Farkas Sándor (Fidesz)

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárpolitika egyik alapvető célja, hogy olyan szabályozási környezetet alakítson ki, amely hozzájárul a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentéséhez, kedvezőbb adózási feltételeket biztosít, a szervezeti formák egyszerűsítésével elősegíti a generációváltást, egyúttal a vidéki térségek demográfiai folyamatait kedvező irányba fordítja.

Hazánkban, akárcsak a teljes Európai Unióban, fontossá vált a mezőgazdasági generációváltás kérdése, a gazdaságátadás lehetőségeinek megteremtése, ugyanis az elmúlt évek alatt a gazdálkodók gerincét adó középgeneráció odaért, hogy szeretné átadni a gazdaságot az utódoknak. Fontos az állami beavatkozás, mivel kizárólag folyamatos generációs megújulás mellett biztosítható az agrár- és élelmiszer-gazdaság működőképessége. Az agrárgeneráció-váltás problémáinak megoldásában jelentős lépést jelenthet az őstermelők és a családi gazdálkodók jogszabályi környezetének rendezése.

Jelenleg a magyar agráriumban gazdálkodók meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Az érintettek számát tekintve jelenleg érvényes őstermelői igazolvánnyal 290 251 fő rendelkezik, míg 23 555 családi gazdaságban mintegy 83 272 fő dolgozik. Az adatok alapján mind az egyéni gazdálkodók, mind a gazdasági szervezetek irányítóinak korösszetétele kedvezőtlen: az egyéni gazdálkodók több mint fele 55 év feletti, míg a 35 év alattiak aránya 10 százalék alatt van, ami a többéves trendekhez viszonyítva folyamatosan romló korösszetételre mutat.

Kedvező feltételeket kell teremtenünk a mezőgazdaságból élőknek. A törvénytervezetet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének aktív és támogató közreműködésével készítettük el, amiért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. A mezőgazdasági őstermelőket és a családi gazdaságokat érintő majd negyed évszázados, elavult szabályozási környezetet a XXI. századi elvárásoknak megfelelő, modern szabályozássá kívánjuk együtt kialakítani.

A szabályozás kiterjed a mezőgazdasági őstermelőkre, az újonnan bevezetett őstermelők családi gazdaságára és a családi mezőgazdasági társaságokra. A magyar társadalom és a mezőgazdaság alapvető eleme a családi kapcsolat megléte, ugyanis közös, minden politikai vitán felül álló értékünk a család és a családi gazdálkodás segítése. A családi gazdálkodás alatt azt a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet értjük, amit a családtagok együttesen, erőforrásaik közös felhasználásával és munkájuk eredménye által, közös boldogulásuk érdekében végeznek.

A mezőgazdasági őstermelők esetében életszerű, egyszerűbb adminisztratív és adószabályok lépnek hatályba 2021-től. A tevékenységi kör kibővül a mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységekkel, ilyen például a falusi turizmus vagy a mezőgazdasági szolgáltatások nyújtása, így az életszerű gazdálkodáshoz nem kell több vállalkozási formát működtetni. Az egymással átfedő, egymást kiegészítő jogi formák tisztázása érdekében meghatározásra kerül, hogy a gazdálkodó az őstermelői tevékenysége tekintetében csak őstermelőként vagy őstermelők családi gazdasága tagjaként járhat el. Az őstermelői tevékenysége tekintetében emellett nem lehet egyéni vállalkozó. Ez alól egy kivételt javaslunk: ha a kiegészítő tevékenység bevétele meghaladja az őstermelői tevékenység bevételének negyedét, mert ebben az esetben a kiegészítő tevékenysége már kikerül az őstermelői tevékenységének a köréből.

Az egymással hozzátartozói viszonyban lévő, együttesen hozzátartozói láncolatot képező mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket végezhetik őstermelők családi gazdasága formájában is. E közösség váltja ki a jelenlegi formák közül a közös őstermelői tevékenységet és a családi gazdaságokat is. Jellemzője, hogy nem minősül önálló jogalanynak, mert a tagok mezőgazdasági őstermelőnek minősülnek. Legalább két hozzátartozónak minősülő mezőgazdasági őstermelő létesítheti annak érdekében, hogy az őstermelői tevékenységüket személyesen közreműködve, együttesen végezzék.

A személyes közreműködés kötelezettsége miatt egy mezőgazdasági őstermelő egyidejűleg egy őstermelők családi gazdaságának lehet tagja. Az őstermelők családi gazdasága a tagok vagyonától elkülönült, önálló vagyonnal nem rendelkezik. Az őstermelők családi gazdaságának termelési közösségi jellege alapozza meg, hogy a tagok által átadott mezőgazdasági termelőeszközöket közösen használják. Főszabályként a tagok az őstermelők családi gazdasága nyereségében és veszteségében egyenlően osztoznak, de az alapító szerződésben ettől természetesen eltérhetnek.

A családi mezőgazdasági társaság egy speciális minősítés, amelyet a gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vétellel szerez meg. Olyan, legalább két taggal rendelkező gazdasági társaságot, szövetkezetet vagy erdőbirtokossági társulatot lehet nyilvántartásba venni, amelynek tagjai hozzátartozói láncolatban állnak egymással, és kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet végez. Egy személy nem lehet tag egynél több családi mezőgazdasági társaságban. A mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaságoknak a nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági feladatokat az agrárkamara látja el.

Az önök előtt lévő javaslatcsomag másik fő eleme a családi gazdaságokról szóló új törvény megalkotása következtében szükségessé vált kapcsolódó jogszabályok módosítása.

(16.30)

Az adózást érintő jogszabályok módosításának kiemelt célja, hogy az új törvényben meghatározott működési formákhoz igazodó adózási környezet kerüljön kialakításra. A jelenlegi adórendszer számos speciális személyijövedelemadó-szabályt tartalmaz az őstermelők, a tevékenységüket közösen folytató őstermelők, és az őstermelői tevékenységet folytató családi gazdaság tagjai számára. A sokféle jövedelemmeghatározási mód és a mezőgazdasági tevékenység sokféle formában történő folytatása következtében az adórendszer mostanra rendkívül összetetté, bonyolulttá vált.

Az őstermelői adózást módosító javaslat legfontosabb elemeiről néhány gondolatot a következőkben mondok. Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott támogatás összegét, sem az adóköteles jövedelem megállapításánál, sem az adózási értékhatároknál. A minimális éves bevétellel rendelkező legkisebb őstermelőknek továbbra sem kell jövedelmet megállapítaniuk az őstermelői tevékenységből elért bevételükből és a személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtaniuk. A javaslat értelmében ez az adómentességi értékhatár a jelenlegi 600 ezer forintos bevételi összegről az éves minimálbér felének megfelelő bevételi összegre nő, ami a 2020-as minimálbérrel számolva 966 ezer forint bevételnek felel meg.

Továbbra is megmaradna a jövedelem átalányban történő megállapításának lehetősége, más néven az átalányadózás, de az átalányadózás választhatóságának felső határa a jelenlegi 8 millió forintos bevételi értékhatárról az éves minimálbér tízszeresének megfelelő bevételi értékhatárra nő, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 19 millió 320 ezer forint bevételnek felel meg. Az átalányban megállapított jövedelem a korábbi 6 és 15 százalék helyett egységesen a bevétel 10 százaléka lenne. Az egyszerűsítésnek köszönhetően kivezetésre kerül a nemleges nyilatkozattétel, és a 40 százalékos kistermelői költségátalány alkalmazásának lehetősége.

Ugyanakkor adómentessé válik az átalányadózó őstermelő bevétele az éves minimálbér ötszörösének megfelelő bevételig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 9 millió 660 ezer forint bevételnek felel meg. Az átalányban megállapítható 10 százalékos jövedelemhányadot tekintve ez azt jelenti, hogy az éves minimálbér felének megfelelő jövedelem, a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forint jövedelem válik adómentessé. Tekintettel arra, hogy a nemleges nyilatkozatot tevő és a 40 százalékos kistermelői költséghányadot érvényesítő termelők személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége nulla forint, így ez a módosítási javaslat nincs hatással a költségvetésre, ugyanakkor jelentős egyszerűsítést eredményez mind az adóalanynak, mind a közigazgatás számára.

Az átalányadózás mellett az adóköteles jövedelem továbbra is megállapítható tételes költségelszámolással, annak alkalmazása az átalányadózás választhatóságának felső határát meghaladó bevétel esetén azonban kötelező. A mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó módosított szabályokat a közösen gazdálkodó őstermelők, vagyis az őstermelők családi gazdaságának tagjai is alkalmazhatják. Az átalányadózás választhatóságának bevételi korlátja a tagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzata, de legfeljebb az éves minimálbér 40-szeresét kitevő bevétel, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva mintegy 77 millió 280 ezer forintnak felel meg.

A klímavédelmi akcióterv alapján a méhészek kiemelt támogatása vált indokolttá, ezért őket támogatni kívánjuk azzal is, hogy a jövedelemszámítás módszerétől függetlenül adómentessé válik a mezőgazdasági őstermelő meghatározott méhészeti termékek előállításából származó jövedelme, az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemig, ami a 2020. évi minimálbérrel számolva 966 ezer forint jövedelemnek felel meg. Annak eredményeként, hogy a méhészeti termékek értékesítéséből származó jövedelemre vonatkozó adómentesség és az átalányadózó őstermelő jövedelmére vonatkozó adómentesség együttesen is alkalmazható, a méhészeti tevékenységet folytató és átalányadózó őstermelő jövedelme az éves minimálbért meg nem haladó jövedelemig, a 2020. évi minimálbérrel számolva 1 millió 932 ezer forintig mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Ez az együttesen alkalmazható adómentességi határ bevételi határban kifejezve az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételi összeget, a 2020. évi minimálbérrel számolva 19 millió 320 ezer forintot jelent a méhészeti ágazat számára.

Valamennyi társas vállalkozás esetén a személyi jövedelemadó alól mentesül az az összeg, amelyet a társas vállalkozás tagja a termőföldhasználati jogosultságnak átengedése, mezőgazdasági támogatás átengedése címén a termőföldvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztéséhez, illetve termőföld vásárlásához kap társas vállalkozás. A jelzáloghitel-törlesztésért kapott összeg adómentességének feltétele, hogy a termőföld a törlesztési időszakban a társas vállalkozás használatában álljon, és utána ‑ ez a leglényegesebb rész itt ebben a kérdésben ‑ földbérleti díjat ne fizessen a tagjának. A termőföldvásárláshoz kapott összeg adómentességének feltétele, hogy az így megvásárolt föld használatát a tag legalább 15 évre ingyenesen engedje át a társas vállalkozásnak. A társas vállalkozások által adómentesen juttatott összegek az adóévben több tagnak történő juttatás esetében sem haladhatják meg összesen az 50 millió forintot. A társadalombiztosítási járulékokat és a szociális hozzájárulási adót érintő módosítások csupán a személyi jövedelemadóban javasolt módosításokkal való összhang megteremtése érdekében váltak szükségessé, közteherfizetési kötelezettségben nem jelentenek változást az érintettek számára.

Összességében elmondható, hogy változatlan közteherfizetési kötelezettség mellett a módosításokkal jelentősen növelhetjük azon kistermelői kör létszámát, akik az eddiginél kevesebb adminisztrációval tehetnek eleget nyilvántartási és adóbevallási kötelezettségüknek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat és a hozzá kapcsolódó intézkedések fontos lépést jelentenek az őstermelők és a családi gazdálkodók szakmai, jogi, finanszírozási feltételeinek fejlesztése terén. A magyar mezőgazdaság fejlődése érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy hozzászólásaikkal, szakmai javaslataikkal, és nem utolsósorban majd szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)