Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez év decemberében Párizsban egy rendkívül fontos, az emberiség jövőjét hosszú távon befolyásoló eseményre, a klímakonferencia megrendezésére kerül sor. Nagy reményekkel tekintünk erre a rendezvényre, bár a remény mellé némi aggodalom is társul. Sokan várjuk a találkozótól, hogy a világ vezetői végre belássák, nem mehet tovább az a természetkárosító folyamat, amelynek jelenleg is tanúi, sőt elszenvedői vagyunk. Az utóbbi években történtek ugyan kedvező irányú lépések, amelyek bizakodásra adnak okot, de korántsem nyugodhatunk meg teljesen. Ha az olyan nagyhatalmak, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína, India és az Európai Unió, mint a szén-dioxid kibocsátásáért több mint 50 százalékban felelős államok nem kényszerítik magukat önkorlátozásra, illetve szemléletváltásra, akkor a szakemberek szerint egy visszafordíthatatlan folyamat veheti kezdetét, amely önmagunk és utódaink számára is életveszélyes helyzetet fog teremteni.

A klímacsúcs lényege tehát abban foglalható össze, hogy sikerül-e változtatni az egyre inkább növekvő globális felmelegedésen, vagy sem. Ha rövidesen nem történik érdemi változás, a felmelegedés mértéke az évszázad végére akár 4-5 Celsius-fokos növekedést is elérhet. Ennek kiváltó okai egyrészt az üvegházhatású gázok, másrészt a földhasználat változása. Itt kell megemlíteni az esőerdők gátlástalan irtását, a városok korlátok nélküli terjeszkedését és a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válását.

A probléma gyökerét egészen az ipari forradalom kezdetére lehet datálni. Azóta már csaknem 1 Celsius-fokkal melegedett a Föld légköre. Ennek hatásait érzékeljük az egyre gyakoribbá váló árvizekben, az egyre hosszabb nyári kánikulákban és a délebbi vidékeken honos állati és növényi fajok észak felé húzódásában egyaránt. A téma szakértői szerint 2 Celsius-foknál mindenképpen alacsonyabban kell tartani a melegedés növekedését, máskülönben a folyamat megállíthatatlanná válhat. A jelenlegi aggasztó állapot fenntartása a gazdasági érdekekre történő hivatkozással sem magyarázható. Ugyanis tekintetbe kell venni, hogy a felmelegedés okozta természeti katasztrófák pusztításai már most is dollármilliárdokban mérhetők évente, világszerte.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozás következményeinek 80 százaléka vízzel kapcsolatos problémákban ‑ aszályok vagy árvizek formájában ‑ jelenik meg. Földrajzi elhelyezkedésünk miatt Magyarország pedig különösen is kiszolgáltatott a szélsőséges vízjárásnak. A Dunán és a Tiszán az utóbbi 14 évben három alkalommal lépte át a vízállás a történelmi rekordszintet. A probléma súlyát jól érzékelteti, hogy a második világháború előtt a Duna Budapestnél soha nem lépte át a nyolcméteres vízszintet, ezzel szemben az utóbbi tíz évben már négyszer is előfordult ez, és két éve közel járt ahhoz is, hogy elérje a kilencméteres vízállást.

Itt kívánom elmondani, hogy a klímaváltozás negatív hatásai a balatoni térséget is érzékenyen érintik, ugyanis a környezeti károk elszenvedése mellett a Balaton esetében turisztikai és így gazdasági vonatkozásai is vannak a klímaváltozásnak. Ha ugyanis szélsőségesen száraz az idő, mint erre az elmúlt bő tíz évben többször is volt példa, akkor a Balaton vízszintje olyan drámai módon lecsökkenhet, hogy az riasztó hatással van a turizmusra is.

A szélsőséges időjárás másik véglete az egyre gyakrabban tapasztalható rendkívüli mennyiségű csapadék. A balatoniaknak sajnos ebben is volt részük a közelmúltban. Elég csak a tavalyi rendkívül csapadékos évre gondolnunk. 2014 szeptemberében Siófokon négy óra leforgása alatt mintegy 100 milliméter csapadék hullott le, és egy hét alatt összesen háromhavi csapadékmennyiség érte el az egész térséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! A klímaváltozás elleni sikeres fellépés csak az országok közötti széles körű összefogással, közös akarattal valósítható meg. Csakis együttes erővel és elszántsággal sikerülhet. A Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt a globális átlaghoz képest hazánkban másfélszeres a felmelegedés nagysága. A legrosszabb forgatókönyv csak akkor kerülhető el, ha mindannyian teszünk annak érdekében, hogy a jelenlegi folyamatokat megváltoztassuk.

A siker érdekében a közelmúltban egy világméretű kampány is elindult. Al Gore volt amerikai alelnök, Nobel-díjas klímavédő a világon minden hetedik embert, összesen mintegy 1 milliárd főt szeretne megszólítani, és arra biztatni, hogy emelje fel a hangját közös ügyünk mellett. A kampányhoz Áder János köztársasági elnök úr szintén csatlakozott, és a cél érdekében útjára bocsátotta a www.elobolygonk.hu nevű honlapot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezúton is szeretném kérni önöket és minden magyar embert, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és mi, magyarok is minél többen emeljük fel hangunkat. Ne hagyjuk, hogy mások döntsenek a jövőnk felől! Ugyanis minél többen veszünk részt a klímakampányban, annál nagyobb esély kínálkozik arra, hogy Párizsban kedvező megállapodás születhessen.

Mindezeket figyelembe véve arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy pártbéli hovatartozástól függetlenül álljunk mindannyian a kezdeményezés mellé, támogassuk aláírásunkkal azt, és ismerőseinket is buzdítsuk minderre. Óvjuk meg bolygónkat, hogy élhető életet biztosíthassunk önmagunk és utódaink számára egyaránt! Köszönöm szépen.