Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)

DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Mélyen tisztelt Elnök Úr, Államtitkár Úr, Számvevőszéki Elnök Úr, Államtitkár Asszony, Államtitkár Urak és tisztelt Képviselőtársaim! Személyes mondatokkal szeretném kezdeni. Már a huszadik zárszámadás, amit itt a Parlament falai között ülhetek végig, és minden évben eljön annak az ideje, amit a miniszter úr is úgy mondott, hogy az igazság pillanata, és szembesülünk azokkal a tényekkel, amelyeket az előző évi költségvetés betartásával vagy be nem tartásával kapcsolatban tudunk egymás szemébe mondani.

Mondom ezt úgy, hogy az elmúlt húsz évben több költségvetés olyan zárszámadását kellett végigülnünk, végigbeszélnünk, ami nem arról szólt, hogy az elmúlt évben mi történt, hanem arról, hogy mi nem történt. Olyan költségvetési zárszámadásokról is van emlékem, ahol a zárszámadásban több száz oldalas olyan elvarrások voltak és új tételek, amelyek soha nem voltak a költségvetés részei, mégis a zárszámadásban kellett ezekről dönteni. Nem csoda és nem egy nóvum szerintem senki számára, ha azt mondom, hogy ezek a zárszámadások elsősorban a baloldali kormányokhoz kötődtek. Ilyen módon, mondom, a huszadik alkalommal, örülök annak, hogy ennek a zárszámadásnak, ahogy a miniszter úr is elmondta, nincsen évközi módosítása, és ebben a zárszámadásban nincsen igazi elvarrásról sem szó, tényleg szikár tényekről beszélhetünk.

Elmúlt egy újabb év, és a zárszámadáskor számot adunk és számot vetünk a mögöttünk hagyott esztendőről. Egy olyan évről kell most beszélnünk, amelyikre, azt gondolom, minden magyar ember büszke lehet, hiszen a gazdasági növekedés üteme felülmúlta az előzetes várakozásokat is. Ugyanakkor nincs könnyű helyzetünk, amikor az előző évről beszélünk, hiszen azóta az egész világ a koronavírus által okozott gazdasági nehézségekről beszél, ezekkel a nehézségekkel küzd.

Unalmas dolog a zárszámadás, de azt, hogy az élet mindig nagyobb rendező nálunk, ebben az évben is tapasztalhattuk. Emlékezzünk arra vissza, hogy ha 2008-ra gondolunk, egy olyan gazdasági válságot prognosztizáltak a számunkra, aminek a bekövetkezésére a magyar gazdaság egyáltalán nem volt felkészülve, és gondoljunk arra, ha a tényeket közlő zárszámadást olvassuk és nézzük, hogy ha nem így teljesített volna a magyar gazdaság, nem így teljesítettek volna a magyar emberek, akkor vajon ebben az évben, a pandémia idején hány IMF-hitelt kellett volna igénybe venni, milyen megszorításokat kellett volna megtenni, ha ezek a gazdasági eredmények, amelyekről az előbb is miniszter úr meg a Számvevőszék elnöke is beszélt, nem következtek volna be, ha a magyar emberek az elmúlt évek következetes munkájával nem tették volna lehetővé azt, hogy ilyen módon készüljünk fel a pandémiára, és ilyen módon várhassuk a következő évi költségvetést is.

De milyen évet is zártunk 2019-ben? Többször elhangzott, de nem baj, ha minél többször elmondjuk, hogy 2019-ben a központi költségvetés tervezésekor 4,1 százalékos növekedést prognosztizált a Pénzügyminisztérium. Emlékezzünk vissza az akkori vitákra, hogy hányan mondták azt, hogy ez biztos nem fog bekövetkezni. Azok a szirénhangok mindig elmondták, hogy ezt biztos nem lehet megtenni, sosem lesz ilyen lehetősége a magyar gazdaságnak.

(9.20)

Hát, jelentjük, és nem mi, hanem a tények igazolják azt, hogy nemhogy 4,1 százalékos, hanem 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés üteme. Külön öröm, hogy a növekedéshez a gazdaság minden szektora hozzá tudott járulni, de én ezek közül csak kettőt emelnék ki. Az egyik a vállalati beruházások mértéke, a másik pedig a lakossági fogyasztás. 2019-ben a nemzetgazdasági beruházások 12,2 százalékkal bővültek, ami jelentősen meghaladta az előre tervezett 7,5 százalékos bővülést. A vállalatok beruházási hajlandóságát nagyban elősegítette a 2016 végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, amely értelmében nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ez adhatott teret a munkáltatók számára a magasabb bérnövekedés biztosításához. Így az átlagkeresetek 2019-ben 11,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest, ami a 3,4 százalékos inflációnak köszönhetően igen magas reálbér-növekedést eredményezett. Ez a bérnövekedés egyértelműen éreztette a hatását a fogyasztásban is, ugyanis a háztartások nemzeti össztermékhez képesti fogyasztása hasonló mértékben, 4,6 százalékkal növekedett.

A kormány fiskális politikájának és a kedvező makrogazdasági folyamatoknak köszönhetően 2019-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya 2 százalékra teljesült. Itt megint csak emlékezzünk vissza, hogy hányan voltak azok, akik ezt elhitték, hányan voltak azok nemcsak a baloldalon, hanem elemző cégek ‑ bár baloldali elemző cégek ‑, amelyek azt mondták, hogy ezt biztos nem lehet megtenni, és a Pénzügyminisztérium meg a kormány, valamint a magyar emberek állhatatos munkája mégiscsak azt hozta, hogy ezt a 2 százalékos hiányt lehetett teljesíteni.

Itt meg kell jegyeznem, hogy az Eurostattal van még egy tisztázandó és tisztázó jellegű kérdésünk, amely 12,5 milliárd forinttal megnövelheti a hiány esetleges mértékét, amivel mintegy egytized százalékkal 2,1 százalékra módosulhat a hiány mértéke, ugyanakkor ez is bőven alatta van az elvárt és tervezett 3 százalékos maastrichti kritériumnak.

A magyar export 5,8 százalékkal, míg az import 7,5 százalékkal bővült. A külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott az előző évekhez hasonlóan. A fiskális folyamatokkal kapcsolatban szeretném megjegyezni azt a tényt, hogy 2019-ben 300 milliárd forinttal több érkezett be az államkasszába, mint azt tervezték előre. Ennek több oka is van. Egyrészt természetesen a nemzeti össztermék növekedése, de meg kell említeni az online számlaadás 2019-ben kiteljesedő pozitív hatását is, amiről a Számvevőszék elnöke is beszélt, hogy a magyar gazdaság fehérítése nagyon sok tekintetben pozitív hatással van a gazdaságra. Ez az egyik pozitív hatás, hogy ha így van, akkor több pénz folyik be a központi költségvetésbe.

Az elmúlt esztendőben az önkormányzatok is több pénzből gazdálkodhattak, ugyanis a gazdaság teljesítményének köszönhetően magasabb helyi iparűzési bevételeik is voltak. Megállapíthatjuk, hogy a helyi önkormányzati alrendszer hiánya összesen 76,3 milliárd forint volt, amit jóval magasabbra terveztek; mintegy 200 milliárd forint volt az előre tervezett, ehhez képest a 76 milliárd forint, azt gondolom, mindenképpen egy komoly eredmény.

Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Hallgatóság! Mindig is hangsúlyoztuk, hogy a kormány a teljes foglalkoztatásra törekszik, ugyanis mondtuk és valljuk is, hogy ha munka van, akkor minden van, ezért talán a nemzeti össztermék növekedése és a hiányszámok mellett a legfontosabb mutató a foglalkoztatottak számának alakulása. 2019-ben további 1 százalékkal bővült a dolgozó emberek száma, míg a versenyszférában 2 százalékos volt a bővülés. A közfoglalkoztatottak köre 3,8 százalékkal csökkent. Elmondhatjuk, hogy 2019-ben összesen 4,5 millió ember dolgozott Magyarországon, ami a rendszerváltás óta abszolút rekordnak számít. Emlékezzünk vissza, 2008-2009 környékén 3,4 millió ember dolgozott Magyarországon. Hiszem, ha ezt a foglalkoztatási arányt el tudtuk érni, akkor sikerülni fog a következő időszakban ezt megőrizni és akár növelni is, akármilyen pandémiás helyzetről is van szó, de ennek az évnek a gazdaságvédelmi intézkedései pontosan ezt próbálják meg segíteni. A meghirdetett gazdasági program célja, ahogy ezt már többször elmondtuk, hogy amennyi munkahely megszűnik, legalább annyi új munkahelyet létre is hozzunk.

Úgy vélem, ezekben a válságos időkben még inkább felértékelődik a kormánynak az a fegyelmezett költségvetési politikája, ami már hosszú évek óta sajátja a polgári kormányzásnak, például a bruttó államadósság nemzeti össztermékhez viszonyított aránya a 2011. évi 80,5 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,4 százalékra süllyedt.

A magyar államadósság-kezelés fő stratégiai célja továbbra is változatlan, vagyis az adósságráta csökkentése a belföldi szektorok tulajdonosi részesedésének növelése, illetve a devizaadósság arányának mérséklése mellett valósuljon meg. A devizaarány ezzel összhangban a 2011. év végi 53 százalékról 21 százalékra mérséklődött, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra csökkent. Ehhez hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének mérséklődése is. Meggyőződésem, hogy a kisebb kiszolgáltatottság a külföldi hitelezők felé nagyobb mozgásteret jelent a magyar kormánynak a válságkezelés során. Ezt az elmúlt hónapok eddigi tapasztalata is mondatja velünk. Fontos kiemelni, hogy Magyarország megítélése a nemzetközi hitelminősítőknél 2019-hez hasonlóan továbbra is változatlan: befektetésre ajánlott besorolásban van, ami a jövőt illetően bizakodásra adhat okot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 2019. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az Állami Számvevőszék jelentései is azt mutatják, hogy a kormány a költségvetést kézben tartotta, és soha ne legyen rosszabb éve a magyar gazdaságnak, mint volt 2019-ben. Egyúttal én is szeretném elismerni és megköszönni azt a gondos tervezői munkát, amit minden évben elvégeznek a minisztérium munkatársai, ugyanis a költségvetés benyújtása már hosszú évek óta tavasszal történik, amikor még kevesebb adat áll rendelkezésre, de úgy mondhatjuk most már nem először, hogy ez nem befolyásolta és nem befolyásolja a tervezés minőségét. Szintén köszönet illeti az Állami Számvevőszéket és a Költségvetési Tanácsot a magas színvonalú ellenőrző és tanácsadó munkával kapcsolatban, hiszen jelentéseikkel folyamatosan segítik a munkánkat, nemcsak a kormánynak, hanem a parlamenti döntéshozóknak is.

Azt szoktuk mondani a költségvetésekről, hogy következetes, kiszámítható és betartható. Most még annyit szeretnék hozzátenni, amit az Állami Számvevőszék elnöke mondott, hogy jogszerű, megbízható és megalapozott.

(9.30)

Ezt mindenképpen fontos elmondani, hiszen ezek a mondatok, ezek a szikár szavak nagyon komoly jelentéstartalommal bírnak, és remélem, mindenki számára hasonló dolgokat jelentenek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A baloldali kritikusok mindig el szokták mondani, hogy ők másként szerették volna ezt a költségvetést felhasználni, más döntéseket hoztak volna. Ez sokszor olyan, mintha én a szomszédomnak a házi költségvetését osztanám be. Ha nem veszek részt benne, akkor természetesen nagyon sok jó ötletem lehet, de azt gondolom, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ennek a költségvetésnek az elkészítésekor, megszavazásakor nemhogy segítették volna a munkánkat, hanem inkább gáncsolták és hátráltatták. Így azt tudom mondani, hogy lehetett volna másként is ezt a költségvetést végrehajtani, lehetett volna másként megtervezni, de emlékezzünk pontosan egy 2008-as válsággal kapcsolatos időszakra (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.), aminek a végeredménye nemzetközi hitelfelvétel, az ország eladósítása, a magyar emberek megsarcolása és komoly gazdasági visszaesés volt. Remélem, senki nem ezt szeretné.

A tavalyi évben tett erőfeszítéseink által elért eredményeink közös eredmények, amikre minden magyar ember büszke lehet, éppen ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot tárgyalják meg, és lehetőség szerint igen szavazatukkal támogassák annak elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)