Tasó László (Fidesz)

TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának elsődleges célja az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése. Az irányelv a korábban hatályos irányelvekhez képest kismértékben átalakította az árufuvarozó és személyszállító vasúti társaságok által a vasúti infrastruktúra használata során igénybe vehető szolgáltatások körét. Ez egyben a pályahálózat használati díjainak képzésére és a díjak kiszámítására vonatkozó szabályok megváltozását is eredményezte. Ezenkívül az irányelv újabb szereplőket vont be a szabályozásba, az úgynevezett kiszolgáló létesítményeket és azok üzemeltetőit is, valamint szigorította a piacfelügyeleti hatósággal kapcsolatos függetlenségi feltételeket. Az irányelv tehát olyan jelentős alapvető változásokat hozott a vasúti szabályozásban, amely a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását tette szükségessé.

Az irányelv szabályainak átültetése során külön gondot fordítottunk arra, hogy a magyar sajátosságokat is figyelembe vegyük, és minden olyan tevékenységet, amit lehet, mentesítsünk az irányelv szigorú rendelkezései alól.

A törvénymódosítás egyes rendelkezéseit áttekintve alapvető változás, hogy kikerülnek a törvény hatálya alól egyes kötöttpályás rendszerek, mint például a sikló, a sífelvonó, a libegő vagy a kötélpálya. Az ezekre vonatkozó szabályok a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvényjavaslatban szerepelnek.

A vasúti törvény hatályos fogalomrendszerét is felülvizsgáltuk, az irányelv fogalomrendszeréhez igazodóan módosítottuk, és egy új logika mentén csoportosítottuk, amely reményeink szerint megkönnyíti a jogalkalmazók számára a törvény használatát, rendelkezéseinek megismerését és értelmezését is.

Az irányelv új kategóriákat vezet be a vasúti szolgáltatások terén is, továbbtagolva az eddig meglévő felosztást. Emiatt új fogalomként a vasúti törvényben is be kell vezetni a városi vasúti szolgáltatás fogalmát, elválasztva az eddig egy kategóriát képező helyi rendszerektől. Ennek megfelelően a hazai nagyvárosi vasúti személyszállító hálózatok, Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged esetében most már városi szolgáltatásról kell beszélnünk. Az elkülönült, adott esetben a településeken kívüli vasúti rendszerek fognak a továbbiakban helyi rendszereknek minősülni.

Hasonló szétválasztást jelent az eddig fő tevékenységként nem vasúti áruszállítást végző üzemek köre, amelyek a korábbi szabályozás szerint úgynevezett saját célú pályahálózatoknak minősültek. Mivel azonban az irányelv lehetőséget teremt a magántulajdonú ipari létesítmények területén lévő mellékvágányok és szárnyvonalak irányelvi szabályozás alóli kivonására, ezért indokolt volt ezekre külön fogalmat alkotni, kihasználva a lehetőséget a mentességre. Ez az új fogalom a hazai vasúti szabályozásban régebben már használt iparvágány kategória lett.

Az országos hálózathoz kapcsolódó vasúti vágányok és pályahálózatok azért fontosak, mert a hazai vasúti szállítások legnagyobb részét kitevő áruk, az üzemek és ipari létesítmények felrakási helyei vagy célállomásai döntő szerepet játszanak a vasúti árufuvarozás fellendülésében.

További változás, hogy a pályahálózat-működtető számára korábban magyar sajátosságként létrehozott úgynevezett pályavasúti működési engedély kikerült a szabályozásból. A működési engedélyezés eltörlése biztonsági kockázatot nem jelent, tehát a pályahálózat-működtetők részére előírt vasútbiztonsági engedély továbbra is fennmarad.

A vasúti pályahálózattal és az azon nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban további változás, hogy az irányelv meghatároz egy alapvető szolgáltatási csomagot, amit kötelezően csak a pályahálózat-működtető nyújthat. Az ezen kívüli szolgáltatások nyújtását pedig egy új szereplőre ruházza, amely a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője vagy tulajdonosa.

A hatályos vasúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései a nagyvasút mellett a siklóra, a sífelvonóra, a függővasútra, a kötélpályára és a turisztikai hajtányra is vonatkoznak. E kötöttpályás tevékenységek jelentősen különböznek a nagyvasúttól, az irányelvek átültetése miatt viszont a kisebb jelentőségű kötöttpályás rendszerekre vonatkozó szabályozás nem megfelelő részletességű. Ugyanakkor a kötöttpályás rendszerek egyre inkább teret nyernek mint aktív pihenési formák, turisztikai tevékenységek, ezért indokolt a vasúti közlekedés szabályozásától elválasztva, önálló törvényben rendezni az azokra vonatkozó keretszabályokat. Ennek érdekében dolgoztuk ki azt a törvényjavaslatot, amely meghatározza a tevékenységeknek a szervezeti, működési, biztonsági és műszaki kereteit.

(17.00)

A törvényjavaslat rendezi e kötöttpályás rendszerek engedélyezésének és hatósági ellenőrzésének kérdéseit is. A szabályozás nem különbözik a jelenleg hatályos vasúti törvényi rendelkezésektől, amennyiben a közlekedésbiztonsági és engedélyezési, ellenőrzési tevékenységet továbbra is a közlekedési hatóság fogja ellátni. Az egyéb kötöttpályás tevékenység végzésének általános feltételei meghatározása során elsődleges szempont volt az adminisztrációs terhek csökkentése, a jogalkalmazók számára egyértelmű és könnyen megismerhető szabályozás kialakítása.

Tekintettel az előzőekre, kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a 2005. évi CLXXXIII. törvény változtatásait. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)