Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Ha államtitkár úr nem kért volna szót, akkor nem kértem volna én sem szót. Csak szeretném emlékeztetni államtitkár urat, hogy ott ültünk, ha jól emlékszem, a Törvényalkotási bizottságban talán decemberben, ahol elmondtuk azt, hogy annak a szabálynak, aki azokat, akiknek önök szerint nem rendezett a tb-jogviszonya, kirekeszti az egészségügyi ellátásból, mennyi problémája van. Azt javasoltuk, hogy ezt a szabályt akkor ne írják bele a törvénybe, hanem hozzanak vissza egy kidolgozott javaslatot, megfelelő garanciákkal. Államtitkár úr pontosan ugyanúgy, ahogy ma elmondta, hogy minden rendben van, minden rendben lesz, senki nem fog kimaradni a rendszerből, senkit nem fog hátrány érni, ugyanúgy elmondta decemberben is.

Mi történt? Előttünk van a törvényjavaslat, amelyik bővíti a szociális alapon tb-ben részesülők körét, 3 hónapról 6 hónapra tolja ki az időt, amelyik rendezi azoknak a helyzetét, akiknek nincsen lakcíme. Emlékszik erre? Azt mondta, hogy nem lesz ilyen, nem lesz ezzel probléma; amire egyrészt mondhatom azt, hogy örvendetes, jobb későn, mint soha, hogy meghallgatták azokat az észrevételeket, amiket mindjárt nem csak mi, hanem a szakemberek is megfogalmaztak ebben a dologban. Csak miért kéne elhinnünk azt, amit most mond államtitkár úr? Ha a kormány későn is, de belátta, hogy akkor tévedett, akkor most miért higgyük el, hogy minden rendben lesz?

Egy fontos előrelépés ebben a javaslatban, mert van ilyen is, amelyik világosabbá, átláthatóbbá teszi azt, hogy kinek van és kinek nincs viszonya, és állami feladattá teszi, nem nekem mint munkavállalónak kell állandóan utánajárnom, hogy rendben van‑e, hanem az állam jelzi nekem, ha nincs rendben, ez egy jó intézkedés. Csak mi azt mondtuk akkor is, most is azt mondjuk, hogy rakjuk először rendbe a dolgot, vagy rakják először rendbe a dolgot.

És hadd mondjak el még egy dolgot! Ma ezek a típusú társadalombiztosítási nyilvántartások, akár nyugdíjról, akár egészségbiztosításról van szó, borzasztó állapotban vannak. Aki találkozott ezekkel a rendszerekkel az elmúlt években, vagy legalább beszélt olyan emberrel, aki találkozott ezekkel a rendszerekkel, az tudja, hogy tele vannak pontatlan adattal, tudja, hogy nem megbízhatóak. Sorra kapnak olyan emberek piros kártyát, tehát azt, hogy nem érvényes a tb-kártyájuk, akiknek egyébként teljesen rendezett a jogviszonyuk, és utána ők rohangászhatnak, hogy ezt bebizonyítsák. De eddig ez legalább viszonylag normális keretek között zajlott. Mostantól kezdve tényleg lesz, hogy valaki hat hónap után elmegy, mert egy egészségügyi ellátásra van szüksége, és azt fogják neki mondani, hogy magának nincsen jogviszonya, és aztán ő szaladgálhat, és próbálhatja bebizonyítani, hogy van, miközben egyébként egészségügyi ellátásra lenne szüksége.

Egy másik probléma, és én belátom, hogy ezt nem ezen a szabályozórendszeren belül kellene kezelni, de ettől még tény, hogy Magyarországon sok ember él nem saját meggyőződéséből, hanem az önök rendkívül elhibázott foglalkoztatás- és szociálpolitikája miatt olyan típusú szürkezónában, például napszámból vagy egyéb módon, ahol nem vagy alig fizetnek a munkaadók járulékot utánuk. Jó lenne fehéríteni ezt a szektort, de az nem megoldás, hogy akkor haljatok éhen, és még egészségügyi ellátásotok se legyen, hanem az a megoldás, hogy olyan foglalkoztatási formákat kell keresni, amik mondjuk, ezeknek a munkavállalóknak és ezeknek a munkaadóknak is megoldást kínálnak. De akkor ezt tessék megoldani!

Szóval, én azt szeretném mondani, mert nem lesz abban a helyzetben valaki, aki napszámból él, hogy egyébként odamenjen a tulajdonoshoz, a gazdához, és azt mondja, hogy ja, de ha nem jelentesz be tb-re, akkor nem fogok dolgozni neked, mert akkor éhen hal.

Tehát azt szeretném önöknek jelezni, hogy örülök, hogy belátták azt, hogy akkor tévedtek, de szerintem vonják le azt a tanulságot ebből a történetből, hogy talán az a magabiztosság, amivel önök ezt a rendszert kezelik, és azt gondolják, hogy minden rendben lesz, az nem feltétlenül megalapozott. Teremtsék meg annak a szociális rendszerben, a foglalkoztatási rendszerben a feltételeit, és teremtsék meg az adminisztrációban a feltételeit, hogy senkit ne fenyegessen az, hogy csak azért, mert szegény, csak azért, mert kiszolgáltatott, egészségügyi ellátás nélkül marad!

Nézzék meg, hogy mi történt a koronavírus-járvány idején Amerikában, ahol ilyen típusú rendszer működik! Mi nem ilyet akarunk. Mi egy olyan típusú rendszert akarunk, ami mindenkiről gondoskodik. Én elhiszem, hogy szeretnének ebben rendet rakni, szerintem az helyes, ha ebben rend van. Az helyes, ha a társadalom társadalombiztosításként működik azok esetében, akik után fizetnek a munkaadók járulékot, és az helyes, ha itt nincsenek potyautasok, ahogy önök mondják. Bár, mondom, a potyautasok jelentős része valójában nem potyautas, hanem olyan kiszolgáltatott ember, akinek nincsen más választása, nem a saját választása az, hogy potyautas, de akkor találják ki ennek a rendszerét adminisztratív oldalról és szociális oldalról, hogy hogyan lehet elkerülni azt, hogy sok ezer ember maradjon egészségügyi ellátás nélkül. Mert az vállalhatatlan, az elfogadhatatlan.

Ne a kiszolgáltatott emberek kárára rakjanak rendet, kapják el a munkaadókat, akik visszaélnek a dolgozók helyzetével, és csináljanak egy olyan szociális és munkaügyi rendszert, amelyik tényleg segít az embereknek legálisan dolgozni! Köszönöm szépen.