Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! Államtitkár Urak! Tisztelt Számvevőszéki Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző felszólalásban Z. Kárpát Dánieltől a zárszámadásról nem hallottunk egy szót sem, ellenben demagógiából jelesre vizsgázott a tisztelt képviselő úr. (Z. Kárpát Dániel: Cáfold meg, amit mondtam!)

Azt mondta, hogy egy termelési jelentésről van szó, amit a miniszter úr előadott, és amit fideszes képviselőtársam előadott, az is termelési jelentés. El kell keserítenem, tisztelt képviselő úr, a zárszámadás számokból áll, a zárszámadásban tények és számok szerepelnek, s nem az ön címkéi és demagóg vádjai. S azért van ez, mert jó számok szerepelnek ebben a zárszámadásban, jó számok szerepeltek a 2019-es költségvetésben, és láthatjuk, az év végére láthattuk azt, hogy a gazdaság teljesítményének köszönhetően, a magyar emberek és a magyar vállalkozások munkájának köszönhetően jó számokkal zárhattuk a 2019-es évet. Erről ön egy szót sem szólt.

Ön kritizált bennünket azért, mert baloldalnak hívtuk önöket. Ezt nem mi választottuk, hanem önök, önök kerültek oda. Azt is mondta a képviselő úr, hogy tisztességes ellenzéki szereplőkkel szeretnének indulni. Hát, ez Szerencsen nem sikerült, de reméljük, hogy legközelebb majd ügyesebben választanak.

Az is nevetséges, hogy képviselő úr az 1990 előtti időszak retorikájával vádol minket, miután ön is személyesen most pont azokat akarja hatalomba segíteni, akik annak az időszaknak a szellemi örökösei, és akik abban az időszakban igen aktívan tevékenykedtek. Ön a személyes politikájával szeretné ezeket az embereket hatalomba segíteni. (Z. Kárpát Dániel: A zárszámadásról is mondj valamit!) Nyilvánvalóan érdekes egy olyan párttól a ’90 előtti időszakra hivatkozni, amelynek az alapszabályában az volt benne, hogy SZDSZ-tag nem léphet be, de MSZMP-tag nyugodtan. Ez az önök pártja volt, tisztelt képviselő úr.

Szintén érdekes, amikor a „Férfiak 40” programra hivatkozik, amikor ezt kéri számon rajtunk, miközben nem szavazta meg a „Nők 40” programot, miközben arra nemet mondott. Ezek után a diszkrimináció igencsak érdekes.

De nézzük a 2019-es évet! Azt kell mondanunk, hogy a legtöbb szempontból gazdasági rekordévnek számított a 2019-es esztendő. (Z. Kárpát Dániel közbeszólására:) Én is meghallgattam önt, képviselő úr. A 2010-es kormányváltáskor a Fidesz-KDNP-kormány egy óriási mértékben eladósított, megnyomorított, kilátástalan és államcsődközeli helyzetben lévő országot vett át a baloldaltól. Ekkor Magyarország Európa egyik legeladósítottabb, legszegényebb, legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci mutatókkal rendelkező, elképesztő mértékű megszorításokkal sújtott országa volt, ahol több mint 1 millió életerős, munkaképes embert kényszerítettek megalázó munkanélküli-segélyre.

A Gyurcsány-Bajnai-kormányok családellenes politikát folytattak, a mára természetesnek tűnő családtámogatási intézkedések elképzelhetetlenek voltak, helyette viszont a magyar családok fizették Európa legmagasabb rezsiköltségeit, és családok százezreinek az életét, lakhatását keserítették meg a devizahitel-konstrukciókkal. A baloldal kormányzása alatt békeidőben soha nem látott mértékű leépítést valósított meg, rekordmértékben szüntettek meg kórházi ágyakat, iskolákat, vasútvonalakat és herdálták el az állami vagyont, miközben a szocialista elvbarátok rablóprivatizációt folytattak. Az állami vagyon nemes egyszerűséggel magánvagyonná vált abban az időszakban.

A 2010-es kormányváltás utáni években egy kőkemény válságkezelő időszak és egy teljesen új munkaalapú szemlélet következett, melynek eredményeképpen 2013-ban növekedési pályára állt a magyar gazdaság, és azóta minden évben folyamatos és lendületes bővülés mutatható ki. Az elmúlt évekre Magyarország az Európai Unió egyik leggyorsabban és legdinamikusabban növekvő gazdaságává vált. Hallom, hogy Mellár képviselő úr is bekiabál. Ő 2011-ben még azt követelte és azt mondta, hogy a Nemzeti Valutaalappal, az IMF-fel kötött szerződés nélkül bedőlhet a magyar gazdaság 2011-ben, és ez nem reális forgatókönyv, mert ennek a szerződésnek nincs alternatívája. Mint az mindenki előtt ismert, a Fidesz-KDNP nem kötött új szerződést az IMF-fel, a baloldali kormányok által felvett hitelt visszafizette, a magyar gazdaság pedig nemhogy nem dőlt be, de az elmúlt száz év legsikeresebb korszakát produkálta. Ehhez képest Mellár képviselő úr csak azt akarta, hogy megint lélegeztetőgépre kerüljön az ország, ahogy azt az ő elvbarátai, akiket most hatalomba akar segíteni, tették korábban.

Magyarország tehát az Európai Unió egyik leggyorsabban és legdinamikusabban növekvő gazdaságává vált az elmúlt években. Ezt igazolja, hogy míg 2019-ben az EU átlagos növekedése csupán 1,5 százalék volt, addig a magyar gazdaság 4,9 százalékkal tudott bővülni. A gyors fejlődés a korábbiakkal szemben egy egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetben, valamint eladósításmentesen valósult meg. Az államadósság a 2010-es 80 százalékot meghaladó szintről 2019 végére 65,4 százalékra süllyedt, ráadásul a fennálló adósságállomány összetétele is sokkal kedvezőbb, ugyanis jelentős mértékben sikerült növelni a lakossági állampapírok állományának arányát, s csökkenteni a devizaadósság és a külföldi kézben lévő adósságállomány arányát. A devizaarány ezzel összhangban a 2011 végi 53 százalékról 21 százalékra, a külföldiek aránya pedig 65 százalékról 34 százalékra esett. Ez jelentős mértékben hozzájárult az ország devizakitettségének és külső sérülékenységének a mérséklődéséhez.

Emlékezhetünk rá, hogy ezzel szemben a Gyurcsány-Bajnai páros az általuk kreált gigantikus méretű államadósságot úgy próbálta finanszírozni, hogy hatalmas mennyiségű, több ezer milliárd forintos IMF-hitelt vettek föl, talán a világ egyik legrosszabb kondícióival. Ezt a hitelt a nemzeti kormány aztán 2013-ban, jóval a határidő előtt visszafizette.

Az elmúlt nyolc évben véghez vitt jelentős adósságcsökkentés egyike az EU-tagországok legjelentősebb eredményeinek, miközben számos nyugat- és dél-európai ország csak az államadósság további növelésével volt képes a gazdasági növekedésre. Az államadósság biztonságos hazai finanszírozása és a magyar gazdaság külső sérülékenységének csökkentése a koronavírus-járvány következtében kibontakozott gazdasági visszaesés idején különösen is felértékelődik. Az élet tehát bebizonyította, hogy felelősségteljes és jó döntéseket hozott a gazdaságpolitikai vezetés az elmúlt években.

A magyar gazdaság külső sérülékenysége tovább mérséklődött annak a kormányzati intézkedésnek köszönhetően, hogy a kormány kivezette a családokat adósrabszolgaságba taszító devizahiteleket. A forintosítás eredményeképpen 2015-ben a lakossági devizahitelek szinte teljes egészében eltűntek Magyarországról. Míg 2009-ben 70 százalék fölött volt ezek aránya a teljes lakossági hitelállományban, mára ez 1 százalék alá csökkent.

A magyar gazdaság rekordméretű növekedését a tavalyi évben a rekordmennyiségű beruházás is nagyban segítette. Az Unió tagállamai között Magyarországon az egyik legmagasabb volt a beruházási ráta, ez 2019-ben 28,6 százalékot jelentett. Ezek olyan tények, olyan számok, amelyeket önök, baloldali képviselők rendszerint megpróbálnak eltagadni, megpróbálják a jelentőségét csökkenteni. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért ez pontosan így történt, és köszönhetően a külföldi beruházóknak, köszönhetően a magyar állampolgároknak, a magyar munkavállalóknak, a magyar vállalkozásoknak sikerült ezt a nagyon jelentős eredményt elérni 2019-ben.

2019-ben a magyar export 5,8 százalékkal, az import 7,5 százalékkal bővült. Az előbbi növekedésben többek között az ipar és a többletkapacitásokat eredményező beruházások kedvező teljesítménye, utóbbi esetben az export magyar importtartalma mellett a bővülő fogyasztás és beruházás játszott szerepet. A külkereskedelmi mérleg 2019-ben is többletet mutatott.

A dinamikusan bővülő magyar gazdasági teljesítményhez jelentősen hozzájárult, hogy a kormány munkaerőpiaci aktivitást ösztönző intézkedéseinek eredményeképpen a magyar munkaerőpiaci mutatók az Európai Unió élvonalába ugrottak. Emlékezhetünk rá, hogy 2008-ban Magyarországon 56,4 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, ami a legalacsonyabbnak számított az akkori Európai Unióban.

(10.10)

Az elmúlt évben viszont már 71,1 százalékos volt ez az érték, ami meghaladta az Európai Unió átlagát. Munka van, minden van ‑ idézte a képviselő úr Orbán Viktor miniszterelnököt. Fontos megemlíteni a munkanélküliségi rátát is, amely 2008-ban bőven meghaladta az Európai Unió átlagát, hiszen bőven 10 százalék felett volt a munkanélküliségi ráta, ami 2019-ben már 3,4 százalék volt, amely az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi adat volt az Európai Unióban.

Szintén örömteli, hogy bár a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak köszönhetően többen elvesztették a munkájukat, de láthatjuk az augusztusi és szeptemberi adatokból, hogy a foglalkoztatási szint visszaállt a járvány előtti időszakra, és reméljük, hogy azoknak is, akik még a munkát keresők között vannak, a lehető leghamarabb, akár a beruházások ösztönzésével, akár a munkahelymegtartó és munkahelyteremtő programokkal sikerül hamar állást találni.

A foglalkoztatottság bővülésén túl az a nagyon kedvező tendencia folytatódott 2019-ben is, hogy olyan egészséges módon tudott nőni a foglalkoztatottság, hogy miközben az állami szféra és a közfoglalkoztatottak száma csökkent, addig a versenyszférában foglalkoztatottak száma emelkedett. A foglalkoztatottak száma a rendszerváltás óta nem látott szintre emelkedett, 4,5 millió fő körül alakult.

A nemzeti, kereszténydemokrata, munkaalapú gazdaságpolitika tehát sikeres, ugyanis a mi fölfogásunk szerint, ahogy mondtam, ha munka van, minden van.

2019-ben az átlagkeresetek is jelentős, az inflációt bőven meghaladó mértékben, 11,4 százalékkal nőttek. Ehhez a reálbér-növekedéshez érdemben hozzájárult a kormány kezdeményezésére 2016 végén kötött béremelési és adócsökkentési megállapodás, melynek értelmében egyrészt nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, másrészt jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek.

Itt is szeretném azt a baloldalon közkeletű híresztelést, álhírt elutasítani, amely a román minimálbérrel próbálja összevetni a magyart. Hiszen ha megnézzük a munkavállalóknál kézhez kapott összeget, a nettót, amit megkapnak és a családjukra tudnak költeni, az Romániában jóval alacsonyabb, hiszen sokkal több adó terheli Romániában a minimálbért, mint Magyarországon.

A munkaalapú gazdaság megteremtése a bérek dinamikus emelkedésével párosulva a családok jövedelmét is nagymértékben emelte, amelynek következtében a háztartások pénzügyi helyzete a korábbinál lényegesen stabilabbá vált, amihez hozzájárult a szektor számára jelentős terhet jelentő devizahitelek kivezetése. Miközben a javuló jövedelmi helyzetük következtében a háztartások növelni tudták a fogyasztásukat, az nem párosult túlzott eladósodással, amit jól mutat a 12 százalékos megtakarítási ráta, ami európai uniós összehasonlításban is kiemelkedő nagyságú.

Itt rendszeresen elhangzik baloldali vádként, hogy a felső jövedelmi rétegűeket segítették ezek a családvédelmi és szegénység felszámolását célzó intézkedések. Pontosan jól látszik a Statisztikai Hivatal és az Eurostat számaiból is, hogy jelentősen csökkent a súlyos anyagi deprivációnak kitettek száma, jelentősen csökkent számos olyan mutató, amelyben a szegénység különböző fokát méri az Eurostat és a hazai Statisztikai Hivatal. Úgyhogy azt gondolom, hogy ez a baloldali vád sem igaz, hiszen az volt a célunk ‑ és ez a célunk a továbbiakban is ‑, hogy minden magyar ember, minden magyar család tudjon egyet, kettőt és aztán többet is előre lépni.

Különösen kedvező, hogy a munkavállalói jövedelmek növekedésével párhuzamosan a vállalkozások profitja is emelkedett, tehát a rekordmagas foglalkoztatás következtében beindult bérfelzárkózás nem rontotta a hazai vállalkozások és vállalatok versenyképességét.

Külön érdemes kiemelni, hogy a tavalyi évben került bevezetésre az Európa-szerte egyedülálló családvédelmi akcióterv számos eleme. Ennek megfelelően 2019-ben már sikerült eljutnunk oda, hogy minden eddiginél több támogatást kapnak a gyermeket nevelő családok és a gyermeket vállalók. 2019-ben ‑ 2010-hez képest ‑ a duplájára nőtt a családok támogatására fordított összeg, ami így bőven meghaladta a 2000 milliárd forintot.

Emlékezhetünk rá, hogy a Gyurcsány-Bajnai-időszakban a gyermeknevelés egyet jelentett a szegénységgel (Arató Gergely: 2019 van!), gyermeket nevelni, több gyermeket nevelni egyet jelentett a szegénységgel. Miközben most folyamatosan bővülő családtámogatások mellett egyre több pénzt tudunk otthagyni a családok védelmére, a családok támogatására a magyar családoknál.

Összehasonlításképpen: nem léteztek a Gyurcsány-Bajnai-kormányban azok a családtámogatási eszközök, amik mára természetesnek számítanak Magyarországon. A fiataloknak nem adtak meg semmilyen segítséget az önálló életük elkezdéséhez, az otthonteremtéshez, a házassághoz, a családalapításhoz és a gyermekvállaláshoz, hanem tandíjat akartak bevezetni, elvették a harmadik évi gyest, nem volt gyed extra, a családi adókedvezmény összege pedig mindössze 4 ezer forint volt a harmadik gyermek után.

Összességében: a magyar gazdaságpolitikában a 2019-es évet a gazdasági növekedés, a rekordalacsony munkanélküliségi ráta, a rekordmértékű beruházási arány, a jelentős reálbér-növekedés, a csökkenő államadósság, a nyugdíjprémium és az ország sérülékenységének, külföldi kitettségének további mérséklődése jellemezte. Ennek megfelelően az idei évben berobbant pandémia és az azt követő világméretű recesszió a 2008-2009-es gazdasági válsághoz képest sokkal egészségesebb, erősebb és ellenállóbb helyzetben érte el Magyarországot.

Nagyon fontos, hogy megnézzük a különbséget a válságkezelésben, hiszen emlékezhetünk arra, hogy a Gyurcsány-Bajnai-tandem 2008-2009-ben kizárólag megszorításokkal tudta elképzelni a válságkezelést. Miközben mi most beruházásokat ösztönzünk, munkahelyeket tartunk meg, bővítjük a családtámogatásokat, visszavezetjük a 13. havi nyugdíjat, addig nézzük meg, hogy mit csinált Gyurcsány Ferenc és mit csinált Bajnai Gordon 2008-2009-ben! Hiszen amikor már világszerte válság mutatkozott, akkor Gyurcsány Ferenc még megpróbálta eltagadni itt, a magyar parlamentben, hogy Magyarországot bármilyen módon is érinteni fogja a válság.

Mit tett Gyurcsány Ferenc abban az időben? Megszüntette a családi adókedvezményt és az otthonteremtési kedvezményeket, megszüntette a kedvező lakáshiteleket. Z. Kárpát Dániel otthonteremtési programot kér rajtunk számon (Z. Kárpát Dániel: Így van!), miközben azokat akarja hatalomra segíteni, akik megszüntettek mindenféle otthonteremtési és kedvezményes lakáshiteleket (Arató Gergely: Ez nem igaz! Egyáltalán nem igaz!), mindenféle lehetőséget megszüntettek. (Arató Gergely: Ebből egy szó sem igaz!)

600 milliárd forintos pénzkivonásról döntött Gyurcsány Ferenc. (Z. Kárpát Dániel: Krumplit vegyenek!) Emiatt az összeomlás szélére sodródott a betegellátás, iskolákat zártak be, főként a kistelepüléseket és a falvakat érintették ezek az iskolabezárások, és bérelvonás és elbocsátási hullám következett be a pedagógusok között. (Arató Gergely: Ez sem igaz! ‑ Z. Kárpát Dániel: Krumplit vegyenek!) Az oktatási államtitkárnak is nagy része volt ebben természetesen. (Z. Kárpát Dániel: Akciós a krumpli!)

Egyhavi nyugdíjelvonást és a nyugdíjak reálértékének drasztikus csökkenését okozta Gyurcsány Ferenc, a beszakadás elérte a 10 százalékos reálértéken való csökkenést. Háromszorosára emelték a gázárakat, megduplázták az élelmiszeráfát, a magyar családoknak a 15-szörös gáz- és villanyáremelés miatt 1060 milliárd forinttal kellett többet fizetniük 2004 és 2010 között.

A személyi jövedelemadó alsó kulcsát 18 százalékról 19 százalékra emelték, tehát nem adócsökkentésekkel, nem adóelengedésekkel, ahogy ezt a mostani nemzeti kormány teszi a válságban, hanem adóemelésekkel éltek a gazdasági válság kellős közepén. Látjuk, hogy ez a bevált baloldali recept, hiszen Karácsony Gergely most pontosan ugyanerre készül: adót akar emelni. 5, majd 7 százalékos jövedékiadó-emelést hajtottak végre és felemelték a nyugdíjkorhatárt 65 éves korra. Két évre befagyasztották a közszféra bruttó bértömegét, létszámstop állt be, megszűnt a 13. havi illetmény és jelentős mértékben csökkentették az önkormányzati támogatásokat.

Minket vádoltak itt a 2021-es költségvetés vitáján is a tisztelt baloldali képviselők azzal, hogy az önkormányzatoktól milyen forrásokat von el a központi kormányzat, miközben 2008-2009-ben soha nem látott elvonásokat tapasztalhattak az önkormányzatok, és így jutottunk el odáig, hogy a Fidesz-KDNP-kormánynak kellett átvállalnia az önkormányzatok akkor már fojtogató és rekordméretű adósságát. Tehát aki az önkormányzatoktól elvonta a pénzt, azok önök voltak, tisztelt baloldali képviselők, az önök kormánya volt az, aki megnehezítette, sőt szinte ellehetetlenítette az önkormányzatok életét.

Eltörölték a 13. havi nyugdíjat, a hátralékokat már nem is fizették ki. 10 százalékkal megvágták a táppénzt. Miközben rajtunk kérik számon az álláskeresési járadék, a táppénzszabályozás különböző kérdéseit, aközben 10 százalékkal megvágták a táppénzt Gyurcsány Ferencék. A családi pótlék korhatárát 23 éves korról 20 éves korra csökkentették, a gyes és a gyed együttesen három helyett csak kettő évig járt. Megszüntették a lakástámogatásokat, felszámolták a gázár- és távhőkompenzációt. Ezeknek a döntéseknek az lett a következménye, hogy Európa legmagasabb rezsiárait fizették a magyar emberek, a magyar családok.

Ezt a helyzetet, ezt a válságkezelést örököltük meg 2010-ben, és nagyon-nagyon éles szemléletbeli különbséget látunk a mostani, egyébként kereszténydemokrata, konzervatív, nemzeti, lokálpatrióta kormányzat válságkezelése és az akkori, a nemzeti szuverenitást eláruló, a külföldi érdekeknek az országot kiszolgáltató és egyébként teljesen hibás válságkezelés között.

(10.20)

Nagyon élesen látszik a döntésekből, hogy milyen különbségek vannak aközött, hogy a baloldal adót emel, a baloldal megszorít, a baloldal a családoktól veszi el a pénzt, miközben a Fidesz-KDNP-kormány a válságban is visszaépíti a 13. havi nyugdíjat, bővíti a családtámogatásokat, beruházásokat növel, és munkahelyvédelmi támogatásokat ad a vállalkozásoknak.

Mindenki lemérheti ebből, hogy milyen különbség van a két kormányzat válságkezelése között, és mindenki pontosan le tudja mérni azt is, hogy milyen válságkezelés következne be, ha a baloldal, a szivárványkoalíció újra magához ragadná a hatalmat, és Mellár professzor első lépésben az IMF-hez szaladna, hogy újra lélegeztetőgépre kösse az országot, ahogy ezt egyébként 2011-ben is tervezte. Hál’ istennek, akkor nem voltak döntési pozícióban, így meg tudtuk menteni az ország szuverenitását, ki tudtuk vezetni azt a hitelt, és talpra tudtuk állítani a magyar gazdaságot.

Összehasonlításképpen: az elmúlt évek teljesítménye, stabilitása és dinamikus növekedésre épülő gazdaságpolitikája tette lehetővé, hogy a koronavírus-járvány által okozott gazdasági hatások kivédésére a kormány az ország történetében egyedülállóan nagy mértékű intézkedéscsomagot vezessen be, mely több mint 9000 milliárd forint átcsoportosítását jelenti.

Összehasonlításképpen: a Bajnai-csomag 2009-ben 1000 milliárd forint megszorítást tartalmazott, amit a családoktól, a fiataloktól, a jövőjüket itthon tervező fiataloktól, a közszférában dolgozóktól és a nyugdíjasoktól vettek el, most pedig 9000 milliárd forintos gazdaságvédelmi intézkedéscsomagot vezettünk be a családok, a fiatalok, a nyugdíjasok és a munkahelyek megvédésére. (Bangóné Borbély Ildikó közbeszól.)

Értem én, tisztelt képviselő asszony, hogy ez fáj önnek, hogy ezeket ön mind végigasszisztálta, értem én, hogy az önök nevéhez fűződnek ezek az intézkedések. Mégis így történt, ezek mára már sajnos tények, ezt a helyzetet örököltük 2010-ben. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokban.)

A magyar gazdaság korábbi teljesítménye és a benne rejlő bizalom lehetőséget és reményt ad arra, hogy a járvány enyhülésével a magyar gazdaság gyorsan regenerálódhat, és visszatérhet a dinamikus növekedési pályára. A tavalyi dinamikus gazdasági növekedés, a bővülő foglalkoztatás, a jelentős reálbér-növekedés, a stabil államháztartás, a csökkenő államadósság és a rekordméretű beruházási hullám, valamint a folyamatosan növekvő családtámogatások mind azt mutatják, hogy a 2019. év költségvetése sikeres volt.

Azt is el kell mondani, hogy itt a költségvetési vitában rendszerint a rendkívüli kormányzati tartalékokat és az Országvédelmi Alapot a baloldal képviselői már fejben előre ‑ a többszörösét ‑ elköltik. Tehát pontosan látjuk, hogy ha rájuk hallgattunk volna, akkor úgy ért volna minket a járvány első hulláma, hogy egy fillér nem lett volna az Országvédelmi Alapban; egy fillér nem lett volna a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékban; tehát teljesen üres kézzel, teljesen felkészületlenül ért volna minket a járvány első hulláma. Ezért megtanulhattuk ebből a leckéből is, hogy a baloldal csak elvesz, adni nem ad, és rájuk hallgatni költségvetési kérdésekben sem szabad.

Azt gondolom, hogy a 2019. évi költségvetés sikeres volt. Szeretnék köszönetet mondani a Pénzügyminisztériumnak, vezetőinek, munkatársainak, az Állami Számvevőszéknek és mindenkinek, aki a költségvetés megtervezésében, végrehajtásában és most a zárszámadás elkészítésében közreműködött.

A KDNP-frakció támogatja a 2019. évi zárszámadást. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)