karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Izer Norbert

2020-06-12 · 140. ülésnap · felszólalás · 4:44 · Pénzügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/10856 Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról

Szöveg4 920 karakter · 9 bekezdés · JSON

IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Megragadom az alkalmat, mert Arató képviselő úr felvetett még néhány témát. A hozzászólása második felében számos pozitív méltató hang vagy komment is elhangzott, az első felében viszont némi támadás érte a kormány álláspontját. Itt hadd pontosítsam azt, hogy tavaly ősszel, amiket fenntartottunk, vagy amiket például a TAB ülésén is jeleztünk, azokat továbbra is fenntartom. Tehát azt gondolom, hogy ez a rendszer kellően kidolgozott, kellően jól átgondolt, és a mostani módosítással olyan finomhangolásokat és adategyeztetéseket tudtunk rendezni a jogviszonyban vagy a törvényekben, ami ahhoz kell, hogy teljesen biztonságban működjön az adatcsere.

Kétheti rendszerességgel a hatóságokkal most is egyeztetünk, és nagyon jól megy a felkészülés.

(17.00)

Azt gondolom, mégis fontos az, hogy most itt a parlamentben lehetőség lesz arra, hogy ez a három hónap hat hónapra nőjön, és nem azért, mert ez a rendszer esetleg ne működne jól, hanem pont azért, amiért képviselő úr is rávilágított, hogy ez a három, illetve hat hónap pontosan elég arra, hogy a magánszemélyek kitisztázzák a jogviszonyukat.

Nagyon fontos különbség a mostani, vagy a korábbi állapotokhoz képest, hogy az új tb-törvény kapcsán az adóhatóság fogja keresni a magánszemélyeket. Tehát nem fordulhat elő az, amit képviselő úr is jelzett, hogy valaki hat hónapig, mondjuk, nem vesz tudomást a tb-szabályozásról, tehát nem vesz tudomást arról, hogy neki egyébként kellene fizetni a járulékot, és egyszer csak beesik az orvoshoz, és ott szembesül egy érvénytelen barna tajkártyával. Pont az a lényege az új rendszernek, hogy amikor valaki kiesik az adóhatóság látóköréből, vagy a NEAK látóköréből, tehát azt látják, hogy nem fizetnek utána járulékot, az első adandó alkalommal, gyakorlatilag másnap jelez az adóhatóság, hogy itt lehet egy adófizetési kötelezettség. Tehát egy tájékoztatást adnak a magánszemély részére, megkeresik a magánszemélyt, hogy rendezze a jogviszonyát, rendezze ezt a bizonytalanságot. Tehát ez a három vagy hat hónap nem telhet el úgy, hogy az adóhatóság nem keresi meg az érintettet. Tehát nem lehet az, hogy valaki hat hónapig otthon ül, és egyszer csak lejár a tb-igazolványa vagy a tb-kártyája. Az fog történni, hogy az adóhatóság többször is meg fogja keresni, tehát nem fordulhat elő az valakivel, hogy önhibáján kívül lejárt tb-kártyával kell hogy menjen az orvoshoz.

Tehát az a szabályváltozásnak a lényege, hogy az adóhatóság és a NEAK együttesen több körben, többször fogják tájékoztatni a magánszemélyt. Tehát mindenki informált lesz, és mindenki abban a helyzetben lesz, hogy akár a munkáltatójával, akár az előző munkáltatójával, de tisztázza a jogviszonyt. Tehát itt nagyon fontosnak tartom azt megjegyezni, hogy ez a három hónap azért került hat hónapra meghosszabbításra, mert pont a mögöttünk lévő vagy akár a napokban is velünk lévő koronavírus-járvány kapcsán az látszódik, hogy az egészségügyi rendszer meglehetősen leterhelt. Tehát lehet, hogy szükség lesz erre a többletidőre, hogy ezek a jogviszonyok tisztázásra kerüljenek.

A másik észrevétel, amit Arató képviselő úr feltett, arra vonatkozott, hogy a belföldiség kapcsán szintén tévesen gondolta a kormány tavaly decemberben, hogy minden rendben lehet. Itt is határozottan azt gondolom a mai nap is, hogy ez nem lehet akadály senkinek ahhoz, hogy be tudjon jelentkezni az albérletébe. Ez volt tavaly ősszel az egyik vád, talán emlékeznek rá itt a képviselő urak, hogy azért nem tud valaki belföldi lakcímmel rendelkezni, merthogy az albérletet kiadó főbérlő vagy tulajdonos nem engedi meg, hogy ő bejelentkezzen a lakcímre. Itt nagyon fontos, hogy nem kell a lakástulajdonos hozzájárulása, hogy valaki oda bejelentkezzen a címre, tehát elég az albérleti szerződést bemutatni adott esetben, és akkor őt már bejegyezhetik arra a címre.

Ha esetleg ez mégis kellemetlenséget okozna a magánszemélynek, tehát nem akar úgymond a főbérlő tudta nélkül bejelentkezni, akkor van lehetőség települési címre való bejelentkezésre, ahol nem egy konkrét címmel történik ez meg. Tehát ha valakinek csak ez az akadály ahhoz, hogy érvényes tajkártyája legyen, akkor azt is meg lehet tenni, hogy települési címre bejelentkezve lesz belföldi lakcíme, és így lesz érvényes tajszáma.

Ami most kedvező módosítás belekerült a megalapozó törvénybe, az pedig az, hogy pontosítjuk ennek a belföldiségnek a fogalmát, tehát még egy kicsit liberálisabb lesz ennek a definíciója, még könnyebb lesz ezt a belföldiséget igazolni, de továbbra is azt gondolom, hogy a települési lakcímmel és a főbérlőnek a jóváhagyása nélkül a szerződés, tehát a lakásbérleti szerződés bemutatásával továbbra is lehet belföldi lakcímet igazolni. Tehát továbbra is igaz, amiket decemberben mondtunk, ehhez képest mégis számos könnyítő intézkedést tartalmaz a mostani módosítás. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Izer Norbert — 2020-06-12, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/140-126.html
BibTeX
@misc{karzat-41-felszolalas-140-126,
  title = {Izer Norbert — 2020-06-12, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl41/felszolalas/140-126.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}