Domokos László

DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! ,,A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását ‑ s a multra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyűlési megvizsgálás, s illetőleg jóváhagyás végett ‑ évenként az alsó táblánál bemutatni köteles.” Az 1848. évi III. törvénycikk 37 §-át idéztem önöknek, amely először rögzítette a magyar Országgyűlés költségvetési jogát.

Miért is olyan fontos e passzus? Ennek több oka is van. Egyrészt ekkor jelent meg először törvényi szintre emelve a bevételek és kiadások tervezése, valamint a kapcsolódó számadás, mely mind a törvényalkotók, mind a végrehajtók számára egyszerre jelentett jogot és kötelmet. Másrészt a törvényben foglaltak gyakorlati érvényesítése során felmerülő problémák körvonalazták először egy legfőbb számvevőszék felállításának szükségességét egy független költségvetési joggal bíró ország Országgyűlésének az elszámoltatásához kapcsolódó munkájához.

Két hét telt el azóta, hogy október 6-án a tizenhárom aradi vértanú és Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök 171 évvel ezelőtti kivégzésére emlékeztünk. E tragikus eseményt azért idéztem fel ezen a helyen, mert az 1848-as forradalom során fogalmazódott meg először az az elvárás, hogy egy olyan intézmény jöjjön létre, amely függetlenül felügyeli, elszámoltatja a Kincstárt, és a köz javára mindezt nyilvánossá teszi. Az ezen elvárásnak való megfelelés első törvényben rögzített megjelenítése volt az imént idézett 1848. évi III. törvénycikk 37. §-a.

Az 1848-49-et követő két évtized viharos történelmi eseményei megakadályozták a zárszámadási jog teljes körű gyakorlását. Az 1867-es kiegyezés azonban új korszakot nyitott, és egyre világosabbá vált, hogy a magyar Országgyűlés megfelelő támogatás nélkül nem képes költségvetési kontrollt gyakorolni. A felismerést tettek követték, és 1869. november 16-án gróf Lónyay Menyhért előterjesztette javaslatát az „országos főszámvevőszék” felállítására.

(8.40)

A törvényjavaslat 1870 tavaszán megkezdett részletes vitája 1870. június 21-én zárult le, amikor kihirdették a Főrendiházban az Állami Számvevőszék felállításáról és hatásköréről rendelkező törvénycikket. Ezzel több mint 22 évvel az 1848. áprilisi törvények elfogadása után végre létrejött az Állami Számvevőszék, korábbi néven a Magyar Királyi Legfőbb Állami Számvevőszék, Gajzágó Salamon vezetésével. Az új intézmény a mai Számvevőszékhez hasonlóan a kormánytól független, önálló hatáskörű szervezetként ellenőrizte a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodást.

Mindezt azért idéztem fel önöknek, mert a zárszámadás tárgyalása a magyar Országgyűlés egyik történelmi alapfeladata. Továbbá idén éppen 150 esztendeje, 1870-ben kezdte meg működését az első független magyar Állami Számvevőszék, amelynek alapvető és legfontosabb feladata az állami költségvetés végrehajtásának, vagyis a zárszámadásnak az ellenőrzése volt. Nincs ez másként ma sem, másfél évszázaddal később. Az Állami Számvevőszék tehát 150 éve a közpénzek őre, és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Meggyőződésem, hogy ma is történelmi időket élünk. A Covid-19-világjárvány alapjaiban változtatta meg az életünket. Ez mindenre és mindenkire hatással van. A vírusválság olyan mértékben alakítja át a viszonyokat, amihez legfeljebb csak az 1989-90-es rendszerváltás hasonlítható megítélésem szerint.

A kiindulópont az, hogy gyökeresen és végérvényesen megváltozott a minket körülvevő gazdasági környezet. Álláspontom szerint ez sokkal enyhébb formában, a vírusválság nélkül is megtörtént volna, hiszen a múlt év végén több, a világgazdaság szempontjából meghatározó országban is a megtorpanás, a visszaesés jelei mutatkoztak. A pandémia döntően befolyásolja a hétköznapi életet, és nagy nyomást helyez a társadalomra, és önkorlátozásra kényszeríti az embereket is.

Átalakulnak a mindennapok, és ennek lenyomata a gazdaságban azonnal megjelenik, például úgy, hogy visszaesik a fogyasztás, és nő a megtakarítás fontossága a mindennapokban. Úgy vélem, hogy az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak mindenekelőtt azt kell mérlegelnie, hogy válságot akar kezelni vagy változást menedzselni. Ebben a döntésben pedig objektív kiindulási alapot jelenthet a költségvetési és a makrogazdasági folyamatok nyomon követése és elemzése. Az Állami Számvevőszék az ellenőrzéseivel és elemzéseivel ehhez járul hozzá az ez évi elemzések és az ez évi jelentés kapcsán is.

Tisztelt Ház! Magyarország Alaptörvénye rögzíti a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét, továbbá előírja, hogy a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek kötelesek a nyilvánosság előtt elszámolni. A hiány és az államadósság alakulására több jogszabályi követelmény is vonatozik, amelyek teljesítését a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat keretében szükséges bemutatni. Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének eleget téve minden évben ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek keretében a központi rendszer egészének bevételi és kiadási adatainak megbízhatóságát, valamint a hiány és az államadósság alakulására vonatkozó előírások betartását értékeli.

A zárszámadás ellenőrzése kiemelten támogatja a közpénzügyek átláthatóságát azáltal, hogy a központi költségvetés, ezen belül a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, valamint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai teljesítésének ellenőrzésén keresztül a központi alrendszer egésze bevételi és kiadási adatainak megbízhatóságáról ad számot.

A törvényben előírt ellenőrzési kötelezettség végrehajtása, a zárszámadásról adott számvevőszéki értékelés támogatja az Országgyűlést, a költségvetés végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat megalapozott elfogadását. Ezáltal az Állami Számvevőszék hozzájárul az elszámoltathatóság és az átláthatóság Alaptörvényben rögzített követelményének érvényesüléséhez, az ellenőrzött szervezetek közpénzekkel való felelős gazdálkodásához, és egyidejűleg tájékoztatja erről a szélesebb, a széles közvéleményt.

A zárszámadás ellenőrzésének módszertanát a vonatkozó törvényi előírásokkal összhangban úgy alakította ki, hogy az alkalmazott ellenőrzési eljárások alapján megalapozott véleményt mondhassunk a költségvetés egészének végrehajtásáról. Ellenőrzésünk így átfogó és objektív képet ad a 2019. évi zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról.

Az Állami Számvevőszék a zárszámadás ellenőrzése során statisztikai mintavételi módszereket alkalmaz, ezúttal is annak szabályai szerint járt el. Ennek megfelelően a kiválasztott tételek ellenőrzése alapján vonta le a megállapítását a teljes sokaságra. A mintavételezés módszere biztosította, hogy az Állami Számvevőszék megalapozott értékelést tudjon adni a zárszámadás minden lényeges területére vonatkozóan a törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságáról.

Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék a 2019. évi központi költségvetés végrehajtása ellenőrzése során megállapította, hogy a költségvetési intézményrendszer 2019-ben biztosította a közpénzekkel való gazdálkodás szabályszerűségét. A 2019-es zárszámadásról szóló törvényjavaslat megalapozott, és az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak.

A 2019. évi központi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírások szerint történt. A zárszámadásitörvény-javaslatot a Pénzügyminisztérium a jogszabályi előírások szerinti szerkezetben készítette el.

A 2019. évi zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő teljesített bevételi és kiadási adatok megbízhatóak, és megalapozottak. Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya 2019-ben a bruttó hazai termék 2,4 százaléka volt, amely 1 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évihez képest.

A kormányzati szektor uniós módszertan szerinti hiánya a bruttó hazai termék 2 százaléka volt, ezáltal ‑ ahogy az előző években is ‑ teljesült az Európai Unió által előírt kritérium. A jogszabályok által előírt adósságszabályok teljesültek, mivel a kormányzati szektor államadósságának bruttó termék arányában kifejezett értéke a múlt év során az előző év szeptember 31-ei 68,1 százalékról 64 százalékra mérséklődött.

2019-ben tovább csökkent a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti államadósságának a bruttó hazai termék arányában kifejezett értéke is, amely a ’18. év végi 69,1 százalékról 65,4 százalékra mérséklődött a 2019. évre, ahogy erről a pénzügyminiszter úr is számot adott az előbb.

A zárszámadásitörvény-javaslat a költségvetés végrehajtására vonatkozó pénzügyi adatokat, információkat valósághűen mutatja be, az abban szereplő bevételi és kiadási előirányzatok teljesítési adatai megbízhatóak.

A központi költségvetés részét képező, központi kezelésű bevételi és kiadási előirányzatok teljesítése során a jogszabályi előírások szerint jártak el. A fejezeti kezelésű előirányzatok teljesítése, az előirányzatok módosítása, a költségvetési maradvány megállapítása és az éves költségvetési beszámolók összeállítása során ugyancsak betartották a jogszabályi előírásokat.

A központi költségvetés intézményei bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzatok módosítása, a költségvetési maradvány megállapítása és az éves költségvetési beszámolók összeállítása során betartották a jogszabályokat. A társadalombiztosítási alapok bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzatok módosítása, a költségvetési maradvány megállapítása és az éves költségvetési beszámolók összeállítása az előírások szerint történt.

(8.50)

A zárszámadás ellenőrzése során az Állami Számvevőszék összesen 41 szervezetnél tárt fel a zárszámadásitörvény-javaslatban szereplő adatok megbízhatóságát, illetve a 2019-es központi költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét ugyan nem befolyásoló, de szabálytalanságokat, hiányosságokat, amelyekre az ÁSZ levélben hívta fel az érintett vezetők figyelmét a jogszabályok keretei között. A figyelemfelhívásokban rögzített szabálytalanságok a számvitel, a könyvvezetés, a kötelezettségvállalás, valamint a kifizetést megelőző kontrollok működésének témaköreit érintették.

Rendkívül előremutatónak tartom, hogy a 41 szervezet többsége már az ellenőrzés során intézkedéseket tett a feltárt hibák kijavítása érdekében, és épp tegnap további, eddig még feledékeny szervezetek vezetőinek küldtem ismét levelet.

Felhívom a figyelmet arra is, hogy az Országgyűlés döntéshozatali munkájának hatékonyabb és eredményesebb támogatása érdekében a jelentésünk függeléke tartalmazza az Országgyűlés felé beszámolásra kötelezett intézmények zárszámadási ellenőrzésének eredményéről készített rövid összefoglaló értékelést.

Egy-egy szervezetről az összefoglaló értékelést azzal a céllal készítettük, hogy a szervezetek beszámolója kapcsán az országgyűlési képviselőket tájékoztassuk az adott szervezet beszámolójában szereplő adatok megbízhatóságáról, hiszen a szervezetek beszámolói tartalmazzák a szervezet gazdálkodására vonatkozó információkat is, amelyek megtárgyalása többnyire egyébként az Országgyűlés egyes bizottságaiban történik.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az országgyűlési képviselők és a szakmai közvélemény részéről igény fogalmazódott meg aziránt, hogy a Számvevőszék a zárszámadásitörvény-javaslat értékelése mellett a makrogazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseiről is adjon visszajelzést. Ezt a munkát idén is elvégeztük, az elemzést a jelentéssel együtt benyújtottuk az Országgyűlés részére.

A 2019. évi makrogazdasági folyamatokról készült elemzésünkben rögzítettük, hogy a magyar GDP növekedése 2019-ben 4,6 százalék volt, ami meghaladta a világ, az Európai Unió, illetve az eurózóna átlagát, valamint fél százalékponttal a költségvetésitörvény-javaslatban foglalt makrogazdasági előrejelzést, amelyet egyébként nagyon sokan Magyarországon, szakértők is, optimistának minősítettek, a 4,1 százalékot is.

A GDP alakulására a legjelentősebb hatást a beruházások és a fogyasztás bővülése gyakorolta. Az alkalmazásban állók havi bruttó és nettó átlagkeresetek ’18-ról ’19-re nemzetgazdasági szinten 11,4 százalékkal nőttek. Ehhez többek között a munkaerő megtartásáért folytatott versenyhelyzet, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékos növekedése járult hozzá.

A foglalkoztatási ráta ’19 decemberében 60,8 százalékos volt, ami 0,7 százalékkal haladta meg a ’18. év végi adatot. A ráta emelkedését támogatta, hogy nőtt a munkaerő iránti kereslet, és az állam több, munkaerőpiacot ösztönző intézkedést tett a korábbi években.

2019-ben a fogyasztói árindex emelkedése 3,4 százalékos volt. Az inflációt felerősítette az élelmiszerárak 5,4 százalékos növekedése, a jövedéki adó emelkedése és a háztartások élénkülő kereslete is.

A belső fogyasztás dinamikus emelkedése ellenére az import a tervezettnél csak 0,1 százalékponttal nőtt nagyobb mértékben, összefüggésben azzal, hogy az export növekedése viszont 1,1 százalékponttal elmaradt a 2018 júniusában becsült mértéktől. Összességében tehát ’19-ben a külkereskedelmi egyenleg romlása 1,1 százalékponttal még vissza is fogta a GDP növekedését a jó eredmény mellett.

2019-ben az adórendszer súlypontja továbbra is a fogyasztási-forgalmi típusú, valamint a negatív környezeti hatásokat terhelő és az egészségvédelmi célú adókon volt. A gazdaságfehérítés és az adócsalások elleni küzdelem jegyében 2019-től több termékcsoport áfakulcsa csökkent. A GDP bővítéséhez közvetett módon hozzájárultak a gazdaság fehérítését célzó, korábbi években bevezetett és 2019-ben is folytatódó intézkedések. Ezek közé tartozik az online számlázási rendszer működtetése és fokozatos szélesítése, az adóhatóság által készített adóbevallások körének kiterjesztése, a vállalkozások egyszerűsített adózási lehetőségeinek további bővítése. 2019-ben tovább fehéredett a magyar gazdaság.

Szilárd meggyőződésem, hogy a magyar gazdaság fenntartható kifehérítése ‑ a foglalkoztatás jelentős bővülésével együtt ‑ az elmúlt évek legjelentősebb gazdaságpolitikai eredménye. Az áfabeszedés hatékonyságának javítása európai szinten is kiemelkedő, az online pénztárgépek, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése és az online számlarendszer révén jelentősen zsugorodott a hazai feketegazdaság, tisztultak a piaci viszonyok.

Az áfarés, azaz a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett áfa közötti különbség 2018-ban 140 milliárd euróra rúgott az Európai Unióban, ami átlagosan 9,2 százalékos értéknek felelt meg. A számok évek óta lassú, de biztos javulást mutatnak, ugyanakkor az egyes országokban igencsak eltérő kép tárul elénk. Romániában például 33,8 százalékos volt az áfarés 2018-ban, míg Svédországban mindössze 0,7 százalékos, azaz a svéd államnak sikerült beszednie az áfa csaknem teljes összegét, és Magyarország ekkor 8,4 százalékos áfaréssel a régió élén végzett, és valóban 2019-ben ez tovább folytatódott, ahogy ez el is hangzott, az Eurostat becslései szerint 7 százalék körüli. De maradva a ’18. éves adatoknál, Lengyelország 9,9 százalék, Csehország a 12 százalék, illetve a 20 százalékos szlovák értékkel lehet összevetni és értékelni igazán az előrelépést, amely az Európai Unióban az egyik legnagyobb előrelépés.

A magyar állam áfabeszedési hatékonysága egyébiránt a nyugat-európai országok szintjén áll az adatok alapján, sőt a német, osztrák, belga és épp brit értéknél is jobb. 2017-hez képest a legnagyobb, 5,1 százalékpontos csökkenést épp Magyarország érte el az áfarés tekintetében.

Mindezt azért emeltem ki, mert a fehérítés sok száz milliárdos bevételt jelent a költségvetésnek, miközben növeli az átláthatóságot, fair viszonyokat teremt a gazdaság szereplői számára, és jelentősen csökkenti a korrupció lehetőségét. Ezért mondjuk, hogy a magyar gazdaság fenntartható és európai szinten is kiemelkedő kifehérítése a korrupció elleni rendszerszintű fellépés egyik leglátványosabb és megkérdőjelezhetetlen eredménye.

Az áfabeszedéssel kapcsolatban röviden ki kell térjek az áfacsökkentéssel kapcsolatos kezdeményezésekre, hiszen ezek időről időre felmerülnek. Kétségkívül az egyes termékcsoportokat, illetve ágazatokat érintő, célzott általánosforgalmiadó-csökkentésnek van gazdaságélénkítő, gazdaságfehérítő hatása.

Az elemzéseink ugyanakkor egyértelműen mutatják, hogy azokban a termékcsoportokban, amelyekben az elmúlt években áfakulcscsökkentés történt, ez az intézkedés hosszú távon általában nem járt a fogyasztói árak csökkenésével, sőt az elemzett termékcsoportok egy részében emelkedtek is a fogyasztói árak. Tehát igazából a gazdaságélénkítések és a gazdaságfehérítés lehetnek az érvek, amelyek az áfakulcsokat csökkentik, a fogyasztóiár-csökkenés nem egyértelműen bizonyítható.

Mindez azt támasztja alá, hogy az áfacsökkentésnek hosszú távon nincs árcsökkentő hatása, az árak alakulását alapvetően egyéb gazdasági és termelési tényezők, főleg a keresleti-kínálati viszonyok határozták meg. Mindezek alapján az Állami Számvevőszék álláspontja évek óta változatlan.

Mivel a fogyasztási típusú adók meghatározó súlyt képviselnek a költségvetés stabilitásában, a bevételi oldal biztosításában, ezért ezek kivetése és hatékony beszedése a magyar gazdaság növekedésének meghatározó tényezője. Ezzel szemben a munkát terhelő adók további mérséklését indokoltnak tartjuk, és fenntartjuk az ezzel kapcsolatos javaslatainkat is.

(9.00)

Tisztelt Ház! 2019-ben folytatódott a költségvetési stabilizációnak és a gazdaság dinamizálásának több éve tartó folyamata. Ezek a folyamatok a Covid-19 járvány hatására 2020-ban megtörtek, de pozitív következményei 2020-ban is éreztetik hatásukat, mivel biztonságosabb alapot teremtettek a gazdasági visszaesés káros következményeinek enyhítéséhez. E fejlemények közül az alábbiakat emelem ki.

Egyrészt az államadósság GDP-hez viszonyított szintjének folyamatos és jelentős csökkentése hozzájárult a hazánk iránti befektetői bizalom erősödéséhez. Ugyanakkor az államadósság nominális összege az elmúlt években is emelkedett, ami növeli a finanszírozási kockázatokat. Ezért is fontos, hogy az államadósságon belül jelentősen mérséklődött a devizaadósság aránya, a finanszírozásban pedig lényegesen nőttek a hazai és ezen belül a lakossági megtakarítások. Ezzel összhangban Magyarország külső eladósodottsága számottevően javult.

Másrészt a dinamikus gazdasági növekedés hatására nemcsak a foglalkoztatás szintje nőtt meg, hanem a munkaerő értékesebb erőforrássá vált. Ennek következtében a munkáltatók többsége 2020-ban a gazdasági visszaesés ellenére is létszámának megtartására törekedett, illetve a járványtól kevésbé érintett munkáltatók a nyár folyamán elhelyezkedési lehetőséget tudtak kínálni a munkahelyüket a veszélyhelyzet idején elvesztők részére.

Harmadrészt a magyar költségvetés éveken keresztül jó néhány száz milliárd forinttal megelőlegezte az EU társfinanszírozásában megvalósuló programok uniós bevételeit, ezáltal felgyorsítva a célzott fejlesztéseket hazánkban. A megelőlegezett összegek beérkezése egy kritikus időszakban, reményeink szerint, mérsékeli majd az államadósságot.

Negyedrészt a gazdaság kifehérítése érdekében hozott intézkedések hatására javult az adóbeszedés hatékonysága, és ez az idei gazdasági visszaesés idején is stabilizálóan hat a költségvetés bevételeire.

Tisztelt Képviselők! Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladata a jól irányított állam támogatása. A Számvevőszék a jelentések mellett e törvényi előírásnak való megfelelés érdekében készít elemzéseket, tanulmányokat a tanácsadó tevékenysége keretében. A Számvevőszék elemzői nem megállapításokat tesznek, hanem összefüggésekre, hatásokra világítanak rá, felhívják a figyelmet az adott területen jelentkező dilemmákra, kockázatokra, valamint bemutatják az eredményeket.

Amint az expozém elején már kiemeltem, a Covid-19-világjárvány alapjaiban változtatta meg az életünket és változtatja meg a mindennapokban is, illetve a pandémia brutális hatással van a gazdasági és költségvetési folyamatokra, így a ma kezdődő parlamenti vita jóval túlmutat a ’19-es költségvetés makrogazdasági folyamatainak értékelésén. Csak a legutolsó IMF-értékelés szerint a 2008-2009-es válsághoz képest kétszer súlyosabb hatással lesznek a világra a most kibontakozó és ma zajló folyamatok.

Mindezekből következően alapvető jelentősége van az objektív helyzetértékelésnek. Ennek támogatása érdekében az elmúlt hetekben több elemzést is nyilvánosságra hoztunk, amelyekben a Covid-19 járvány gazdasági, költségvetési, munkaerőpiaci hatásait, következményeit értékelték a kollégáim, illetve következtetéseket és felvetéseket fogalmaztunk meg. Az elemzéseink nyilvánosak, a honlapunkon elérhetőek. Ezúton is ajánlom a tisztelt képviselő hölgyek és urak figyelmébe.

Az elmúlt héten a zárszámadási jelentésünkkel együtt benyújtott elemzésünk egy táblázatának tényszerű adatai kapcsán élénk közéleti, illetve szakmai vita bontakozott ki az öregségi nyugdíjak megállapítási módjáról, illetve az újonnan nyugdíjba vonulók és a már régebben nyugellátásban részesülők átlagos nyugdíja különbségeiről. Rendkívül örvendetesnek tartom, hogy az Állami Számvevőszék zárszámadási jelentése, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó elemzések közéleti diskurzust eredményeztek. Feladatunk és célunk, hogy hozzájáruljunk a társadalmat érdeklő és sokakat érintő közéleti témák elemzéséhez.

Látva, olvasva a vitában megjelent véleményeket, szeretném felhívni a figyelmet a Számvevőszéknek egy másik, ez év augusztusában nyilvánosságra hozott, a nyugdíj, az egészségügy és az adózási rendszer összefüggéseit bemutató elemzésére. Ezúton is megerősítem ezen elemzésünk fő következtetését, miszerint: erősíteni kell a lakosság öngondoskodással összefüggő ismereteit és képességeit.

Az állam felelőssége a társadalombiztosítás feltételeinek megteremtésére terjed ki, az egyén felelőssége pedig az, hogy tudatosan részt vegyen ebben a rendszerben. Magyarországon a nyugdíjak forrását az aktív dolgozók befizetései fedezik, az egészségbiztosítási ellátások igénybevételét pedig a munkát végzők esetében járulékfizetés alapozza meg. A társadalombiztosítási nyugdíj a szolgálati idő hosszától és ‑ a korábbi keresetek alapján ‑ a költségvetésbe történő befizetések mértékétől függ, egyéb korrekciós tényezők alkalmazásával.

Egy közösség tagjaként nem lehet az öngondoskodásra hivatkozva mellőzni a közteherviselést, ugyanakkor a közteherviselés nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség ‑ természetesen mindenkinek a lehetőségei és képességei szerint, és megfelelő időben, előrelátóan megtett lépésekkel ‑ az öngondoskodásra. A közteherviselés és az öngondoskodás fontosságát, illetve együttes, egymást semmiképpen sem kizáró követelményét az Alaptörvény is kimondja. Idézem: „Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához hozzájárulni.”

Mindez arra világít rá, hogy az időskori jólét és jóllét biztosításánál az öngondoskodás és a közteherviselés együttes követelmény. Ezért álláspontom szerint rendkívül káros, sőt, ha megengedik, demagóg és populista féligazságokkal szembeállítani egymással a „régi” nyugdíjasokat, illetve az újonnan nyugállományba vonulókat. Az Állami Számvevőszék nem is tett ilyet a jelentésében, illetve az elemzésében.

Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi helyzetben a legfőbb prioritás nyilvánvalóan a járvány megfékezéséhez feltétlenül szükséges eszközök ‑ gazdasági, pénzügyi és egészségügyi eszközök természetesen ‑ biztosítása és a létalapjukat elveszítő állampolgárok megsegítése. Ezt követően azonban olyan javaslatok megvalósításának célszerű prioritást adni, amelyeknek kettős hatása van, azaz segítik a járvány okozta nehézségek enyhítését, de egyúttal hozzájárulnak ahhoz is, hogy a járvány utáni fellendülés során a magyar állami és üzleti szféra versenyképesebb legyen, és fenntartható módon tovább tudjon fejlődni.

Ezen belül arra célszerű törekedni, hogy az egyes intézkedéseknek több kedvező, egymást erősítő hatása legyen. Az egyes intézkedéseket komplex szemléletben, úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy szinergiájuk maximális legyen. A Számvevőszék megítélése szerint ezt úgy lehet elérni, ha a kormányzat felállít egy kritériumrendszert, és azoknak a javaslatoknak a kidolgozását rendeli el, amelyek ennek a kritériumrendszernek a leginkább megfelelnek. Az ennek nyomán kidolgozott intézkedések megvalósítását is csak akkor támogathatja a kormányzat ‑ és az Országgyűlés is talán ‑, ha a döntés-előkészítés a kritériumok teljesítését alátámasztja, és a teljesítés nyomon követhető.

Az Állami Számvevőszék egy ilyen kritériumrendszer tíz, úgynevezett helyénvalósági kritériumára tett javaslatot még a tavasszal. Az első öt helyénvalósági kritérium a támogatandó célokra vonatkozott, míg a következő öt kritérium az intézkedések szinergiájának megítéléséhez szolgált támpontul. A „helyénvalósági kritérium” elnevezés arra utal, hogy a kritériumot konkrét jogszabályok nem írják elő, de az megfelel a közpénzfelhasználás alkotmányos követelményeinek, így a célszerűségnek, az eredményességnek és az átláthatóságnak. E kritériumoknak való megfelelés alapján lehet rangsorolni az intézkedési, illetve a befektetési javaslatokat. És nyilvánvalóan mindegyiket nem lehet kielégíteni.

Az ÁSZ szándékosan a „befektetés” szót használja, annak a törekvésnek a célszerűségét hangsúlyozva, hogy az intézkedések ‑ széles értelemben véve ‑ megtérülő befektetések legyenek. Az intézkedési ‑ befektetési ‑ javaslatok közötti választáshoz az alábbi tíz helyénvalósági kritériumot fogalmazta meg az ÁSZ. Az intézkedés ‑ befektetés ‑ preferált céljainak kritériumait, engedjék meg, hogy röviden ismertessem.

1. A humán erőforrás képzettségi hiányosságainak megszüntetése és a foglalkoztatás rugalmasságának javítása.

2. Környezetkímélő technológiák bevezetésének ösztönzése, illetve az energia- és anyagfelhasználás csökkentése irányába mutató döntések.

(9.10)

3. A digitalizáció vívmányainak széles körű elterjesztése, bevezetése állami és/vagy üzleti területen, ideértve az ezt elősegítő képzést, továbbképzést, szabályozási és jogalkotási kezdeményezéseket is.

4. A gazdasági és az állami szereplők tevékenységeinek hatékonyságát, termelékenységét jelentősen javító fejlesztések, úgymint a munkafolyamat-felülvizsgálatok, a gépesítés és a technológiafejlesztés a nagy hozzáadott értékű területeken és különösen a nagy létszámot foglalkoztató, betanított munkát igénylő, rutinszerű műveletekből felépülő tevékenységek területén.

5. A kritikus infrastruktúra fejlesztése, nemzeti irányításának erősítése.

Az intézkedés szinergiájára vonatkozó kritériumok pedig a következő öt pontban foglalhatók össze:

1. Az intézkedés fenntartható módon hozzájárul az adóegyszerűsítéshez, a gazdaság kifehérítéséhez, az állami működés integritásának erősítéséhez.

2. Az intézkedés javítja az államnak az igazgatási hatékonyságát is.

3. Az intézkedés felgyorsítja a közszolgáltatások célszerű, hatékony és gazdaságos működését célzó változtatásokat, például a méretgazdaságosság további térnyerése útján.

4. Az intézkedés visszaszorítja az állam kevésbé indokolt, esetenként pazarló kapacitását, legyen az vagyon vagy létszám, esetleg támogatások felszabadításával.

5. Zárógondolatként: az intézkedés ösztönzi és elismeri az állampolgárok kockázatkezelő, megelőzésorientált és tervezésalapú gondolkodását, öngondoskodását.

Úgy értékeljük, hogy az eddig meghozott kormányzati intézkedések közül több e kritériumrendszer alapján is magas prioritást érdemel. A további gazdaságvédelmi intézkedések esetén még fontosabbnak tartom, hogy a szociális problémák enyhítése mellett azok ne pusztán csak költségvetési kiadások, hanem olyan befektetések legyenek, amelyek segítik a magyar gazdaság versenyképes illeszkedését a járvány következtében még gyorsabban átalakuló regionális és világgazdaságban.

Tisztelt Országgyűlés! Meggyőződésem szerint munkánkkal, az október 5-én nyilvánosságra hozott és az Országgyűlésnek elektronikus úton benyújtott jelentésünkkel és elemzésünkkel hozzájárulunk a kedvező költségvetési folyamatokhoz, és támogatjuk, hogy az Országgyűlés a zárszámadásitörvény-javaslat elfogadásáról megalapozott döntést hozhasson. Munkánk hasznosul, hiszen tapasztalataink hozzájárulnak a megalapozott és hosszú távú gazdasági növekedést eredményező költségvetési politika alkalmazásához.

Végezetül ezúton is szeretném megköszönni mind a Pénzügyminisztérium, mind a több tucat, több mint száz ellenőrzött szervezet együttműködését, kollégáinak áldozatos munkáját ezen nehéz pandémiás környezetben is, hogy rendelkezésre bocsátották adataikat, a dokumentumokat, de emellett szeretném az ellenőrzési és elemzési munkában részt vevő számvevőszéki kollégáimnak is az erőfeszítéseit megköszönni, akik itt most néhányan a páholyban is jelen vannak. Önöknek pedig, engedjék meg, hogy tartalmas szakmai vitát kívánják. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Jó munkát! (Taps a kormánypártok soraiban.)