Csárdi Antal (LMP)

CSÁRDI ANTAL (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Amikor szembejött velem a törvény címe, akkor rendkívül optimista és boldog voltam: végre kezdünk valamit azzal a hihetetlen mennyiségű rozsdaövezeti területtel, amelyek ma csúfoskodnak a városoknak sok helyen a szívében. Ez az optimizmus sajnos csak addig tartott, amíg el nem kezdtem olvasni a törvényjavaslatot. Mert mit is látunk? A miniszterhelyettes úr által is említett három törvény módosításával kapcsolatban azt látjuk, hogy ott folytatódik ez a törvényjavaslat, ahol egyébként már a kettővel ezelőtt tárgyalt törvény is, és ahogy az elmúlt hetekben, napokban folyamatosan találkoztunk vele, hogy egy olyan céllal megírt törvényjavaslatot tárgyalunk, ami megint vélhetően az önök politikai közössége mögött álló gazdasági érdekcsoportok kiszolgálását célozza.

(1.10)

Miért gondolom ezt? Azért gondolom ezt, mert bár a rozsdaövezetek rekultivációja, a városi vérkeringésbe való bevonása egy hihetetlenül fontos dolog, így, ezen a „hűbelebalázs, lovat ad az isten” módon nem lehet. Átgondolatlan, szakmailag egészen kétségbeejtő. Talán azzal kezdeném, amiről több képviselőtársam is szót emelt, hogy a kormányzat a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményének kikérésével rendeletben állapítja meg a településfejlesztési és -rendezési hatásköröket.

Én azt gondolom, hogy ez a mondat valami olyan kétségbeejtő átverés! A vélemény kikérése senkit semmire nem kötelez, pedig pontosan tudjuk, hogy minden kerületnek, a fővárosnak magának is vannak rendezési tervei, merthogy erre kértek és kaptak felhatalmazást az önkormányzati választásokon. És akkor erre bejön egy ilyen törvény, hogy persze, rendezzük a rozsdaövezeteknek a helyzetét, de nem vonatkozik rá a kerületi szabályozás, hanem majd megkérdezzük a véleményét, aztán azt csinálunk, amit akarunk, és tényleg, ennek az alapját az önök tízéves kormányzása adja. Pontosan tudjuk, hogy ez hogy működik önöknél.

Ez egy nagy kérdés, hogy ha ez a törvény megkerüli a kerületi építési szabályokat, akkor hogyan képzelnek el egy ilyen beruházást. Merthogy hogyan kezdődik el? Meglesz a semmiből a közlekedési infrastruktúra? Meglesz a semmiből a közszolgáltatások infrastruktúrája, szemétszállítás, óvoda, bölcsőde, orvos, iskola? Meglesz a közösségi közlekedés infrastruktúrája? Vagy meglesz a semmiből a közműellátottság? Azt gondolom, hogy ez valami egészen hihetetlen.

Igen, tudok konkrét példát mondani: a XI. kerületben már elkezdődött egy ilyen fejlesztés, ahol gyakorlatilag 40 ezer fő befogadására alkalmas lakóparkot, városnegyedet hoztak létre, gyakorlatilag ezzel több mint 25 százalékkal növelve meg a kerület teljes potenciális lakosságát, csak elfelejtették hozzá a kellő minőségű és mennyiségű közszolgáltatási, közlekedési, közösségi közlekedési infrastruktúrát előállítani. Ez úgy működik egy önkormányzat életében ‑ és Böröcz képviselőtársam, aki alpolgármester volt a belvárosban, pontosan tudja ‑, hogy a beruházó szerződést köt az önkormányzattal, és vállalja ezeknek az infrastruktúra-elemeknek a kiépítését.

És, kérem tisztelettel, ezekről a rozsdaövezetekről tudjuk, hogy nagyjából hol vannak, Budapest tekintetében én biztosan. Azt gondolom, hogy mennyire nem a földön és a valóságban járnak, azt sok más is mutatja. Ilyen terület például a Középső- és a Külső-Ferencváros közötti MÁV-terület, az Illatos út, hogy csak IX. kerületi példát mondjak, de van ilyen a VIII.-ban, Kőbányán, hosszan sorolhatnánk.

Nekem volna egy tiszteletteljes kérdésem: hogyan képzeljük el ezeket a beruházásokat? Ki fogja fizetni ezeknek a területeknek a rekultivációját? Nincs olyan nagyon régen, hogy az Illatos úti vegyiművek, a BVM telepén megtaláltuk, megtalálták képviselőtársaim azokat a hihetetlen mennyiségben felhalmozott szennyező anyagokat, amik nem lokálisan, hanem kifejezetten nagy kiterjedésben, mélyen szennyezték el a talajt. Tehát Illatos út, de a szennyezés mérhető volt még a József Attila-lakótelepen is, a szennyezés érzékelhető volt és mérhető volt Pesterzsébeten is. És hogyha önök egy picit is utánanéztek volna, mert komolyan gondolnák, akkor pontosan tudnák, hogy ezeknek a területeknek a rekultivációja több ezer milliárd forintos beruházást igényel, úgy, hogy még egy tégla nincs letéve, ez csak a rekultiváció.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezzék meg Tarlós főpolgármester urat, hogy a Ganztelepnek a rekultivációja mennyibe került, milyen minőségben sikerült, mennyi idő alatt elvégezni. És hogyha ezt megvizsgáljuk, akkor villámgyorsan ki fog derülni, hogy a kármentesítési hatósági eljáráshoz 42 nap nem elég. Ezek a területek olyan súlyosan szennyezettek jellemzően, legyen szó honvédelmi területről, MÁV-területről különösen, amit 42 nap alatt fizikai képtelenség rekultiválni.

A mai napig nem tudom ebből a törvényjavaslatból kiolvasni, hogy ki fizeti a révészt, ki fogja kifizetni a rekultivációnak a költségét. Vagy ráépítünk a szennyezett anyagokra, és kockáztatjuk a később ott lakókat? Gondolom, ez senkinek sem célja, önöknek sem. De akkor viszont egy egyértelmű, tisztességes, nyílt választ kérek a tekintetben, hogy hogyan, milyen forrásból kívánják ezeknek a területeknek a kármentesítését elvégezni, mert enélkül egy kapavágást nem lehet ott csinálni.

Pontosan tudjuk, hogy ahogy a Ganztelepen, úgy az Illatos út kapcsán is benzolszármazékok szennyezték el mélyen a talajt, több helyen elérve a talajvizet, teszem hozzá. Pontosan tudjuk, hogy a kőbányai MÁV-telep szintén súlyosan szennyezett. Hogyan kívánjuk ezt megoldani? Én azt gondolom, hogy amíg ezekre nincsenek válaszok, addig ezt a törvényt nem lehet megszavazni.

Valóban az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy önök megpróbálják elspórolni a hatástanulmányt, mert villámgyorsan kiderülne, hogy itt az államnak, a kormánynak kötelezettsége van. Kötelezettsége van, ami nem most keletkezett, és nem az önök egyértelmű, kizárólagos felelőssége, a mindenkori kormány mindenkori felelőssége. Ezeknek a szennyezett területeknek a rekultivációja hosszú-hosszú évtizedek óta a levegőben lóg, nem történik semmi.

Én azt gondolom, hogy ehhez képest idejönnek egy olyan törvénytervezettel, hogy a szennyezett rozsdaövezeti területekre majd olcsó, 5 százalékos áfával, infrastruktúra és minden nélkül lehet építkezni. De igazándiból, ha és amennyiben nem akarják elsunnyogni a beruházók vagy a törvény kiötlője a kármentesítést, akkor ezek a beruházások megvalósíthatatlanok. Én azt gondolom, hogy döbbenetes, hogy ennek elő is van készítve a terep! Mert mi magyarázhatja azt, hogy egyedi szabályok kellenek az ilyen típusú beruházásokhoz? Mi magyarázza ezt? Miért nem jók a kerületi építési szabályok? Miért kell lehetővé tenni az ettől való eltérést?

És tudom, Böröcz képviselő úr, hogy ön most rázza a fejét, de az a helyzet, hogy a kiemelt beruházásokkal kapcsolatban számtalanszor éltük már meg azt, hogy önök megkerülték ezeket a szabályokat, de úgy, hogy egyébként lehetővé teszi ez a törvénytervezet, hogy sem örökségvédelmi, sem városképi, sem zöldfelületi, sőt még a tűzvédelmi előírásokat sem köteles betartani. Egyszerűen meg lehet kerülni mindent. És mégis, zöldpárti képviselőként bátran ki merem jelenteni, hogy az alapprobléma ezeknek a területeknek a szennyezettsége, még akkor is, hogyha a Déli pályaudvart övező, rendkívül értékes, de minthogy a MÁV-hoz tartozik, majd rozsdaövezetbe sorolható területnek a kérdése is. (Sic!)

Én azt gondolom, hogy ha önök ezt komolyan gondolnák, és valóban társadalmi hasznot várnának tőle, azt akarnák, hogy a társadalom, a magyar állampolgárok összessége legyen ennek a nyertese, akkor nem így csinálnák. Akkor csinálnának, kérem tisztelettel, egy hatástanulmányt, ami bemutatja, hogy melyik terület… ‑ tehát nem az lenne, hogy majd kijelöljük, hanem ismernénk, hogy melyik területet akarjuk bevonni a rozsdaövezeti besorolásba, ezek a területek egyébként szennyezettség tekintetében milyen állapotban vannak, ezeknek a területeknek a rekultivációját mennyi idő alatt, milyen összegért lehet megvalósítani, és majd a rekultivációt követően lehet egyébként egy olyan beruházáscsomagot elindítani, ami valóban működni tud.

(1.20)

De jelen pillanatban ez a törvényjavaslat nem ezt készíti elő. Ez a törvényjavaslat azt készíti elő, hogy ne rekultiváljuk és ne megoldjuk ezeket a szennyezéseket, hanem takarjuk el. Csak, tisztelt képviselőtársaim, ha véletlenül, tévedésből mégis így történne, akkor annak a majd odaköltöző családok tízezrei fogják meginni a levét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mondják meg nekem, hogy például az Illatos út környékének a területe mennyire ellátott a közösségi közlekedés szempontjából. Ugyanez a terület mennyire ellátott közlekedési szempontból általában? Hogy néz ki ott a közszolgáltatások elérhetősége? S mindjárt kiderül, hogy ezt az önkormányzatok nélkül nem, vagy nagyon-nagyon nehezen lehet megvalósítani. (Nacsa Lőrinc: Pontosan erről van szó!)

De ehhez a véleménynyilvánítás édeskevés. Annyi bátorság már nem volt önökben ‑ mert nem gondolták komolyan, hogy igazából ez volna a cél ‑, hogy kötelezettséget vállalnak, ahogy képviselőtársam mondta, az önkormányzatok egyetértésével. Ugye, érezzük a különbséget a vélemény meg az egyetértés között? A vélemény olyan, mint a hónaljszag, mindenkinek van, csak senki nem kíváncsi a máséra. Én azt gondolom, hogy vagy kötelezettséget vállal a kormány, vagy nem csinál semmit. S a jelen állás szerint ebben a törvényben az van leírva, hogy nem csinál semmit. Illetve pontosan látjuk, hogy majd az 5 százalékos áfán keresztül lesznek olyan területek, ahol az önök politikai közösségéhez közel álló beruházók nagyon jól járnak. Láttunk ilyet a Római-parton is, és valószínűleg fogunk is még hasonlókat látni.

Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat sem szakmailag, sem politikailag nem elfogadható, ezért a Lehet Más a Politika nem is fogja támogatni. Köszönöm szépen a szót. (Taps a DK soraiban.)