Witzmann Mihály (Fidesz)

WITZMANN MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A hazai számviteli szabályozás az európai uniós tagságunkból következően több szinten is szabályozott. A tagállami egyeztetéseket követően 2013-ban került elfogadásra a számvitelre vonatkozó uniós szabályozás alapját jelentő új számviteli irányelv. Az új irányelv az éves beszámolóra, illetve az összevont éves beszámolóra vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményezett.

Az új számviteli irányelv jelentősen megemelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. Ennek megfelelően a módosítás az egyszerűsített éves beszámoló számviteli törvény szerinti értékhatárait több mint kétszeresére emeli, ezzel lehetővé téve, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások nagy többsége, körülbelül 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készítsen. Ahogyan az imént felszólalásában az államtitkár úr is kitért rá, az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé a korábbi számviteli szabályozásban rendkívüli tételek elszámolását. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások olyan tételek, amelyek függetlenek a szokásos vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, és a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Mindez jelentős változást eredményez a hazai számviteli előírásokban, az eredménykimutatás tagolásában és felépítésében is. Azonban a változások a számviteli rendszer logikáját követik, így könnyen adaptálhatók.

További lényeges változás, hogy összhangban az új számviteli irányelvvel, a nemzetközi szabályozással és a szakmai szervezetek javaslataival, változnak az osztalék elszámolásának szabályai is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában, amellyel kapcsolatban azt korábban jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredménytétel megszűnik, az eredmény­kimutatás pedig az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az adózás rendjéről szóló törvény kisebb módosításait is, ennek pedig alapvetően az a célja, hogy az adózás rendjéről szóló törvény bizonyos részei tekintetében a jelenlegi rögzített időállapot helyett a mindenkori hatályos kereskedelmi vámtarifaszámok legyenek az irányadók. A módosítás további célja az is, hogy az online pénztárgép és az állami adóhatóság közötti kommunikációra vonatkozó hatósági árnak ne a legmagasabb árat, hanem a külön jogszabályban rögzített árat kelljen a jövőben tekintetni. Továbbá fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény esetében a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolttá vált az utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések pontosítása, kiegészítése, amelynek során módosulnak a hatósági döntés megváltoztathatóságára vonatkozó rendelkezések is.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az Amerikai Egyesült Államokkal az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a hatóságok közötti pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcseréről szóló, úgynevezett FATCA megállapodásról szóló törvény módosítását, amely a nemzetközi szerződésben szereplő legnagyobb kedvezmény elvét tartalmazó rendelkezésnek való megfelelést szolgálja.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/4852. számú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat célja a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásaival és a kapcsolódó beszámolókkal összefüggő európai uniós irányelv átültetése a magyar jogrendbe. Alapvetően tehát egy jogharmonizációs intézkedésről beszélhetünk. Az európai uniós jogi szabályozásnak való megfelelésünk érdekében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy egy konstruktív vita lefolytatása után szavazataikkal támogassák a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)