V. Németh Zsolt (Fidesz)

V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hogyha évtizedek múltán a 2019. évre visszagondolunk, akkor, úgy vélem, a világjárvány előtti békeév marad meg az emlékünkben. Szándékosan mondom így, hogy „békeév”, és nem hogy „utolsó békeév”, bízva abban, hogy amit most mi folytatunk, az egy villámháború, és nem kell berendezkednünk a járvány tartós maradására. Hogyha erre a békeévre gondolunk, akkor, úgy vélem, a gyarapodás jut az eszünkbe, hiszen az operatív programok révén ekkor indultak be a beruházások, én mégsem ezekről a programokról szólnék, hanem egy kisebb összegű, de számunkra mégis fontos programról, a „Magyar falu” programról, azért, mert újszerű, lebonyolításában is különbözik az eddigiektől és az európai uniós programoktól, és nem volt példa arra, hogy egy kormányzati program kifejezetten a kisebb településekre koncentráljon.

A kormány elkötelezett a kistelepülésen élők számának növelése, életminőségének javítása iránt, valamint ezzel összefüggésben ezen települések fejlesztésében. A „Magyar falu” program kidolgozására széles körű párbeszédet követően került sor, hiszen a programot kidolgozók konzultáltak az önkormányzatokkal, az érdekképviseletekkel, az érintett minisztériumokkal. A „Magyar falu” program egy olyan komplex, társadalmi és gazdasági célterületekre is kiterjedő programmá vált, amely egy évtizedre elnyúló fejlesztési programot és ezzel együtt fejlődési lehetőséget biztosít az 5 ezer fő alatti települések részére.

A 2019. évben indult a program, amely a lakosság több mint 30 százalékát, a települések több mint 91 százalékát érinti, a legfontosabb célkitűzése, hogy ezen települési kör népességmegtartó erejét növeljük, a kistelepülési életformát megerősítsük, a lakhatási lehetőségeket segítsük. A program bevezetésével egyedülálló, célzott kormányzati beavatkozás történt ebben a települési körben. A „Magyar falu” program során megvalósul a kistelepülések hátrányainak enyhítése, többek között az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, illetve olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek vonzóvá teszik az ott élők, illetve a letelepedni szándékozók számára ezen településeket. Célja továbbá, hogy azonnali beavatkozást jelentsen a kistelepülések számára, és esélyt adjon a jövőben a népesség növekedésére is. A „Magyar falu” program a pályázatokon keresztül megvalósuló támogatási rendszerrel, ez az egyik nagy terület, a mellékúthálózat fejlesztésével, ez a másik, a harmadik pedig a falusi CSOK, amelynek a bevezetésével segíti a kistelepülésen élők életkörülményeinek folyamatos javítását.

A pályázati rendszerről szólnék talán először.

A „Magyar falu” program sikerességét a 2019-es adatok bizonyítják. 2873 darab 5 ezer fő alatti állandó lélekszámú kistelepülés 97,4 százaléka pályázott a programra, annak valamely alprogramjára, így elmondhatjuk, hogy szinte valamennyi 5 ezer fő és az alatti lélekszámú település pályázott legalább egy alprogramra. A pályázati felhívások 100 százalékos támogatásintenzitással, vissza nem térítendő támogatásként kerültek kiírásra, a Magyar Államkincstár bonyolította le, és azért itt hadd emeljem ki azt, hogy gyors a támogatásokról szóló döntés, és az előlegbiztosítás megoldja mindazokat a gondokat, amelyek bizony más pályázati rendszereknél elő-előkerülnek.

A „Magyar falu” program pályázati rendszere a 2019. évben 16 célterületre kiterjedő fejlesztési lehetőséget biztosított, amelynek során 5321 nyertes pályázó kapott támogatást 2397 település viszonylatában. Ez alapján elmondható, hogy egy település átlagosan két alprogramra nyert. A „Magyar falu” program keretében a 2019-es indulásának évében az alprogramokra közel 60 milliárd forint állt rendelkezésre, a megítélt összegek kifizetésére 2019-ben maradéktalanul sor került. A pályázatok megvalósítása az elfogadott támogatói okiratok alapján jellemzően ebben az esztendőben történik meg.

Nem véletlen az, hogy ezt a területet választottam a költségvetés zárszámadásakor felszólalásom témájaként, hiszen a választókörzetemben lévő 127 településből 125 érintett ezzel a programmal. Csak néhány példát hadd mondjak itt a választókörzetbeli számokról, hiszen számos pályázatot nyújtottak be, szám szerint 118 nyertes, támogatott pályázat volt a választókörzetemben: orvosi eszközre 19-en, önkormányzati utakra 8-an, járdaépítésre 10-en, a helyi egyházi közösségi terek fejlesztésére 20-an nyertek el támogatást, de óvodaudvarra is 9-en, belterületi közterületek karbantartására szolgáló eszközökre 5-en, tanya- és falugondnoki szolgálatokra 8-an, szolgálati lakásra 2-en, óvodafejlesztésre 4-en ‑ hogy csak néhányat emeljek ki; és a számok azt mutatják, hogy ebben az esztendőben még jóval nagyobb lesz a támogatotti kör.

(13.40)

A másik terület a falusi útalap, amelynek a jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen általában autópálya-építésekről említünk szót, de mindig a négyszámjegyű, a negyedrendű utak azok, amelyeken hazaérkezünk, az utolsó néhány kilométert mindig ott szoktuk eltölteni. A legkevésbé sem közömbös ezért, hogy milyen a négyszámjegyű utak minősége. A falusi útalap keretében 2019-ben és ebben az esztendőben 122 milliárd forint értékben mintegy 900 kilométer alacsonyabb rendű útszakasz felújítása történik meg. A támogatási szerződések megköttettek a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel. A „Magyar falu” program és annak részeként az útfelújítási program keretében elérendő cél, hogy az országos mellékúthálózaton a lehető legnagyobb hosszon lehessen az útállapotokat javítani. Ennek érdekében kell a teljes szélességű és több kilométeren összefüggő felújítások mellett a nagyfelületi burkolatfelújítási technológiákat is számba venni. Itt is mondanék néhány példát. A választókörzetemben nyolc szakasz újul meg 16 kilométer hosszan, több mint 1,6 milliárd forint értékben, és ezenkívül van még az úgynevezett nagyfelületi javítási munkák sora. Öt helyen 13,5 kilométer hosszon javulnak meg az útszakaszok.

Végül pedig van a harmadik terület a „Magyar falu” programban, az úgynevezett falusi CSOK, melynek szabályozása a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményekről szóló rendelet módosításaként került meghatározásra, így az általános CSOK szabályai az irányadók rá. Ez a szabályozás 2019. július 1-jén lépett hatályba, és a támogatásra vonatkozó kérelmeket 2022. június 30-áig lehet benyújtani. A támogatás igénybe vehető tanya, birtokközpont vagy preferált kistelepülés területén használtlakás-vásárlással egybekötött bővítésre, korszerűsítésre, valamint meglévő lakás bővítésére, korszerűsítésére. A falusi CSOK bevezetése olyan motiváció, amely a letelepedésen gondolkozó szülők, párok számára többlettámogatásokat biztosít, amennyiben nem városi, hanem falusias környezetben szeretnének családot alapítani, gyermeket nevelni. A használtlakás-vásárlással egybekötött korszerűsítés esetén akár 10 millió forintos támogatás is igényelhető. S természetesen lehet még sorolni a különféle támogatásokat, például a kamattámogatást, melyek együttesen teszik vonzóvá a falusi településeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem véletlenül kezdtem a felszólalásom a Covid-járvány felemlítésével. Hogy jön ez ide? Sorolhatnánk hosszasan, hogy miért kell a falusi településeket, a falvakat megerősíteni, azonban én azt hiszem, hogy maga a Covid-járvány egy új érvet hozott ebbe a sorba. Hadd említsem meg itt Mihályi Péter, az SZDSZ-hez közel álló közgazdász gondolatát, aki mintegy másfél évtizede azt mondta, hogy a falu középkori hagyomány, miért is kellene megmenteni, és életképtelennek minősítette a 300 fő alatti településeket. Aztán sokan eszmefuttatásokat végeztek arról, hogy vajon az ökológiai lábnyom szempontjából melyik településnagyság az, amelyik igazán a legkisebb teher a Föld számára. Úgy vélem, hogy a Covid-járvány hozott egy újabb érvet, ugyanis kimutatható, hogy különösen a járvány első hullámában Magyarország nemcsak a kiváló kormányzati intézkedések, nemcsak a jó egészségügyi rendszer miatt és nemcsak fegyelmezettségünk okán teljesített jobban, hanem a településszerkezet okán is. Kimutatható az, hogy ebben az országban, ahol nincsenek nagy megapoliszok, ahol a lakosság jelentős része falvakban, kistelepüléseken, kisvárosokban él, nagyobb az emberek életesélye. Nemcsak túl lehet ott élni magát a járványt, hanem közben is lehet élni. Tehát amikor a magyar kormányzat forrásokat biztosít a „Magyar falu” programban, akkor nemcsak az életminőséget javítja, nemcsak a demográfiai változást segíti elő, hanem azt a fajta településszerkezetet erősíti meg, amely ‑ nem megelőlegezve ‑ egy esetleges olyan világban, amikor együtt kell élnünk akár egymást követő járványokkal is, a legnagyobb életesélyt adja a magyar embereknek.

Ezzel a gondolatsorral is az előttünk lévő zárszámadásitörvény-javaslatot elfogadásra javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(A jegyzői székben Földi Lászlót Móring József Attila váltja fel.)