Dudás Róbert (Jobbik)

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy igazságügyi miniszter asszony pont most ment el, viszont államtitkár úr még itt van.

Azokat a tényállásokat, amelyeket egyébként a Btk.-val kapcsolatosan a miniszter asszony az előbb felsorolt, azt gondolom, ami tegnap délután óta a kormánypárti közösségi oldalakon megy, az az uszítás és gyűlöletkeltés, pontosan kimeríti. Kíváncsi leszek egyébként, hogy a büntetési tétel lesz‑e alkalmazva.

Engedjék meg egy önökhöz köthető politológustól származó cikk bevezetőjét, ő így kezdte: „A demokratikus politikai arányérzék vészhelyzet és háború idején mutatkozik meg csak igazán. Leginkább abban, hogy ilyenkor a hazának nagyobb szüksége van nagy vezetőre, mint a nagy vezetőnek nagyobb hatalomra. S pont ezért nagy vezetőnek nagyobb hatalomra csakis korlátozott ideig van szüksége.” Ezt egy önökhöz köthető politológus tollából vagy írógépéből származóan olvastam.

Nagyon sok minden elhangzott, de engedjenek meg egypár gondolatot, hogy egypár dologra reagáljak. Szijjártó külügyminiszter úr említette, hogy olyan világjárványról van szó, és az összetett szóból ő a „világ”-ot húzná alá, amely a világban mindenhol jelen van már szinte. Ez így is van, és minden kormány saját hatáskörében próbál intézkedni annak elhárítása érdekében: van, aki jól, van, aki kevésbé, van, aki hibás döntéseket hozott, és most megy az események után, van, aki pedig elhalasztott olyan intézkedéseket, amelyeket meg kellett volna már jóval előbb tennie.

És most engedjék meg, hogy picit így kronológiába állítsam, csak három-négy dátumot említve. No-vember 17-én jelent meg Vuhanban ez a vírus. Január 7-én, tehát bő másfél hónap elteltével már világjárvánnyá avanzsált elő, és így jelentette be az Egészségügyi Világszervezet. Mi március 11-éig vártunk a vészhelyzet bejelentésével, kihirdetésével úgy, hogy egyébként addig nem történt igazán felkészülés. Hallottuk a külügyminiszter úrtól, hogy a mai nap is landolt egy nagy teherrepülőgép egy 20 tonnás szállítmánnyal, és még ezen a héten kilenc ilyen szállítmány várható. Ennek rendkívül örülünk, csak elkésettnek érezzük ezeket a lépéseket.

Mint ahogy abszolút nem volt megnyugtató a tegnapi napon miniszterelnök úr, amikor azt mondta, hogy heti 25 ezer maszkot tudunk gyártani, de felmehet akár… Bocsánat, napi 25 ezer maszkot tudunk… (Dr. Varga-Damm Andrea: Heti 25 ezer!) Köszönöm, akkor vissza az eredeti mondandóhoz: heti 25 ezer maszkot tudunk gyártani, de ez felmehet akár 80 ezerre is. Könyörgöm, tízmillióan vagyunk! (Bangóné Borbély Ildikó: Hol van az, amit legyártottak?) Ráadásul olyan maszkokról beszélünk, amelyek nem élethosszig tartanak. (Rig Lajos: Egyszer használatosak!) Ezek egyszer használatos maszkok zömében, és az se mindegy, hogy egyébként hol használják.

Azt is hallottuk tegnap miniszterelnök úrtól, hogy mától már az intenzív osztályon is megfelelő védőfelszerelést kaphatnak, illetve a más osztályon dolgozók is kaphatnak bizonyos védőfelszereléseket. De könyörgöm, március 23-a volt, március 24‑e van! Eddig hol voltak ezek az intézkedések?!

(17.00)

Én elhiszem, hogy most miniszterelnök a fürkészőket és a portyázókat szétküldte a világba, és mindenhol most ilyen katonai szlogenekkel és katonai kifejezésekkel próbál élni és próbálnak önök élni, de kérem, higgyék már, ezek rendkívül elkésettek. Bizonyára önök is látták, nem tudom, önökhöz eljuttatják-e, biztos vagyok benne, hogy igen, a mentősök, a rendvédelmi dolgozók, a boltosok, a postások segélykiáltása… ‑ a Facebook tele van ezzel, hogy nincs biztosítva számukra a megfelelő munkavégzés feltétele, az egészségük megvédésének a feltétele. Ez tegnap több felszólalótól is elhangzott itt a parlamentben. És nagyon érdekes, hogy amikor Jakab Péter azt kérte, hogy tapsoljuk meg azokat az igazi hősöket, akik a mai napon is megtesznek mindent a mi védelmünk érdekében és az egész ország érdekében ‑ mert az igazi hősök, mondhatja miniszterelnök úr, hogy az a 133 képviselő, aki tegnap igennel szavazott, nem, az igazi hősök azok, akik a mai nap is mindent megtesznek a vírus megfékezése érdekében ‑, felállt az ellenzék, és megtapsolta őket, és nagyon beszédes, hogy egyetlenegy kormánypárti képviselő sem volt hajlandó megtapsolni az egészségügyi dolgozókat és minden olyan embert, akik egyébként az egészségüket és életüket kockáztatják. (Böröcz László: Kétszer is megtapsoltuk!)

Ugorjunk vissza március 11-ére, ugye, akkor lett kihirdetve a veszélyhelyzet, a kormány megkapta 15 napra a felhatalmazást. Azóta mi számos javaslattal éltünk az önök irányába, ezek közül számosat meg is fogadtak, amit köszönünk. Egyébként minden egyes javaslatunkat jó szándékkal küldtük. Talán az is beszédes, hogy Kontrát Károly egyszer külön kiemelte és megköszönte ezeket az építő jellegű javaslatokat, akár kritikákat is. De tegnap, ugye, nem erről volt szó, a tegnapi szavazás nem erről szólt. Az nem a vírusról, nem a vírus kezeléséről, az a vírussal kapcsolatos válsághelyzetre való hivatkozással a hatalom teljes körű átvételéről szólt.

Több felszólalótól elhangzott már, hogy az önkormányzatok részéről a veszélyhelyzet egyfajta olyan helyzetet teremt, amikor a polgármester az önkormányzati testület nélkül is tud döntést hozni. Én volt polgármesterként felháborítónak tartom azt, ami több kormánypárti polgármester részéről történt, kihasználva azt, hogy egyébként ellenzéki testülete van, és gyorsan nevezett ki maga mellé vezetőket, alpolgármestereket, elfogadta azt a költségvetést, amit egyébként a demokratikusan megválasztott testület addig nem volt hajlandó elfogadni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

Arra kérjük önöket, csütörtök délután egy órára a Törvényalkotási bizottságot összehívták… (Dr. Harangozó Tamás a fideszes képviselők felé: …a miniszternek. Miről beszélsz? ‑ Közbeszólások a Fidesz soraiból. ‑ Az elnök csenget.) Tisztelettel meghallgattam önöket, kérem szépen, képviselőtársaim is hallgassák meg a mondandómat. Csütörtök délután egy órára a Törvényalkotási bizottságot összehívták. Már tegnap délelőtt is benyújtottunk egyet, május 31-éig terjedő határidővel szól ez a határozati javaslat, hogy a kormányt május 31-éig hatalmazzuk fel, hogy rendeletileg kormányozzon. A május 31‑e nincs kőbe vésve, még véletlenül sem, ha önök azt mondják, hogy ez legyen 90 nap, hogy ez legyen 120 nap, akkor legyen annyi, ez lehet egy egészséges vita tárgya, ugyanakkor, visszautalva, amivel kezdtem is, az önökhöz köthető politológus is azt mondta, korlátlan idejű felhatalmazást nem lehet adni. És külügyminiszter úr sincs már a teremben, de ő számos nemzetközi példát említett, hogy milyen intézkedések zajlanak szerte Európában és Európán túl. Egyetlenegy országról nem említette azt, hogy határozatlan idejű felhatalmazást kért volna a kormány, és hogy azt meg is kapta volna ‑ mivel nincs is ilyen.

Engedjék meg, hogy egy kérdéssel hadd zárjam, képviselőtársam már feltette: önöknek mi a véleménye arról, hogyan szavaznának abban a kérdésben, ha például ezt a felhatalmazást egy másik párt által vezetett kormány és annak vezetője kérné? (Közbeszólások az ellenzék soraiból.) Önök hogyan szavaznának? Megmondom önöknek őszintén ‑ tudom, nem fognak válaszolni ‑, én nemmel szavaznék. Akkor is nemmel szavaznék, ha azt a Jakab Péter által vezetett kormány kérné.

Senki nem kapjon ilyen túlhatalmat, senki nem kapjon ilyen felhatalmazást, ez a döntés maradjon a parlament jogköre, mert a parlamentet hatalmazta fel Magyarország lakossága, és ezt ne vegye el tőle ilyen aljas módon a kormány. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)