Dr. Völner Pál (Fidesz)

DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés előtt lévő törvénytervezet a nagyvasúttól lényegesen eltérő, úgynevezett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza, amelyek jelenleg a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben találhatók. Az úgynevezett egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereken ‑ ahogy államtitkár úr is sorolta, sikló, sífelvonó, függővasút, kötélpályás turisztikai hajtány ‑, ezeken az eszközökön jórészt indokolatlan számon kérni a nagyvasutakra meghatározott uniós és hazai követelményeket, üzembe helyezésük és működtetésük így átláthatóbb jogszabályi feltételek mellett történhet meg a jövőben.

Mivel a vasúti törvény megalkotásának elsődleges indoka az úgynevezett nagyvasutakra vonatkozó uniós irányelvek átültetése volt, ezért a törvény rendelkezéseinek alkalmazása az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre nehézséget okozott a gyakorlatban, amit azonban a törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletek segítségével orvosolni lehetett. Azonban az egységes vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU irányelv több korábbi irányelvet hatályon kívül helyezett, és olyan mértékű változást hozott, ami miatt a vasúti törvény jelentős mértékű módosítása vált szükségessé. Ezért megnyílt a lehetőség arra, hogy egy külön törvényben kerüljenek szabályozásra az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek. Az önálló törvény megszületése lehetőség ad keretszabályok megalkotására az eddig mindenféle, így például biztonsági előírásokat nélkülöző kedvtelési, turisztikai célú kötöttpályás eszközökre.

A vasúti munkavállalókkal kapcsolatos szabályozás nem változott, a törvényjavaslat azt nem érinti.

Bár külön törvény rendezi az egyéb kötöttpályás közlekedéssel összefüggő kérdéseket, az azokkal kapcsolatos igazgatási és hatósági tevékenységet továbbra is a közlekedésért felelős miniszter, valamint a vasúti közlekedési hatóság látja el. A javaslat kimondja, hogy műszaki engedély szükséges az alsó kötélvezetésű sífelvonó kivételével a trolibusz kötött pályájának és egyéb kötött pálya építéséhez, létesítéshez, korszerűsítéséhez, átalakításához, használatba vételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszeren közlekedő jármű üzembe helyezéséhez. A műszaki engedélyt a közlekedési hatóság adja ki.

Megszűnhet a pályahálózat-működtető számára létrehozott pályavasúti engedély, de ez nem jelent kockázatot, mert a szükséges ellenőrzések a vasútbiztonsági engedélyezés során elvégezhetőek lesznek. A változással az országos, önkormányzati és más pályahálózat-működtetők adminisztratív és pénzügyi terhei csökkennek. A módosító javaslat a törvény fogalomrendszerét úgy vizsgálja felül, olyan logika szerint csoportosítja át a meghatározásokat, hogy ezzel megkönnyítse a későbbiekben várható uniós szabályozás, a negyedik vasúti csomag átültetését. A jogharmonizáció tervezett elfogadásával a magyar vasúti hagyományok fenntartása a bevált hazai gyakorlatok továbbélése mellett valósulhat meg, az ágazat versenyképességének fenntartása és növekedése, sikeres fejlődése érdekében.

Magyarország a közösségi rendelkezésekben könnyítést lehetővé tett mentességek teljes körével élhet. Így egyebek mellett kivonhatja az uniós irányelv hatálya alól a nem főtevékenységként vasúti áruszállítást végző magántulajdonú ipari létesítmények területén lévő mellékvágányokat és vonalakat. Az iparvágányok egyszerűbb és olcsóbb fenntartása és működtetése elősegíti a vasúti teherszállítás elterjedését, amit korábban felszólaló képviselőtársaim is hangsúlyoztak.

Most pedig engedjék meg, hogy kitérjek a javaslat legfontosabb rendelkezéseire.

A 4., 5. § a tűrési kötelezettség meghatározásával lehetővé teszi a trolibuszt üzemeltető társaság számára, hogy a trolibusz felsővezetéke mellett fekvő ingatlanokon a trolibusz-közlekedést, illetőleg annak biztonságát elősegítő eszközöket helyezzen el, és a szabad kilátást akadályozó fákat, cserjéket eltávolítsa. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az elhelyezés, a javítás és karbantartás a környezet- és természetvédelmi érdekek teljes figyelembevétele mellett történhet. Ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekhez tartozó tartókötél és gyengeáramú vezeték, az ehhez tartozó tartószerkezet, jelzőkő, egyéb jelzés vagy ideiglenes eszköz elhelyezésére is.

A növényzet eltávolítása nem okozhat aránytalan sérelmet az érintett lakosság érdekei, illetve a környezet- és természetvédelmi érdekek szempontjából. Természetesen az ingatlanok tulajdonosát az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

A 6. § alapján az egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenység végzéséhez nincs szükség a közlekedési hatóság által kiállított engedélyre. Ezeket a tevékenységeket kizárólag bejelentés alapján is lehet végezni. Azt, hogy a bejelentéskor milyen adatokat kell megadni a hatóság számára, külön miniszteri rendelet fogja meghatározni.

A 7. § szerint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer létesítéséhez, átalakításához műszaki engedélyre van szükség, amit a közlekedési hatóság ad ki. Ez alól kivétel az alsó kötélvezetésű sífelvonó. A műszaki engedély egyszerre építési engedély és járműengedély, mivel az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereknél általában ezt a két kategóriát nem lehet értelmezni. Az alsó kötélvezetésű sífelvonó telepítése közelebb áll a mutatványos berendezések összeszereléséhez és rögzítéséhez, így esetükben a mutatványos berendezéshez hasonlóan csak megfe­lelőségértékelő szervezet tanúsítására van szükség.

A 8. § kimondja, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerekre vonatkozó alapvető műszaki biztonsági követelményeket miniszteri rendeletnek kell tartalmaznia. A siklóra, sífelvonóra és a függővasútra jelenleg is található ilyen szabályozás, mivel rájuk vonatkozóan egy 2003-as GKM-rendelet tartalmaz követelményeket.

A 10. és 12. §-ok az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek biztonságos üzemeltetéséért felelős munkavállalókra állapítanak meg alapvető képzettségi szabályokat, illetve a képzés ellenőrzésével kapcsolatban rendezik a közlekedési hatóság teendőit. A képzési előírások kizárólag arra irányulnak, hogy a biztonságos üzemeltetés megvalósuljon, a törvényjavaslat a ma is működő képzési előírásoknál szigorúbb szabályozást nem valósít meg.

Tisztelt Ház! Ennek a javaslatnak kapcsán is érdemes megemlíteni, hogy több mint ezermilliárd forintot költhet Magyarország uniós forrásból a közlekedés fejlesztésére a következő hét évben. A legnagyobb beruházások jellemzően a vasúti szektorban várhatók, de a tervek szerint a városi és elővárosi közlekedés fejlesztésére, gyorsforgalmi és ehhez köthető egyéb közúthálózati fejlesztésekre is lesz lehetőség.

Összefoglalva a javaslat előnyeit, a külön törvényben történő szabályozással a jogalkalmazók számára egyértelmű, átlátható, könnyen értelmezhető és alkalmazható szabályozás kialakítása válik lehetővé. A törvény elfogadásával csökkenhetnek az adminisztrációs terhek, és elkerülhetőek a felesleges szabályozó rendelkezések. Reményeink szerint a törvény hozzájárulhat az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszerek terjedéséhez, ezzel együtt a turizmus, a szabadidő aktív, mozgással, sportolással történő eltöltésének fellendüléséhez. Ezeket a szempontokat, kérem, vegyék figyelembe a vita során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps.)