Böröcz László (Fidesz)

BÖRÖCZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány dologra reagálnék az elhangzottakkal kapcsolatban ebben a késői órában. Én mindig szívesen hallgatom Csárdi képviselő úr teátrális előadásait itt a parlamenten belül, de mindig úgy érzem, hogy dagasztja, dagasztja a történetet, aztán valahogy a részletekben elveszünk. A törvényjavaslatban sehol nincs benne az, hogy az önkormányzatok településképi rendelkezéseit ne kellene betartani ezekben a beruházásokban, amennyiben ilyen beruházás létrejön. A törvényjavaslatban sehol nincs kizárólagosan lefektetve az, hogy csak a több éven át nagyon szennyezett, problémás területeken lehetne ilyen beruházásokat eszközölni. A törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy vannak olyan területek, amelyeken azonnali beruházás eszközölhető, tehát azonnal rozsdaövezetek lesznek, és vannak olyanok, amelyek közép- és hosszú távú rozsdaövezetek lesznek. Ez utóbbiakba elvileg beletartozhatnak olyanok, ahol szennyezettebb a terület, ezért ott nyilván rekultivációt kell végrehajtani. De a kettőt ne keverjük össze, és elvileg mind a kettőre lesz lehetőség.

Hogy az 5 százalékos áfa elég vagy nem elég az ilyen típusú beruházások tekintetében, azt majd nyilván az élet eldönti, és hogy melyik az a terület, amelyen ebben a konstrukcióban a beruházásokat, lakásépítéseket végre lehet hajtani, és melyek azok a területek, amelyeken nem, ez nyilván ki fog derülni, hiszen a kormányzat meg fogja vizsgálni, hogy egyáltalán mely barnamezős területek jöhetnek szóba. A kormány ezzel a törvényjavaslattal nyilván nem tud minden problémát megoldani, de szerintem egy kiváló lépés abban a tekintetben, hogy elkezdi kezelni ezeknek a területeknek a problémáját, amit egyébként évtizedek óta nem kezelt senki. Én elhiszem, hogy van kritikai mondanivalója Varju képviselő úrnak és Szabó képviselő úrnak, de ezekkel a területekkel igazából önök sem kezdtek semmit, pedig nyolc évük volt rá. Persze megint lehet kritizálni, de önöknek sem volt egyetlenegy olyan javaslatuk sem, amely ezt a problémát minimálisan kezelte volna.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány milyen típusú gazdaságpolitikát folytat, önöknek lehetnek kritikai észrevételeik. Ezeket eddig is meghallgattuk, de ha az elmúlt nyolc-tíz évben önökre hallgattunk volna, akkor valószínűleg elég nagy bajban lenne Magyarország, és nem hiszem, hogy 2010 után a gazdasági válságból ki tudott volna lábalni az ország. Aztán Európában mégiscsak a legmagasabb gazdasági növekedést érte el Magyarország 2019-ben. Ezek a tények, képviselő úr. Lehet nem szeretni az Orbán-kormányt, lehet ezt a kormányzatot és ezt a politikai felfogást nem kedvelni, nem is kell vele feltétlenül egyetérteni, de mégis van egy teljesítmény a kormányzat mögött. S nagyon sok olyan ügyben, ahol évtizedes lemaradásai voltak a magyar államnak, ott ez a kormányzat hozzányúlt ezekhez, és elkezdte a gazdaságot újraépíteni.

A lakáspiaccal kapcsolatos megjegyzésekre, meg hogy közérdekű, nem közérdekű, kiemelt beruházás legyen, ne kiemelt beruházás legyen, nos, ahogy mondtam, a törvényjavaslatban nincs olyan, hogy kijelöl a kormányzat egy területet, és arra majd nem a helyi építési szabályzatok vonatkoznak. A kerületekkel és az önkormányzatokkal a kormányzat nyilván egyeztetni fog. Olyan területeket érdemes kijelölni, amelyek tekintetében van reális esély arra, hogy ott beruházások elinduljanak, akár magántulajdonban van az adott terület, akár állami tulajdonban, akár önkormányzati tulajdonban.

A lakáspiacok és a lakásépítés számainak a tekintetében meg nyilvánvaló az, hogy a koronavírus hatásai nemcsak egészségügyi problémát okoztak, hanem nagyon súlyos gazdasági problémákat is, és nemcsak Magyarországon, hanem Európában szinte minden egyes országban, s Magyarországon is az építőipart és az ingatlanpiacot nagyon súlyosan érintették. Szerintem az egy alapvető cél, hogy az ingatlanpiacot, illetve az építőipart helyzetbe hozza a kormányzat, és ha ezt társítani tudja azoknak a rozsdaövezeti területeknek a rehabilitációjával, amelyekről a törvényjavaslatban szó van, akkor az ország ilyen szempontból duplán is nyer ebben a történetben.

Én elhiszem, hogy lehetne mindenféle hosszas vitát folytatni erről, és még két éven keresztül arról vitatkozni, hogy majd ki dönti el, hogy dönti el és milyen alapon dönti el, hogy melyik lesz ilyen beruházás és melyik lesz ilyen övezet, de most van itt ez a válság, most van Magyarország olyan helyzetben, hogy az építőipart meg kell segíteni, ezért nekünk most kell lépni. S ahogy a miniszterelnök úr említette, most gyakorlati lépésekre van szükség, és ez a törvényjavaslat is azt tartalmazza, hogy egy akut problémát, egy évtizedes problémát megpróbáljunk úgy megoldani, hogy azáltal mind a lakosság, mind a családok, mind pedig a magyar építőipar és az ingatlanpiac is fejlődni tudjon. Köszönöm szépen.