Dr. Varga-Damm Andrea (független)

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A H/13107. számú országgyűlési határozati javaslat azt célozza meg, hogy az Országgyűlés mondja ki, hatályát veszti az ENSZ libanoni békefenntartó missziójában ‑ UNIFIL ‑ való magyar részvételről szóló 44/2006. október 10-ei országgyűlési határozat. Ez a javaslat azt mondja ki továbbá, hogy a határozat a közzétételt követő napon lép hatályba. Indoklásában azt írja, hogy az Alaptörvény 47. cikk (1) bekezdése alapján a kormány hatáskörévé vált az, hogy az ENSZ békefenntartó missziójában történő magyar részvételről döntsön. Indokolta továbbá azt, hogy 2009-ben az 1949. évi alkotmány módosításakor az Országgyűlés úgy döntött, hogy a nemzetközi szervezetekben való békefenntartói részvételre vonatkozóan a kormánynak van hatásköre.

Ez után a bevezető után tisztelettel szeretném az Országgyűlés képviselőinek és a kormány képviselőinek elmondani, hogy ezt a határozatot nem fogom megszavazni. Elmondom, hogy miért nem. Nem is értem, hogy az országgyűlési határozati javaslat miért nem tartalmazza azt, hogy a 2006-os országgyűlési határozati javaslatnak és a megszavazott javaslatnak mi lett a következő élete. Ugyanis 2007. augusztus 31-éig határozta meg a 2006-os országgyűlési határozat azt, hogy ebben a misszióban a Magyar Honvédség katonái részt vehetnek. Majd az 53/2007. június 13-ai határozattal az Országgyűlés a 2006-os országgyűlési határozatot akként módosította, hogy már nem határidőt szavazott meg, hanem úgy döntött, hogy az ENSZ békefenntartó missziójának mandátuma lejártáig vesznek részt a katonák.

Mit jelent ez? Abban az esetben, ha az engedélyezés után egy grémium, egy fórum elveszti a jövőre nézve engedélyezési jogosultságát, azt megelőzően, hogy ilyenfajta engedélyeket adott vagy határozott el, annak az engedélynek határozatlan idejű a lejárta. S miután a 2007-es országgyűlési határozat arról szól, hogy az ENSZ békefenntartó misszió mandátumának lejártáig szól ez az engedély, meg kell néznünk, hogy az ENSZ miként döntött ennek a libanoni békefenntartó missziónak a sorsáról. 2020. augusztus 29-én hosszabbította meg további egy évre az ENSZ a libanoni békefenntartó misszió mandátumát a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén. Kifejtette, hogy a misszió maximális létszámát 2 ezerrel csökkenti, a 15 ezer fő helyett a maximum 13 ezer. Ennek a döntésnek egyébként az is oka volt, hogy mindössze 10 500 kéksisakos teljesíti ezt a szolgálatot, azaz a csökkentett létszám is bőségesen több annál, mint akik ebben részt vesznek.

De nézzük meg, hogy az ENSZ libanoni békemissziójának magyar vonatkozásában még mi minden történt! 2019. március 30-án Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszédet mondott New Yorkban az ENSZ-tagországok védelmi minisztereinek találkozóján, ahol a békefenntartó missziók jövőbeni sorsáról volt szó. Ekkor Benkő Tibor miniszter úr a következőt közölte az ENSZ védelmi minisztereinek találkozóján a többi tagországgal: 2019 januárjában a kormányzat eldöntötte, hogy Magyarország ezer főről 1200 főre növeli a békefenntartó missziókban lévők számát. Tehát ő maga, a honvédelmi miniszter azt mondja 2019 márciusában, hogy mi növelni kívánjuk a békefenntartó missziókban való részvételt. Sőt, azt mondja 2019-ben, hogy csatlakozni kívánnak ahhoz a lengyel századhoz, amely század ebben a misszióban részt fog venni, és a lengyel század részeként kívánnak a magyar katonák ebben részt venni. Majd 2020. január 26-án azt adja hírül a magyar honvédelmi miniszter, hogy véget ért a libanoni békefenntartó misszióba készülők felkészítése Szolnokon, és azt mondja, felkészülve várnak arra, hogy ebbe a misszióba ki tudjanak menni.

De még ezt megelőzően 2019. április 12-én a NATO 70. évfordulójának ünneplése közben azt mondja Szijjártó Péter külügyminiszter úr, hogy az UNIFIL-misszió részeként hatvan békefenntartót küldünk ki Libanonba. Azóta nem tudjuk, hogy ezzel mi a helyzet. Egyet tudunk, hogy idehoz a honvédelmi tárca egy olyan országgyűlési határozati javaslatot, amire egyáltalán nincs szükség. Az előbb elmondtam a jogi okfejtését ennek, de azt azért még hadd említsem meg, hogy miután 2009 óta tudja, még ha a Fidesz akkor még ellenzékben is volt, hogy a korábbi alkotmány módosításával a békefenntartó és nemzetközi szervezetekben való békemissziókban való részvétel kormányzati hatáskörré vált, tizenegy év után jött arra rá, hogy hatályon kívül helyezze ezt az országgyűlési határozatot. Arról nem beszélve, hogy az Országgyűlés egyébként bármilyen kérdésben országgyűlési határozatot hozhat, amely a kormány hatáskörébe tartozik, merthogy az Országgyűlés a legfőbb jogalkotó fórum, és bármilyen kérdésben az Országgyűlés magához vonhat olyan kérdéseket, amelyekről úgy gondolja, hogy akár hazai, akár nemzetközi okból fontos az a szimbólum, hogy az Országgyűlés dönt egy olyan kérdésben, ami a kormány hatásköre. Az elmúlt hónapokban hányszor vetettük fel javaslatoknál azt, hogy miért hozza ide az Országgyűlés elé a kormány, amikor kormányhatáskörbe tartozó kérdéseket idehoz, különösen például a koronavírus-járvány vonatkozásában különböző kormányzati intézkedések esetében.

Ebből a megfontolásból pláne nem értem, hogy miért kellene ezt a határozatot hatályon kívül helyeznie az Országgyűlésnek, miután a 2007-es módosítással a felhatalmazás korlátlan, vagyis az a korlátja, hogy az ENSZ mikor dönt arról, hogy ez a misszió megszűnik. Amíg az ENSZ erről nem dönt, addig ez a határozat érvényes, és e vonatkozásban a kormányzatnak a részvétel vonatkozásában semmiféle döntési helyzete nincs.

Ha arról van szó, hogy ki szeretné onnan vonni a katonákat a kormány, vagy nincs pénz a kiküldésükre, hiszen a kiképzésük, ahogy látjuk, megtörtént, vagy egyéb más oka van, akkor azt miért nem mondják meg? Ez úgy lett volna elegáns egyébként, hogy a kormány elkészít egy határozattervezetet, ismerteti az országgyűlési képviselőkkel, és azt mondja, hogy miután valami okból a feltételek megváltoztak vagy másfajta szándékunk van ezzel a misszióval kapcsolatban, ezt a kormányhatározatot szeretnénk meghozni. S egy előlegezett bizalom kérdését terjeszti elő és várja el az ellenzéki országgyűlési képviselőktől, hogy legyen szíves a parlament azért, hogy ezt a kormányhatározatot meghozhassam és ezt az intézkedést megtehessem, helyezze hatályon kívül, mert valami okból a szemlélet megváltozott.

Szeretnék csatlakozni Vadai Ágnes képviselőtársamnak ahhoz az előadásához, amikor a katonák nemzetközi szerepvállalásban való részvételének az eredményességéről és megítéléséről beszél. Ma Magyarországon nem a külügy a valódi diplomata, nem a kormányzatunk a valódi diplomata, hanem a katonáink és a tudósaink. Ez a két társadalmi csoport az, akik a nemzetközi térben Magyarország tekintélyét fenntartják, sőt nagyon gyakran növelik. Amit a kormányzat a nemzetközi tevékenységében az országunk megítélésére nézve hátrányos tevékenységeket folytat, azokat ezek az emberek kompenzálják. Az az egyedi katona, aki helytáll tényleg a világ minden táján a mindennapi rendkívüli veszélyek közötti munkájával, és az ottani más országbéli katonatársai, vezetőtársai tudják elmondani, hogy a magyar emberek milyenek, mert a magyar katona milyen. Én úgy gondolom, hogy ezeket a diplomatákat, még akkor is, ha nagyon sokszor rendkívül veszélyes viszonyok között dolgoznak, teszik a dolgukat, és páran nem is térnek haza élve, akkor is, már csak a Magyar Honvédség képességfejlesztésének érdekében is ott kell tartanunk, hiszen nekünk kis országként nincs más lehetőségünk, mint hogy a teljesítményünkkel nyerjük el a nemzetközi térben hazánk tekintélyét.

(17.00)

Úgyhogy azt kérem a honvédelmi kormányzattól és a kormánytól, mondja meg, mi ezzel a valódi szándéka. Jogdogmatikai szempontból szükségtelen ez a döntés, és csak azt remélem, hogy az ellenzéki képviselők egyszer végre megtudják, hogy ez a javaslat miért került a Házhoz. Köszönöm szépen.