámpát a kerekesszékes lakos kérésére, jelzésére, és ezért az a lakos nem tudta a posta szolgáltatásait igénybe venni, és azt gondolta, hogy ez diszkrimináció. Megállapították, hogy valóban az, tehát eljártak a Magyar Posta ellen.

Ők voltak azok, akik eljártak olyan cégek ellen, amelyek úgy hirdettek meg, mondjuk, álláshirdetéseket, hogy azok vagy csak férfiaknak, vagy csak nőknek voltak kiírva, miközben a munkakör semmilyen módon ezt nem indokolta. Eljártak, és büntetést kaptak. Ők voltak azok, akik ‑ és itt jön be a politika ennek a hatóságnak a működésébe ‑, bizony ám, eljártak annak kapcsán és megbírságolták a Főpolgármesteri Hivatalt, Tarlós István hivatalát, amikor még Tarlós István vezette, merthogy ott a hivatal számítógépein LMBTQ-val kapcsolatos tájékoztató honlapokat letiltottak, teljesen jogellenesen, meg is állapította ezt a hatóság.

De ez a hatóság volt az, amelyik a híres, fél évvel ezelőtt itt, e ház falai között szégyenszemre elfogadott úgynevezett 33. § kapcsán, amely a transzneműek nem- és névváltoztatásával kapcsolatos szigorítást behozta, ez volt az egyedüli hatóság, amelyik fölemelte a szavát ebben az ügyben, semelyik másik nem.

Tehát egy sikeres, hatékony, jól működő hatóságnak a megszüntetéséről beszélünk. Egy olyan törvényről beszélünk, amely senkinek nem jó, nem tudnak kimutatni az elmúlt egy hétben, amióta ez a törvényjavaslat itt él köztünk, nem sikerült egyetlenegy olyan momentumot, egyetlenegy működési diszfunkciót, egyetlenegy problémát bemutatni nekünk vagy a nyilvánosság előtt feltárni, amivel megindokolható lenne, hogy miért kell ez a törvény, miért kell módosítani az eddigieken, miért ne működne jól esetleg a hatóság most, illetve az elmúlt évtizedekben.

Az ombudsmanhoz teszik át e megszüntetett hatóság feladatkörét, és az ombudsman ‑ volt szerencsénk, azt hiszem, két hete itt meghallgatni a 2019. évről szóló beszámolóját, és ott is elmondtam, hogy az ombudsmani hivatal kapcsán egyre gyarapodnak azok a kérdőjelek, azok a problémák, amelyek a működésével és az ügyekben, egyes ügyekben való eljárásával kapcsolatosak. Az ombudsmani hivatal ugyanis az elmúlt egy évben rendszeresen vagy nem szólal meg olyan ügyekben, amelyekben teljesen nyilvánvaló alapjogsértés történik, még kérésre sem szólal meg ‑ és itt az ombudsman úr el is határolta magát, azt mondta, hogy nem is fog ‑, illetve ha már vizsgálatot indít, akkor azt rendkívül hosszú ideig elhúzza, és hosszú hónapokig, akár éven túlnyúlóan is semmiféle eredménye nincs. Már régen túl vagyunk azon a felháborító helyzeten, azon a jogsértésen, és még mindig az ombudsmannak semmiféle vizsgálati eredménye nincs.

Konkrétumot is mondok itt: január környékén volt azzal kapcsolatban vizsgálatindítás az ombudsmani hivatalban, hogy a gyöngyöspatai roma gyerekeknek diszkrimináció miatt megítélt kártérítése ügyében milyen hangulatkeltés folyt az országban, milyen módon próbálta a Fidesz és a kormány ezt hergelésre fölhasználni, és ennek kapcsán milyen jogsértések történtek.

(17.40)

Az ombudsman ugyan bejelentette január végén, hogy elindítja a vizsgálatot; novembert írunk, kérem alássan, és semmiféle eredménye nincs még ennek a vizsgálatnak, miközben már régen a kampányon túl is van a Fidesz, és a károkozás megtörtént.

Tehát nemcsak azzal van bajunk, hogy egy jól működő hatóságnak a megszüntetése zajlik, hanem azzal is, ami az új megoldás. Igenis ez a dolog azt fogja eredményezni, ez a változás azt fogja eredményezni, hogy az ügyekben kevésbé hatékonyan fognak eljárni, kevésbé gyorsan fognak megoldódni, sokkal nagyobb kontrollt tud rajta gyakorolni a kormányzat, hogy melyik ügyből mi lesz, és mi lesz annak a végeredménye.

Hadd reagáljak itt Bajkai képviselő úr két felvetésére, aki kikérte magának és a baloldalnak felhívta a figyelmét arra, hogy nehogy a „megszüntetés” szót használjuk, de itt van előttem maga a törvényjavaslat, maga ez fogalmaz úgy, hogy a „megszüntetése”, az EBH megszűnésével összefüggő intézkedésekről beszél. Önök is megszüntetésről beszélnek, hiszen itt erről van szó. Hiszen itt arról van szó, hogy beszántanak egy sikeres hatóságot, és az ügyeket átpakolják valahova máshova, ahol jobban kontrollálható a végkimenetele meg a lefolyása ezeknek az ügyeknek.

Szintén rámutatnék annak az érvelésnek a furcsaságára ‑ bocsánat, de Bajkai képviselő úr adta ezt elő az előbb, azt mondta, hogy még jobb, még hatékonyabb lesz az ügyek kezelése, a törvényjavaslat nevében is ez van. Értik, ugye? Tehát megszüntetünk valamit, és azzal válik még jobbá valaminek a kezelése. Hát, ilyen a világon nincsen, nem is hisszük el természetesen.

Valójában itt nem erről van szó. Valójában itt arról van szó, hogy a Kúria, az Alkotmánybíróság, a Legfőbb Ügyészség után, és sorolhatnám azokat a szerveket, amelyeknek a fideszes kormányzati elfoglalására sor került az elmúlt tíz évben, most kerül sor az utolsó ilyen bástyára az Egyenlő Bánásmód Hatóság kapcsán, most jutott el oda a Fidesz.

Hadd tegyem itt közzé azokat a híreszteléseket, ha úgy tetszik, pletykákat, amelyek azért a városban élnek azzal kapcsolatban, hogy miért teszi ezt a Fidesz épp most. Itt a hírek attól kezdve indulnak, hogy az éppen folyamatban lévő hatósági ügyintézés elvezetne oda a közeljövőben, hogy a Fidesznek borzasztó kellemetlen lenne egyes ügyekben, ami várna rá, illetve az a megállapítás, amit az Egyenlő Bánásmód Hatóság tenne, és egészen odáig tartanak, hogy a jövőben el akarják kerülni azt, másfél év van a választásokig, hogy bármilyen homokszem kerüljön a gépezetbe, és netalántán egy hatóság egyébként, amelynek vannak ilyen jogkörei, büntetést, de legalábbis elmarasztalást fogalmazzon meg bármiféle kormányzati cselekedettel szemben.

Még egyre hadd térjek ki, hogy indokoljam, miért mondom én ezt. Magát a törvényjavaslatot citálom itt ismételten, ez fogalmaz úgy a részletes indokolásban, hogy az alapvető jogok biztosa az EBH-tól eltérően, így hangsúlyoz a törvény, nem autonóm államigazgatási szerv. Tehát maguk, önök is a módosítás indokolásába beletették azt, hogy mi a különbség: eddig az Egyenlő Bánásmód Hatóság egy autonóm eljáró államigazgatási szerv volt, az ombudsman meg nem az.

És itt nemcsak jogtechnikai problémák vannak, amelyeket az előttem szólók nagyon akkurátusan felsoroltak, különösen Gyüre Csaba képviselőtársam, hanem itt maga az, és így jutok vissza a beszédem elején említettekhez, hogy az egésznek az értelme egyébként az lenne, az lenne a célja minden egyes ilyen hatóságnak, hogy az állampolgároknak, azoknak, akik hozzá fordulnak, azoknak, akik ügyének az orvoslására az a hatóság ki lett találva, jobb legyen.

Ebben a javaslatban a csíráját sem találjuk ennek, ez a javaslat egy politikai leszámolás egy hatósággal, a fideszes gőzhenger újabb működését mutatja. Természetesen a DK semmilyen szín alatt ezt nem támogatja, nem fogja megszavazni, és minden módon tiltakozik is ellene. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki sorokból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Sebián-Petrovszki László — 2020-11-17, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/167-154.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-167-154,
  title = {Sebián-Petrovszki László — 2020-11-17, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/167-154.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}