Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hadd kezdjem azzal, hogy Varju László képviselő úr úgy fogalmazott, hogy a Pénzügyminisztérium nem ad választ a feltett kérdésekre. (Varju László: Írásban…) Tisztelt Ház! Láthatja, hogy Izer államtitkár úrral ketten önmagunk annyian vagyunk, mint a Demokratikus Koalíció jelen lévő képviselői, tehát én azt gondolom, hogy minden kérdésre igyekszünk választ adni.

Ami a konkrét felvetéseket illeti, voltak ugyan olyanok is, amelyek nem kapcsolódnak a tisztelt Ház előtt lévő jelen javaslathoz, mégis azt gondolom, hogy illik rájuk reagálni. Ezek közül az első az volt, hogy miért most tárgyalja az Országgyűlés a költségvetést és hozzá kapcsolódóan a megalapozó törvényjavaslatot, hiszen még nem ismert a 2019-es költségvetés végrehajtása, a zárszámadás, nem tárgyalta az Országgyűlés.

Hadd mondjam el azt, hogy a 2019-es tényadatok ismertek, többször elmondtam, hogy mind a hazai szervek honlapjain, mind az Európai Unió különböző szerveinek honlapjain ismert a magyar gazdaság növekedésére, az államháztartás hiányára, az államadósságra vonatkozó adatsor.

Jogos a felvetés, hogy akkor a zárszámadást is tárgyalhatná az Országgyűlés, miért nem tárgyalja még most. Azért, mert a zárszámadás nemcsak arról szól, hogy az előző évben milyen gazdasági és államháztartási folyamatok jellemezték az országot, hanem arról, hogy a közpénzek felhasználása mennyire volt szabályos. Az Állami Számvevőszék hónapokon keresztül ellenőrzi a közpénzek felhasználását, és ezen ellenőrzést követően a zárszámadási törvényjavaslattal együtt nyújtja be az Állami Számvevőszék a saját jelentését az Országgyűlés részére. Tehát a számok ismertek, a kiadások és bevételek teljesülésére vonatkozó adatok ismertek; a pénzek felhasználásának a hatékonyságát, szabályosságát ellenőrzi az Állami Számvevőszék, és ez alapján kerül majd a zárszámadás, illetőleg az ÁSZ-dokumentum a tisztelt Országgyűlés elé.

Egyébként pedig szerintem a költségvetés megalapozottságát elsődlegesen nem az határozza meg, hogy milyen időpontban nyújtja be azt a kormány és mikor hagyja jóvá az Országgyűlés, más, ettől eltérő tényezők a lényegesek. Ha visszatekintünk a magyar történelemben húsz évet, mondjuk, akkor láthatjuk, hogy nem azok voltak a legmegalapozottabb költségvetések, amelyeket decemberben hagyott jóvá az Országgyűlés.

Ami az önkormányzatokat illeti, Varju képviselő úr úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok lehetőségeit korlátozzuk. Én a most tárgyalás alatt lévő 2021-es költségvetést megalapozó törvényjavaslatnál azt mondanám, hogy ez az indítvány az önkormányzatok lehetőségeit bővíti, hiszen tartalmaz egy új hitelfelvételi lehetőséget. Miért van szükség erre? Miért tartjuk szükségesnek ezt a módosítást?

Egyrészről azért, mert a vállalkozások életét segítendő, a gazdasági válságból való mielőbbi kilábalást segítendő az év végi helyiiparűzésiadó-feltöltési kötelezettséget eltoljuk, vagyis az adott év gazdasági folyamatai alapján nem kell ezentúl decemberben a cégeknek az iparűzési adót befizetni, azt a tényszámok alapján tehetik majd meg. Ugyanezt a rendszert alkalmazzuk egyébként a társasági adónál is. És ezen kívül a mostani gazdasági folyamatok valóban olyan helyzetet eredményezhetnek, ahol egy-egy önkormányzat célszerűnek tartja új, éven túli hitel felvételét. Erről szól az önkormányzatok hitelfelvételi lehetőségeit bővítő javaslat.

Varga-Damm Andrea kapcsán azt is felvetette, hogy kellenek‑e egyáltalán valamilyen korlátozások. Azt szeretném elmondani, hogy az önkormányzatok hitelösszegeire, illetőleg működésére vonatkozóan az Alaptörvényből, illetőleg a helyi önkormányzatokról szóló törvényből levezethetően most is vannak korlátozások.

Miért? Azért, mert a helyi önkormányzatok a széles értelemben vett államnak a részét képezik. Az önkormányzatok hiánya, az önkormányzatok adóssága az állam egészének a hiányát és adósságát növelik, ezért ugyanúgy, ahogy az államnak saját magára is kell hogy legyenek korlátok, a központi költségvetésnek saját magára is kell hogy legyenek korlátok, így a helyi önkormányzatoknál is célszerű mindannyiunk érdekében korlátokat fenntartani.

Ami az önkormányzatok helyzetét illeti, csak meg tudom erősíteni a KDNP részéről elhangzottakat, valóban a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzete egészen más most, mint korábban volt. Itt Varju képviselő úr pontatlanul fogalmazott az adatokat illetően. Ugyanez a helyzet az adóerő-képességgel. Sok éve használt fogalomról van szó, ahogyan azt a vitában mindannyian hallhatták.

Ami a helyi iparűzési adó felhasználását illeti, itt megint azt tudom elmondani, hogy több év óta hatályos szabályról van szó. Nem új szabályt kreálunk, hanem az úgynevezett önkormányzati támogatások beszámításával kapcsolatos szabály módosítása miatt van egy pontosítás. A helyi iparűzési adót a helyi önkormányzatoknak eddig is alapvetően a közlekedés finanszírozására, illetőleg szociális feladatok finanszírozására kellett fordítani.

(17.10)

Miért mondjuk ezt? Mert egyébként a költségvetési törvény meghatározza azt a létszámot, amely az egyes önkormányzati hivataloknál a feladatok ellátásához szükséges, és ehhez a támogatást a központi költségvetés biztosítja.

Ami pedig a kereskedelmi törvény módosítását illeti: Varga-Damm Andrea képviselő asszony hevesen tiltakozott a kormányzat indítványa ellen. Ennek kapcsán azt szeretném elmondani, hogy javaslatunk értelmében azon kereskedőknek kellene biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, ahol online pénztárgép van. Ez az elektronikus fizetési lehetőség jelenthet azonnali átutalási fizetési módot is, amelynek nincs vagy minimális a beruházási költsége. Államtitkár úr említette, hogy számos esetben egy e-mail-cím megadásával telefonról lehet fizetni; a számlaszámot kell ismerni, aki részére fizetünk. De POS-terminál is számos helyen van.

Tehát én azt gondolom, hogy egy olyan lépésről van szó, amely az elektronikus fizetések elterjedésével segíti a vásárlókat, lehetővé teszi azt, ha valaki elektronikus módon szeretne fizetni, akkor ennek a lehetősége meglegyen. És most, amikor a személyes kontaktusokat csökkenteni kell, amikor a járvány elleni védekezésnek egy fontos eszköze volt az, hogy a kontaktusszámokat, a fizikai kontaktusokat csökkentettük, a papírhasználatot csökkentettük, hiszen az is segíthette a járvány terjedését, akkor egészségügyi szempontból is lényeges, hogy biztosítsuk minél több helyen az elektronikus fizetés lehetőségét.

Végül, engedjék meg, hogy köszönetemet fejezzem ki annak kapcsán, hogy a baloldali padsorokból a kritikus észrevételek vagy adott esetben támogató észrevétel is azért a benyújtott törvénymódosításoknak egy csekély részét érintette. Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy azért az Országgyűlés többsége a benyújtott indítvány nagy részével egyetért. Ennek reményében bízom abban, hogy az indítványt a későbbiekben el fogják fogadni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)