Győrffy Balázs (Fidesz)

GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2018-ban kiadott, „Erősödő agrár- és élelmiszer-gazdaság, jólétében gyarapodó vidék” című javaslatcsomagjának az egyik kiemelt pontja volt az, hogy a mezőgazdasági adózást, illetve a működési formákat górcső alá kell venni, és valamilyen formában újragondolni, hisz ez a szabályozás maholnap húszéves lesz, és az a szabályozási környezet, ami húsz évvel ezelőtt egy egészen jó lehetőséget adott a vidéken élőknek a boldogulásra, most nagyon sok esetben már nemhogy nem segíti, hanem bizonyos gazdálkodási formák esetében akár gátja is lehet a további fejlődésnek.

Hiszen ha megnézzük, hogy azok az értékhatárok, amik most jellemzőek, mikor lettek elfogadva, akkor azt látjuk, hogy ezek igazából az elfogadás pillanatában is már igazak voltak, ugyanúgy 600 ezer forint ma is a személyi jövedelemadó bevallásának határa, mint akkor volt, és lássuk be, a kétezres évek elején teljesen mást ért 600 ezer forint, mint manapság. Azt gondolom, hogy ez egy tényszerű megállapítás, viszont azoknak, akik ezzel együtt kell hogy éljenek, ez nem vigasz. Azt gondolom, hogy ezt különösebben indokolni nem is szükséges.

(16.40)

Ha megnézzük, hogy egy családi gazdaság esetében milyen küszöböt jelent akár a 8 millió forintos értékhatár, amely a kistermelői költségátalány alkalmazásának a lehetőségét adja meg, akkor azt látjuk, hogy mondjuk, egy öttagú családi gazdaság, ha kiszorozzuk 8 millióval, egy 40 millió forintos árbevételig tud élni azokkal az adókedvezményekkel, amelyeket a törvény számára biztosít, egész egyszerűen nem érdekelt abban, hogy olyan beruházást valósítson meg, ami az árbevételét 40 millió forint fölé viszi, mert egész egyszerűen több megy el a réven, mint ami jön a vámon. Hisz az adózási kedvezmények elvesztése azt jelenti számára, hogy noha fejleszt, kevesebb lesz a jövedelme, mint előtte volt, hisz az adózási ágon nagyon komoly károkat kell hogy elszenvedjen.

Tehát abban voltunk érdekeltek, és azon dolgoztunk, hogy ez ne így legyen, és egy olyan adózási és olyan működési környezetben lehessen boldogulni a vidéken, ami nemhogy gátolja, de sokkal inkább ösztönzi a vidéken élőket, akár az őstermelőket, akár a családi gazdálkodókat, hogy fejlesszenek, hogy beruházásokat vigyenek végbe, hisz a magyar agrárgazdaság technikai, technológiai megújítása mindannyiunk érdeke.

Fontosnak gondoltuk, hogy mindezt jogi személyiség formájában is lehessen végezni, tehát akár egy olyan társas vállalkozás indításával vagy átszervezésével, ami valóban lehetőséget biztosít a különböző fejlesztésekre. Magyarországon kulcsszerep jut a családi működési formáknak, hisz alapvetően erre épül a mezőgazdaságunk gerince. Mintegy 290 ezer őstermelői igazolvánnyal rendelkező ember van, 23,5 ezer családi gazdaságban 83 ezer családtag gazdálkodik, kérelmet azonban ehhez képest, mondom, hogy csak 168 ezren nyújtottak be. Azt gondolom, ez is jól mutatja, hogy nagyon sok olyan, őstermelői igazolvánnyal rendelkező vagy családi gazdaságban tag személy van ma Magyarországon, aki valódi tevékenységet az agráriumban nem végez, viszont a kedvezmények elérhetősége miatt, a családnak így tudva segíteni, kiváltja az őstermelői igazolványt, vagy a családi gazdaság tagjává lesz.

Két éven keresztül dolgoztunk ezen az anyagon, két éven keresztül került ez finomításra, és szeretném megköszönni az agrártárcának, a Pénzügyminisztériumnak és az igazságügyi tárcának azt a konstruktív hozzáállást, amivel ezt az alapötletet odáig tudtuk vinni, hogy most már itt, az Országgyűlésben tudunk erről beszélni.

Magabiztos vagyok a jogszabály tartalmát és az elérni kívánt célokat illetően, hisz nagyon sok gazdafórumon vettünk részt akár a kamara, akár a Magosz szervezésében, a gazdálkodói társadalom egyértelműen várja ezt a jogszabályt. Az eddig elvégzett számítások alapján mindenkinek legalább változatlan helyzete lesz, de a gazdálkodók zömének egyértelműen egy pozitív változást jelent ez a jogszabály az életében.

A legfontosabb elemeket mondom a jogszabályból. Három működési formát érdemes megkülönböztetni, az őstermelőt, az őstermelők családi gazdaságát és a családi mezőgazdasági társaságok körét. Az őstermelők esetében nagyon sok életpillanat mutatta meg azt, hogy az a szűkítő szabályozás, amely most megvan, az miért nem életszerű. Gondoljunk itt arra, hogy ha valakinek van egy kis csík szőlője, ami nyilván nem feltételez egy agrárvállalkozást, de mondjuk, egy őstermelői tevékenységgel műveli azt, és a szomszéd is egy hasonló gazdálkodó, és ha neki van egy eszköze, mondjuk, egy permetezője a traktor mögött, akkor ha ő a sajátját lepermetezi, akkor a szomszédét igazából csak akkor tehette meg, hogy lepermetezi, ha mondjuk, egyéni vállalkozást vált ki, mivel őstermelőként ilyen jellegű szolgáltatást nem végezhetett. Legyünk őszinték, sokkal valószínűbb volt az, és sokkal életszerűbb, hogy ezt valahol a szürkezónában megoldották.

Azt gondolom, hogy akkor tesszük jól a dolgunkat, ha a mezőgazdaságból élőket nem kényszerítjük bele egy ilyen élethelyzetbe. Teremtsük meg azokat a kereteket, amellyel nekik lehetőségük van jogszabálykövető módon élni az életüket, de ehhez egy olyan jogszabályi környezet kell, amit be is tudnak tartani. Vagy gondoljunk akár a falusi turizmusra, hisz ha valakinek van otthon háztájiban sertése, és mondjuk, ő azt nem élőállatként szeretné értékesíteni, hanem a vidéki turizmusban gondolkodva, mondjuk, egy falusi vendégasztalt akar működtetni, ő ezt őstermelőként eddig nem tudta megtenni. Azt gondolom, hogy akkor járunk el helyesen, ha a továbbiakban ezt a lehetőséget biztosítjuk a számukra.

Fontos, amire egyébként államtitkár úr is utalt, változás lesz az, hogy ha valaki őstermelőként végez egy tevékenységet, akkor a továbbiakban azt már egyéni vállalkozóként ne akarja csinálni. Azt hiszem, hogy itt sem a mostani szabályozási keretben az motiválta az embereket, hogy minél több vállalkozási formát tudjanak működtetni, hanem egész egyszerűen optimalizálták a lehetőségeiket. Ha megadjuk azokat a kedvezményeket, amelyeket most is bír, akkor biztos vagyok benne, hogy senki nem akar ugyanarra a tevékenységi körre egyben őstermelő, egyéni vállalkozó lenni, esetleg még egy vállalkozást, egy társas vállalkozást is elindítani erre. Most azért jellemző az, hogy a családon belül az egyik kft. a másiknak számláz azért, hogy az adózási körülményeket optimalizálják. Azt hiszem, ez a napi gyakorlat is jól megmutatja, hogy ez a szabályozás szükségszerű, időszerű, és kezelendő kérdéseket tesz az asztalra.

600 ezer forint az a küszöbérték, ami alatt nem is kell még csak az adóbevallásba sem beleírni az őstermelői bevételt. Ez a szám emelkedni fog megközelítőleg egymillió forintra. Azért megközelítőleg, mert ez a szám egy szorzatként jön ki, és ez az egyik legfontosabb változás szerintem a mostani hatályos jogszabályhoz képest, hogy nem egy statikus számot találunk a jogszabályban, hanem egy olyan értéket, ami a minimálbér változásával nyomon követi az élet változását, tehát egy dinamikus eleme lesz ennek a szabályozásnak. Kétféle adózási lehetőségből választhatnak az őstermelők, egyrészről az átalányadózást vagy a tételes költségelszámolást. Azt gondolom, hogy tételes költségelszámolást valószínűleg senki nem fog választani, miért is választana, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy adjunk egy könnyítést azoknak, akik őstermelők, és az átalányadózással segítsük őket.

Ennek óriási jelentősége van, hisz az Európai Unión belül a közös agrárpolitika világában élve nagyon más lehetőségünk nincs, csak az adópolitika, hogy segítsük a mezőgazdasági termelőket. Megnéztük egyébként az európai benchmarkokat, hogy egy idegen szót használjak, ki hogyan kezeli ezt. Szinte minden országban van egyébként a mezőgazdasági termelőket segítő adózási szabályozás, de sokkal jobbat, egyébként halkan jegyzem meg, még a mostaninál sem találtunk. Ennek ellenére mi ennél jobbat akarunk csinálni, és meggyőződésem, hogy az a jogszabály, amely a Ház előtt fekszik, egyébként egyértelműen jobb, mint a mostani hatályos.

A 8 millió forintos határ, ami a kistermelői költségátalány felső küszöbértéke most, nagyságrendileg 10 millió forintra fog emelkedni, 10 millió forintos árbevétel alatt igazából nem kell adót fizetniük az őstermelőknek. Azt gondolom, hogy ez egy óriási segítség. És ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a 8 millió forintos küszöbérték azt váltotta ki a mai magyar vidékből, hogy szétírták a gazdaságokat. Tehát azokat a gazdasági egységeket, amelyek egyébként egy szerves egységként működtek, papíron széjjelírták, mert így tudták optimalizálni az adót, egyébként komoly fejtörést okozva ezzel a bankoknak, hisz a finanszírozás egy elképesztő komoly feladatot rótt a pénzintézetekre, amikor el kellett dönteni, hogy valaki finanszírozható vagy nem. Legyünk őszinték, nekünk, politikusoknak is, amikor gazdaságpolitikát kell csinálni, nagyon nehéz úgy jó döntéseket hozni, hogy valójában csak megsaccoljuk, hogy hány mezőgazdasági termelő is van ebben az országban, hány gazdálkodóegységgel van nekünk dolgunk, amikor mi agrárgazdaságot akarunk alakítani.

20 millió forintos értékhatár nagyságrendileg az, amely mellett az átalányadózást igénybe lehet venni. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon méltányos értékhatár. És egy komoly változás a mostanihoz képest, hogy ha valaki most a 8 millió forintot akár csak egy forinttal is meghaladja az árbevétel vonatkozásában, akkor a 8 millió 1 forint után kell neki már személyi jövedelemadót fizetnie. A most előttünk fekvő szabályozás ehhez képest azt mondja, hogy csak az értékhatárt átlépő összegre kell megfizetni a személyi jövedelemadót. Tehát, ha például valaki egymillió forinttal átlépi a küszöbértéket, ezt a nagyságrendileg 10 millió forintot, akkor a jogszabály vélelmezi, hogy az egymillió forintból 100 ezer forint a jövedelem, és a 100 ezer forint jövedelem után kell a 15 százalékot megfizetni, a példát végigvive, 15 ezer forintot. Tehát 11 millió forint árbevétel mellett 15 ezer forint személyi jövedelemadó megfizetésére kötelezett a gazdálkodó.

(16.50)

Én azt gondolom, hogy ez egy meglehetősen méltányos adóteher. Ezzel is tudjuk segíteni egyébként a vidéken élőket.

Fontos különbség a mostanihoz képest, hogy a támogatások sem a bevételi értékhatárba, sem a jövedelem számításába nem fognak majd beszámítani, így ez is egy komoly változás a mostanihoz képest.

Az őstermelők családi gazdasága a közös őstermelői igazolvány és a családi gazdaságok jogutódja, ha úgy tetszik, ahelyett választható működési forma lesz. Itt egy határt szabtunk annak, hogy mégis meddig kelljen bővíteni egy családi gazdaságot, mert az őcsg valójában az őstermelőknek egyfajta szorzata: ha ketten vannak benne, akkor dupla értékhatárokról beszélünk, ha hárman, akkor háromszoros, ha négyen, akkor négyszeres értékhatárokról beszélünk. Viszont négynél több családtagot már felesleges bevonni a rendszerbe, hiszen további kedvezményt ez nem biztosít. Azt gondolom, hogy ez egy méltányos dolog, hiszen nagyon sok esetben a mai környezetben egy-egy vállalkozásnak az adóterhét az határozza meg, hogy kinek hány élő közeli hozzátartozója van. Ez semmiképpen nem egy objektív adózási alap, ezt is érdemes volt megváltoztatni.

A következő kategória a családi mezőgazdasági társaságoknak a köre, ami teljesen új a magyar agrárszabályozás életében, hiszen erre eddig nem volt példa. Az a kft., bt., szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat válhat őcsg-vé, amely két feltételt teljesít: ad egy, hogy kizárólag erdő-, mezőgazdasági tevékenységet és ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez; ad kettő, a tagok között hozzátartozói viszony vagy annak láncolata áll fenn. Ez is egy komoly változás a korábbiakhoz képest, hogy nem közeli hozzátartozókat követelünk meg, hanem hozzátartozókat vagy azok láncolatát. Aki „családi mezőgazdasági társaság” pecsétet kap ‑ ezt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában kérheti majd ‑, az egy fontos különbséggel tud gazdálkodni, mondjuk, egy nem csmt kft.-hez képest, hogy ő családi gazdálkodónak minősül. A földforgalmi szabályozásban, mindannyian tudjuk, hogy van különbség aközött, hogy valaki családi gazdálkodóként akar termőföldet venni vagy nem családi gazdálkodóként, hiszen az elővásárlási sorban a családi gazdálkodó megelőzi a nem családi gazdálkodókat.

Az adózás oldaláról természetesen a kft.-khez is vagy bt.-khez, a társas vállalkozásokhoz is hozzá kellett nyúlni, hiszen a felszólalásom elején említett üvegplafont át kellett törnünk. Arra kellett ösztönözni a vállalkozásokat, hogy fejlesszenek, hogy beruházásokat vigyenek végbe, ami növeli az árbevételüket, és ehhez igazából a különböző vállalkozások saját tulajdonosainak fizetett bérleti díj adómentessége adta az ötletet, hogy hogy lehetne ezt más bevételi forrásokra is kiterjeszteni. Így jutottunk el odáig, hogy akkor legyen adómentes, szja- és taomentes az, ha valaki a kapott normatív támogatást kiveszi a cégéből. Vagy legyen tao- és szjamentes az, ha valaki a termőföldnek, amit utána odaad legalább 15 évre a cégének, a vételárát ki tudja venni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én azt gondolom, hogy egy nagyon komoly változás előtt áll a magyar vidék, ez a jogszabály nagyon komolyan és jó irányba befolyásolja a működésüket. Úgyhogy én arra kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák ezt a javaslatot, hiszen azt gondolom, ezzel tudunk a magyar vidék szolgálatában nagyon sokat tenni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)