Dr. Simicskó István (KDNP)

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Valóban, egy komoly törvénycsomag fekszik előttünk, 9 törvényt érint, 61 szakaszt változtat meg és módosít.

Összességében azt kell hogy mondjam, hogy nyilván ez részben szolgálja a jogharmonizációt, az összhang megteremtését a különböző törvények között. Nagyon széles kitekintést kell alkalmazni, hogy megértsük pontosan az irányát és a lényegét, de azt tudom mondani, hogy vannak alapvető értékek, szempontok és célok a kormányzat honvédelmi politikájában.

Nyilván ezeket a kérdéseket kell föltennünk, mielőtt azt mondhatjuk, hogy megszavazzuk‑e az előttünk fekvő törvénymódosító csomag valamennyi pontját, amelyek nyilván illeszkednek a nagy haderőfejlesztési programunkba ‑ ez a 10 éves fejlesztési terv, a Zrínyi haderőfejlesztési program ‑, nyilván a feladat ellátását, alapfeladatát el tudja látni a Magyar Honvédség, érződik‑e a megbecsülés, a gondoskodás, a megtartóképesség, a fejlesztési célok megteremtése. És azt kell hogy mondjam, végigolvasva a törvénymódosítás szövegét, hogy ez szolgálja a Magyar Honvédség ügyét és Magyarország biztonságának az erősödését.

Nyilván tartalmaz hatályon kívül helyezéseket is, tartalmaz szövegpontosításokat, egyes értelmezési rendelkezések pontosítását. Vannak technikai módosítások benne és tartalmi módosítások. Itt az előbb előttem felszólalók és nyilván államtitkár úr is elmondta az expozéjában, hogy milyen szempontok alapján fogalmazták meg a törvénymódosítási csomagot.

Hogy csak példát mondjak, hogy mennyire szerteágazó és mennyire széles körű egyébként az előttünk fekvő törvénymódosító csomag. A személyi jövedelemadóról szóló törvénytől egészen a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében megfogalmazott törvények módosítását is tartalmazza, a honvédségi adatkezelési törvénytől egészen a honvédek jogállásáról szóló törvényig, vagy éppen a központi államigazgatási szervektől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt is érinti az előttünk fekvő joganyag.

Mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy a nagy összefüggések mellett érződik a tárca törekvése arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja a változó világ által jelentkező kihívásokra a válaszokat megadni és megtalálni a jogszabályi háttér megteremtésével és módosításával. Ezért életszerű igények mutatkoznak alapvetően a törvénymódosító csomagban. Ezek támogathatóak és támogatandóak is a KDNP frakciója részéről.

Valóban, hadd kezdjem én is azzal a részletes indokolást, hogy az szja-törvény módosításának a célja szép és nemes. Egyetértünk azzal, hogy az elhunyt katonák árváinak járó kiegészítő támogatáshoz hasonlóan a honvédelmi alkalmazottak árváinak járó kiegészítő támogatás adómentességének megteremtésére is sor kerüljön.

Nyilván elhangzott Varga-Damm Andrea képviselő asszony részéről, hogy ezt már előbb is meg lehetett volna tenni. Ezért nyilván távol álljon tőlem, hogy egykori honvédelmi miniszterként én most itt magyarázkodjak, nem is ez a célja a mostani vitának, de azért ön is tudja, hiszen valóban Hende Csaba minisztersége alatt dolgoztunk a minisztériumban még együtt is, hogy egyéb más feladatok is jelentkeztek, mondjuk, például a migrációs válsághelyzet, a kerítésépítés és sok-sok minden más, miközben elkezdtünk egy tízéves haderőfejlesztési programot írni, egy stratégiát megfogalmazni. Persze mindenre nem terjedhet ki a figyelme az embernek és nyilván a minisztérium apparátusának sem, de elérkeztünk oda, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozni kell, és teljesen nemes és jó szándékú a jogalkotói kezdeményezés ezen téma körében is.

(18.20)

Azt tudom mondani, hogy egyetértünk Magyarország és az Egyesült Államok közötti védelmi együttműködésről szóló megállapodás kiegészítésével. Valóban, a jelenleg hiányzó mentességi igazolások kiadmányozásának jogkörét szükségesnek látjuk megteremteni.

Vonatkozik itt sok minden arra, hogy a Magyar Honvédség is átalakul. Utaltam a haderőfejlesztési programra, de itt azért van egy szervezeti változás is, ami szintén nem kis volumenű átalakítást igényel és jelent a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség együttműködésében, hiszen korábban egy integrált minisztériumként működött a Honvédelmi Minisztérium, és ebben tagoltan közreműködött szakmailag a vezérkari főnökség, a vezérkari főnök, és a Magyar Honvédség állománya is ilyen módon került irányításra. Nyilván az a feladat, amit most végig kell vinni az utódomnak, abból áll, hogy született egy olyan döntés, hogy a Magyar Honvédség parancsnokságát ismét létrehozza a magyar kormány. Ennek értelmében az integrált minisztérium átalakul, nem integrált minisztérium lesz. Ettől még az irányítási jogköre megmarad a honvédelmi miniszternek és a kormányzatnak, a végrehajtó hatalom ilyen módon való irányítási jogköre. De ez mindenképpen komoly szervezeti átalakításokat eredményez, és ennek nyilván vannak jogszabályi következményei is, amelyek észszerűen és a pontosítás végett bekerültek ebbe a törvénymódosító csomagba.

Szerintem fontos, hogy a polgári életből a Magyar Honvédség meríthessen. Fontos, hogy felkészült, tanult és a honvédség iránt elkötelezett embereket is meg tudjon nyerni, hiszen erről szól a professzionális Magyar Honvédség felépítése is. Nyugati példákat hosszasan lehetne sorolni erre vonatkozóan. Szerintem nagyon fontos dolog emellett, hogy törekedjünk arra, hogy a katonák által mindig is elvárt kiszámíthatóságot ‑ ami az életpályát jelenti, az életpályamodell érvényesülését jelenti ‑ szolgáljuk mindannyian. Ez a mostani módosítás is ezt a célt is szolgálja, tehát nagyon helyes irányokat szab meg.

Szeretném elmondani, nem vitát generálva, és nem lényeges kérdés, Varga-Damm Andrea valóban dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban, és már másodszor utalok erre. Többször elhangzott ‑ csak azért, mert mégis jogászként szólunk hozzá, tényleg elég szűk szakmai közegben vagyunk ‑, a rang kifejezés sokszor elhangzott. A rang a gróf meg a báró, itt rendfokozat van. Többször elhangzott a rendfokozat is, de csak a pontosság kedvéért utaljunk arra, hogy a rendfokozat kérdéskörét is taglalja a törvénymódosító javaslat. Szerintem helyes, hogy rugalmasságot ad a mindenkori vezetőknek. Fontos a rendelkezési állomány tekintetében, de nem tudtuk, hogy a BM-ben ilyen van, majd nyilván Kontrát Károly államtitkár úr erre fog válaszolni, ha tényleg létezik ilyen, de a lényeg, hogy szerintem helyes, ha a rendelkezési állomány kérdéskörét tekintve a közvetlen felettes, a munkáltató, aki látja a tevékenységét az adott tisztnek vagy altisztnek, ő rendelkezhet erről. Szerintem nem kell mindent központosítani, és minden esetben a miniszternek dönteni arról, hogy éppen ki kerül rendelkezési állományba.

Szeretném megjegyezni, hogy én hallottam előzetesen az ellenzéki képviselőtársaim részéről, hogy ez a 400 óra ‑ valóban a 300 óra 400 órára való felemelése a rendelkezésre állásnak vagy a túlmunkának ‑ részükről kritikus. Én azt kell hogy mondjam, hogy egy katona nem csak 8 órában katona. Aki ezt a hivatást választja, az pontosan tudja. Ők azok, akikről egyébként pont a tegnapi napirend előttiben felszólaltam, a tűzoltók, a katasztrófavédelmi dolgozók, a rendőrök, a katonák, akik esküt tesznek a haza védelmére, esküt tesznek az élet védelmére, és a magyar katona az, aki egyébként az esküjében még az életét is feláldozza. A rendőrök egyébként az életük kockáztatásával látják el a feladatukat. Tehát ők nem csak 8 órában katonák. Ők ezt pontosan tudják. A haza szolgálata egy megtisztelő szolgálat. Ezért örvend ilyen nagy megbecsülésnek nemcsak a kormányzat részéről, hanem a magyar társadalom részéről is a Magyar Honvédség állománya. Szerintem ez a helyes dolog. Nem hinném, hogy ez a katonák számára problémát és gondot jelentene.

A matematikáról meg annyit, csak egy pillanatra azért, hogy megint pontosak legyünk. Ha jól emlékszem, és most nem akarok személyeskedni, elnézést kérek, de azt tetszett mondani, hogy 25 nap szabadságuk van átlagosan, és hogy ez 7 hetet jelent. Szerintem 5 hetet jelent, de most teljesen mindegy, ebből a szempontból megint nem lényeges. Ugye, ötször öt az 25, de teljesen mindegy. Az a lényeg, hogy én ismerek nagyon-nagyon sok katonát, megismerhettem az elmúlt 22 évben, hiszen ’98 óta lehetek parlamenti képviselő, a Honvédelmi bizottságban kezdtem alelnökként, aztán nyilván miniszterként is dolgozhattam. Nagyon sok katonát megismertem, nemcsak tábornokokat, hanem tiszthelyetteseket, altiszteket, legénységi állományba tartozó embereket is. Én azt hiszem, hogy ha valaki ezt élethivatás-szerűen gyakorolja, akkor ő megtiszteltetésnek érzi, hogy a hazáját szolgálhatja, főleg ilyen esetben, amibe most kerültünk, amiről államtitkár úr beszélt, és tényleg példaértékű a szolgálatuk, elismerés jár érte.

Fontos a hűség elismerése. Most nem akarok itt ilyen bakancslistát előhozni, de talán az alatt a 2 év 8 hónap alatt, amíg miniszterként szolgálhattam a hazámat, nem mindenre jutott idő, erre sem. A törekvés és a szándék megvolt. Ajánlom államtitkár úr figyelmébe, hogy díjazzuk őket. Tehát ne a végkielégítést célozzuk meg, mondjuk, egy szerződéses katona esetében, ha erre még sor kerülhet. Lehet, hogy nem túl elegáns most javaslatokat megfogalmazni, de talán tekintsék ezt egyfajta beismerésnek, hogy igen, nem tudtunk mindenre odafigyelni, és amit lehet még tenni, azt tegyük meg, mert a katonák ezt értékelik, az életpályát, a kiszámíthatóságot, a hűséget és az érdemek elismerését, hiszen sokat várunk el tőlük. Azon a rendszeren érdemes elgondolkodni, hogy mondjuk, egy 5 éves szerződéses állományi jogviszony után kap végkielégítést, és nem adunk neki hűségpénzt, hogy maradjon még tovább, hanem inkább menjen el, és kap, ráadásul nem kerül tartalékos állományba sem, de nyilván ezeket mind-mind meg lehet oldani, és szerintem ez egy helyes irány.

Összességében azt tudnám elmondani, tisztelt államtitkár úr és tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenképpen az élethez igazodó módosításokat tartalmaz ez a kilenc törvény, amelyet tartalmaz maga a csomag. A KDNP részéről azt tudom mondani ‑ nyilván mint országgyűlési képviselő is ‑, hogy támogatjuk, az előttünk fekvő törvényjavaslat-csomagot minden egyes pontjában.

Végezetül még egy dolgot hadd mondjak el: a jövőben szerintem hangsúlyosan oda kell figyelni a jövő fiataljaira, a tisztképzésre. Ma nagyjából azt látom az ösztöndíjak vonatkozásában, hogy aki a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karra jár, ha jól tanul, akkor körülbelül 40 ezer forintos ösztöndíjat kap. Nyilván ott már eldöntötte a fiatalember idejekorán, hogy katona szeretne lenni, tiszt szeretne lenni. Fontos lenne versenyképessé tenni ezt az ösztöndíjat, hiszen a követelmények igen nagyok. Amikor például behoztuk a tartalékos rendszert területvédelmi elven, és elindítottuk, ennek a munkának köszönhető, és nagyon örülök annak, hogy ez továbbra is megy lendületesen, 9300 tartalékosunk van, és nem 17, ami nagyságrendi különbség 2010-hez képest, de ha jól emlékszem, 62 ezer forint ösztöndíjat kap, ha valaki három modulban elvégzi az önkéntes tartalékos képzést a felsőfokú tanulmányai alatt.

Tehát 40 ezer forintot kap az, aki a Hadtudományi Karra jár, és 62 ezret kap, aki egyébként a civil egyetemre jár. Fontos erre odafigyelni a jövőben, mert vonzóvá szeretnénk tenni a katonai hivatást. A megbecsülést ilyen módon is ki kell fejezni. Én tudom azt, hogy most a válsághelyzet kapcsán sok-sok forrás újragondolásra kerül, de nagyon örülnék neki, ha tovább folytatódna a Magyar Honvédség fejlesztése, erősítése.

Ez a törvénymódosító javaslat, ez a csomag előremutató, támogatásra méltó és érdemes, úgyhogy a KDNP részéről azt tudom mondani, hogy támogatni fogjuk a zárószavazását is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból.)