Dr. Harangozó Tamás (MSZP)

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném az elejéről kezdeni. Összevissza beszél nagyon sok mindenki, jó szándékkal, vagy tudatlansággal, vagy direkt félrevezetésből, nagyon sok ember ebben az országban arról, hogy valójában mi is a helyzet, és mi is zajlik éppen a parlamentben, miről kell dönteni, miről nem kell dönteni, és hogy miért vitatkozunk éppen erről a törvényről most itt.

Kezdjük az elején! Feltéve, hogy a kormánypárti képviselőtársaim mindegyike nem bújta végig az Alaptörvény vonatkozó szabályait, szintén feltéve, hogy a kormánypárti képviselőtársaim döntő többsége a kormány által kiadott rendeletet és egyébként a Ház előtt fekvő törvényjavaslatot sem bújta végig, szeretném világosan elmondani, hogy mi a helyzet. A helyzet az, hogy a veszélyhelyzetet a kormány rendeli el, és a veszélyhelyzet megszűnéséről a kormány és csakis a kormány dönthet. Ez az Alaptörvényben van, ezt senki nem írhatja felül. Kettő: az ilyen helyzetben hozott rendkívüli döntései, rendeletei a kormánynak automatikusan 15 napon belül a hatályukat vesztik, kivéve, ha a magyar Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy ezeket meghosszabbítsa. Az a jó hírem van vagy rossz ‑ önöknek szerintem rossz, mert kiderül, lelepleződik, hogy milyen álságos játékot játszanak ‑, hogy az Alaptörvény szövege szerint ezt a döntést, tehát a már meghozott döntéseik meghosszabbítását a parlament egyszerű többséggel hozza a szabályok szerint. Ez az, amire önök nem hajlandók sem hétfőn, se kedden, se múlt héten, meg ha jól látom, a jövő héten sem. Beszélnek itt kétharmadról meg négyötödről, de a tény az, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet, a veszélyhelyzetet meghosszabbító parlamenti döntés feles döntés.

Miről van akkor mégis szó, miért kell ehhez kétharmad? Azért kell ehhez kétharmad, mert az igazságügy-miniszter asszony által benyújtott javaslat alapjaiban eltér az Alaptörvénytől és az Alaptörvény jelenlegi szövegéhez képest egy elképesztően széles jogkört ad a kormánynak, olyat, ami nincs benn az Alaptörvényben. Ezt pedig csak kétharmados többséggel lehet elfogadni; akkor is kérdéses egyébként, hogy el lehet, de lehet elfogadni.

Akkor miért kellett nekünk tegnap négyötödös szavazáson itt ülnünk a parlamentben? Mi ez a cirkusz, ami itt megy? ‑ kérdezhetné az egyszerű állampolgár. Azért, mert az Igazságügyi Minisztérium és a magyar kormány valószínűleg nem tudja, hogy 15 nap az 15 nap alatt lejár, vagy az életében nem olvasta még a házszabályt, ezért előre nem látható okokból nem nyújtotta be időben ezt a javaslatot a parlamentnek. Ezért a parlamenttől négyötödös többséggel azt kérte, hogy a saját szabályaitól térjen el, és zsipp-zsupp, fogadja el ezt a törvényt. Lefordítom magyarra: államtitkár úr, ha önök a rendelet kihirdetése másnapján benyújtják ezt a törvényjavaslatot, akkor ez a Ház múlt héten normál menetrendben végigvitatja ezt a törvényjavaslatot, és a tegnapi vagy a mai napon a Fidesz-frakció kétharmados többséggel úgy fogadja el, ahogy akarja. Ez a helyzet. Ez a kormány, amelyik mindenre felkészül, melyiket nem tudja? Hogy 15 nap az 15 nap alatt telik le, vagy azt, hogy a magyar Országgyűlésnek mik a tárgyalási szabályai?

Nem erről van szó, képviselőtársaim, arról van szó, hogy ez egy megtervezett, forgatókönyvszerű, gyalázatos politikai játék, amit művelnek. És még arra is képesek voltak, hogy elszórakozzanak azzal, hogy hétpárti egyeztetésre hívnak minket, hogy azt az érzést keltsék bennünk, hogy itt tényleg valami megváltozott; hogy kíváncsiak arra, hogy mit szeretnénk, hogy mit javaslunk; hogy együtt akarnak működni ennek a nemzetnek az érdekében mindenkivel, aki ebben az országban él. Mert lehet, hogy kétharmad alatti képviselő ül ebben a parlamentben, de azt gondolom, nem megkérdőjelezhető, hogy a társadalmi támogatottsága az összellenzéknek majdnem fej-fej melletti a Fideszével.

(17.10)

Tehát önök az ország felére nem tekintenek partnerként, és játsszák ezt a mocskos játékot, nem tudok mást mondani. Most is be van nyújtva a javaslatunk ‑ de még két mondat az elhangzottakra, bocsánat, a bizalomról. Az hangzott itt el miniszter asszony részéről is, hogy az Alkotmánybíróság ott van kellő garanciaként, és hogy ne feltételezzük a Fideszről, hogy ők az alkotmányos szabályokat áthágnák. Hát, tisztelt képviselőtársaim, egy éve járt le az alkotmánybírósági határideje annak, hogy ez az Országgyűlés a rokkantnyugdíjasok ügyét elrendezze. Maguk egy éve törvénysértő állapotban nem hajlandóak a parlamentben ezt a döntést meghozni! Hát hogyan lehetne magukban bízni? Hát nem jövőre, majd legközelebb valamit vagy megtesznek, vagy nem, ez most van! Egy éve önök folyamatosan törvényt sértenek, és nem hozzák be a parlament elé azt, amit az Alkotmánybíróság önöknek előírt. Hát milyen bizalom lehet akkor itt?

A másik, amit mondanak, hogy bármikor a parlament visszahozhatja; ez sokkal jobb, mint a határidő, mert itt aztán a parlament pillanatokon belül bármikor visszavonhatja ezt a javaslatot. Hát, erre meg Kocsis Máté ma a sajtótájékoztatóján adta meg a nagyon őszinte és rettenetesen ijesztő válaszát. Amikor egy újságíró megkérdezte, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy a kormány olyan szinten a tárgykörtől eltérő és túlterjeszkedő döntést hoz, ami már nem fér bele, hogy akkor a Fidesz-frakció összehívja a parlamentet, és visszavonja azt a döntést, tudják, mi volt a válasza csípőből, gondolkodás nélkül? „Nem.” Ez a garancia, államtitkár úr? Ezt kéne elfogadnia bárkinek? Nem azt mondta, hogy nem feltételezi a kormányáról, hogy ilyet tesz, de ha mégis, akkor a Fidesz-frakció lesz az első, aki összehívja a parlamentet, és vissza fogja vonni azt a döntést, hanem gondolkodás nélkül egy szót mondott: nem. Na, ez a probléma, tisztelt képviselőtársaim, meg az, hogy miközben erről vitatkozunk, önök ma kétharmados többséggel sürgősséggel a járványveszélyhelyzet közepén a legfontosabb kérdés, amivel a parlamentet foglalkoztatták, az volt, hogy a színházak kinevezési jogkörét a kormány hogyan vegye el az önkormányzatoktól. Én nem tudom, hogy épeszű ember ezt felfogja-e, hogy minket itt hazaárulóznak meg gyilkosoznak, közben meg önöknek a járvány közepén a legfontosabb ügy, amivel foglalkoznak, hogy ki nevezi ki a színházigazgatókat? Ezért ültetik össze vírusveszély idején a magyar Országgyűlést? Elképesztő!

A mi álláspontunk továbbra is világos, egyszerű és tisztességes. Hajlandóak vagyunk azért a kétharmados törvényhez megadni akár a saját szavazatunkat is, hogy önök, illetve az önök kormánya a meglévő Alaptörvényhez képest is sokkal nagyobb mozgástérrel tudják a válságot kezelni, amennyiben önök hajlandóak a közös döntésben a mi kérésünket is elfogadva, határidőt szabni ennek. Itt mondom, elment már sajnos Szijjártó miniszter úr, zseniálisan bűvészkedik a szavakkal és ferdít el valós tényeket egyébként, Btk.-tényállásszerűen, mert Romániában a minap 30 napra rendelték el a szükségállapotot ‑ ezt elfelejtette hozzátenni ‑, és az ellenkezőjére akarta példaként hozni. Egészen elképesztő! Teszem hozzá egyébként, hogy elektronikus úton szavaztak a képviselők, és nem túráztatták őket azzal, hogy be kell ülni, meg nem küldték ide a koronavírusjárvány-veszéllyel kapcsolatba került képviselőjüket ücsörögni a parlamentbe, ami egymagában elképesztő, amit művelnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretnénk, hogyha ez a határidő bekerülne ‑ a szövegszerű módosítónk be van nyújtva, államtitkár úr ‑, alapon 90 napig a magyar kormány azt csinál, amit akar, a 90. napon a magyar Országgyűlés meghosszabbíthatja ezt a mandátumot további 30 napra a mi javaslatunk szerint. Ezen is lehet vitatkozni, hogy ez lehet‑e több. Azt is hozzátesszük, hogy mindezt bármikor megteheti, mert a törvényünk előírná, hogy ebben az ügyben a magyar Országgyűlés elektronikus távszavazással hozhassa meg ezt a döntést. Tehát semmilyen indok nem tudja arra vonatkozólag megállni a helyét, hogy egyébként az Országgyűlés ezt a döntést ne tudná meghozni. De igen, van egy fontos része, és ezek szerint csak ez fáj önöknek, és innentől kezdve igazán gyanús az, amit önök csinálnak ‑ nem gyanús, azon már rég túl vagyunk ‑, hogy a végén, legkésőbb a meghosszabbítás utolsó napján ezek a döntések hatályukat vesztik. Ezek szerint önök ebbe nem hajlandóak belemenni, hogy legyen egy utolsó napja ennek az intézkedésnek, amikor vagy az Országgyűlés majd jóváhagyja őket, de teljesen függetlenül attól, hogy mit akar a kormány, ennek egyszer vége lesz. A jelenlegi szöveg szerint ilyen nincs, és az meg nem garancia, amit a Fidesz frakcióvezetője csípőből megfogalmazott, hogy ő el sem tud olyat képzelni, hogy a Fidesz a kormánnyal szemben a magyar Országgyűlést bármikor összehívná.

Tisztelt Képviselőtársaim! Rettenetesen nagy a tét, én nem tudom, miért szórakoznak ezzel még mindig. Elmondtam, akár feles többséggel meg tudják hosszabbítani a veszélyhelyzetet, akár kétharmaddal el tudják dönteni azt, amit önök maguknak akarnak. Egyet nem tehetnének meg, hogy egyszerű politikai játszmaként szórakozzanak itt a parlamentben velünk meg az emberekkel, miközben odáig jutottunk, hogy a több mint egy hónapja köztudomású tényként kezelt vírusjárványban a mai napon sikerült talán az intenzív osztályokon dolgozó orvosoknak valódi védőfelszerelést biztosítani. Ezt is csak onnan tudom, hogy ezt állítják, de azt még nem is állítják, hogy az összes többi orvos kapna ilyet. Itt tartunk a vírusjárvány körülbelül harmincadik, vagy nem tudom, ikszedik napján, és maguk azzal szórakoznak, hogy ha egyszer nincs elég többségük egy döntés meghozásához, együttműködés címén meg se hallgatják azt a felet, akinek a szavazatára, akinek a közös döntésére önök számítanak. Egészen elképesztő! Én továbbra is azt kérem önöktől, hogy fogadják el a javaslatunkat, és ha akarják, holnap házszabálytól eltéréssel elfogadhatjuk, amelyik nap akarják. De ha nem ezt csinálják, minden felelősség az önöké lesz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiból.)