{"cycle": 40, "id": "84-144", "date": "2015-06-11", "ulnap": 84, "seq": 144, "speaker": "Tasó László (Fidesz)", "p_azon": "t021", "faction": "Fidesz", "kind": "előterjesztő nyitóbeszéde", "role": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/4886 A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről T/4887 A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények módosításáról", "iromany": "T/4886 · T/4887", "duration_s": 343, "position": "Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára", "chars": 5466, "paragraphs": ["TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának elsődleges célja az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése. Az irányelv a korábban hatályos irányelvekhez képest kismértékben átalakította az árufuvarozó és személyszállító vasúti társaságok által a vasúti infrastruktúra használata során igénybe vehető szolgáltatások körét. Ez egyben a pályahálózat használati díjainak képzésére és a díjak kiszámítására vonatkozó szabályok megváltozását is eredményezte. Ezenkívül az irányelv újabb szereplőket vont be a szabályozásba, az úgynevezett kiszolgáló létesítményeket és azok üzemeltetőit is, valamint szigorította a piacfelügyeleti hatósággal kapcsolatos függetlenségi feltételeket. Az irányelv tehát olyan jelentős alapvető változásokat hozott a vasúti szabályozásban, amely a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítását tette szükségessé.", "Az irányelv szabályainak átültetése során külön gondot fordítottunk arra, hogy a magyar sajátosságokat is figyelembe vegyük, és minden olyan tevékenységet, amit lehet, mentesítsünk az irányelv szigorú rendelkezései alól.", "A törvénymódosítás egyes rendelkezéseit áttekintve alapvető változás, hogy kikerülnek a törvény hatálya alól egyes kötöttpályás rendszerek, mint például a sikló, a sífelvonó, a libegő vagy a kötélpálya. Az ezekre vonatkozó szabályok a vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló törvényjavaslatban szerepelnek.", "A vasúti törvény hatályos fogalomrendszerét is felülvizsgáltuk, az irányelv fogalomrendszeréhez igazodóan módosítottuk, és egy új logika mentén csoportosítottuk, amely reményeink szerint megkönnyíti a jogalkalmazók számára a törvény használatát, rendelkezéseinek megismerését és értelmezését is.", "Az irányelv új kategóriákat vezet be a vasúti szolgáltatások terén is, továbbtagolva az eddig meglévő felosztást. Emiatt új fogalomként a vasúti törvényben is be kell vezetni a városi vasúti szolgáltatás fogalmát, elválasztva az eddig egy kategóriát képező helyi rendszerektől. Ennek megfelelően a hazai nagyvárosi vasúti személyszállító hálózatok, Budapest, Debrecen, Miskolc, Szeged esetében most már városi szolgáltatásról kell beszélnünk. Az elkülönült, adott esetben a településeken kívüli vasúti rendszerek fognak a továbbiakban helyi rendszereknek minősülni.", "Hasonló szétválasztást jelent az eddig fő tevékenységként nem vasúti áruszállítást végző üzemek köre, amelyek a korábbi szabályozás szerint úgynevezett saját célú pályahálózatoknak minősültek. Mivel azonban az irányelv lehetőséget teremt a magántulajdonú ipari létesítmények területén lévő mellékvágányok és szárnyvonalak irányelvi szabályozás alóli kivonására, ezért indokolt volt ezekre külön fogalmat alkotni, kihasználva a lehetőséget a mentességre. Ez az új fogalom a hazai vasúti szabályozásban régebben már használt iparvágány kategória lett.", "Az országos hálózathoz kapcsolódó vasúti vágányok és pályahálózatok azért fontosak, mert a hazai vasúti szállítások legnagyobb részét kitevő áruk, az üzemek és ipari létesítmények felrakási helyei vagy célállomásai döntő szerepet játszanak a vasúti árufuvarozás fellendülésében.", "További változás, hogy a pályahálózat-működtető számára korábban magyar sajátosságként létrehozott úgynevezett pályavasúti működési engedély kikerült a szabályozásból. A működési engedélyezés eltörlése biztonsági kockázatot nem jelent, tehát a pályahálózat-működtetők részére előírt vasútbiztonsági engedély továbbra is fennmarad.", "A vasúti pályahálózattal és az azon nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban további változás, hogy az irányelv meghatároz egy alapvető szolgáltatási csomagot, amit kötelezően csak a pályahálózat-működtető nyújthat. Az ezen kívüli szolgáltatások nyújtását pedig egy új szereplőre ruházza, amely a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője vagy tulajdonosa.", "A hatályos vasúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései a nagyvasút mellett a siklóra, a sífelvonóra, a függővasútra, a kötélpályára és a turisztikai hajtányra is vonatkoznak. E kötöttpályás tevékenységek jelentősen különböznek a nagyvasúttól, az irányelvek átültetése miatt viszont a kisebb jelentőségű kötöttpályás rendszerekre vonatkozó szabályozás nem megfelelő részletességű. Ugyanakkor a kötöttpályás rendszerek egyre inkább teret nyernek mint aktív pihenési formák, turisztikai tevékenységek, ezért indokolt a vasúti közlekedés szabályozásától elválasztva, önálló törvényben rendezni az azokra vonatkozó keretszabályokat. Ennek érdekében dolgoztuk ki azt a törvényjavaslatot, amely meghatározza a tevékenységeknek a szervezeti, működési, biztonsági és műszaki kereteit.", "(17.00)", "A törvényjavaslat rendezi e kötöttpályás rendszerek engedélyezésének és hatósági ellenőrzésének kérdéseit is. A szabályozás nem különbözik a jelenleg hatályos vasúti törvényi rendelkezésektől, amennyiben a közlekedésbiztonsági és engedélyezési, ellenőrzési tevékenységet továbbra is a közlekedési hatóság fogja ellátni. Az egyéb kötöttpályás tevékenység végzésének általános feltételei meghatározása során elsődleges szempont volt az adminisztrációs terhek csökkentése, a jogalkalmazók számára egyértelmű és könnyen megismerhető szabályozás kialakítása.", "Tekintettel az előzőekre, kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a 2005. évi CLXXXIII. törvény változtatásait. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)"]}