Dr. Józsa István (MSZP)

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Jellegét tekintve valóban egy uniós jogharmonizációs előterjesztést tárgyalunk, és az előterjesztő államtitkár úr közölte is velünk, hogy 2015. június 20-a az a határidő, ha jól értettem, ameddig a 2013/34. számú európai irányelv átvezetése a magyar jogrendbe meg kell hogy történjen.

(13.10)

Hogy miért kell ezeket a számviteli európai irányelveket a különböző tagországokban átvezetni, azt hiszem, az könnyen belátható: hogy összehasonlíthatók legyenek a számvitel eredményeként létrejött pénzügyi beszámolók, egyszerűsített pénzügyi beszámolók. Ennek mind a tartalmi, mind a formai részei teljes mértékben elfogadottak.

Hogy az indoklás szerint uniós átvezetésről van szó: ezt követően az Unióban is egyre általánosabbá válik a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek alkalmazása, vagyis az IFRS rendszerek alkalmazása, amelyhez a várható módosításokkal egy újabb lépéssel közelebb kerül a magyar számviteli környezet is, úgy, hogy a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont, konszolidált éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról ezentúl a jelen előterjesztés szerint kell majd számot adni.

A tervezett változtatások között mindenki említette, hogy az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé a rendkívüli tételek elszámolását. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a jövőben az eddig ilyen jogcímen felmerült vagy itt elszámolt tételeket nem számolhatja el a társaság, pusztán arról van szó, hogy az EU-irányelv szerint ez a kategória megszűnik, és a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb, tehát indoklásköteles kategóriában kell elszámolni, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai vagy a bevételek között kell elszámolni. Ez gyakorlatilag inkább technikai jellegű változásnak tekinthető, de megkövetel egy bizonyos fokú szemléletváltást is a szakmától, a pénzügyi-számviteli szakmától, akik ezeket a beszámolókat készítik.

Az egyszerűsített éves beszámolók használata, én azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy eddig is rendkívül széles körű volt. Tehát nagyon meggyőző ez a becslés az új határokkal, tehát hogy a mérlegfőösszeg 500 millió forintról 1 milliárd 200 millió forintra növekszik, az éves nettó árbevétel az eddigi 1 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra növekszik. Egyedül az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma, az 50 fő nem változik. Ez biztos, hogy uniós szinten egy jelentős változás. De azért a magyar társaságoknak a túlnyomó többsége eddig is egyszerűsített pénzügyi beszámolót készített, ezzel ez annyira általánossá válik, hogy a társaságoknak mindössze 2-3 százaléka nem ilyen jellegű beszámolót fog készíteni. Úgyhogy ez végül is magyar vonatkozásban olyan túl nagy változást nem jelent. Sajnos ezek az értékhatárok Magyarországon eddig is lefedték, ha nem is a 97, de azért olyan 93 százalékot legalább. Tehát Magyarországon az e tekintetben nem kkv-körbe tartozó cégeknek a száma, aránya azért meglehetősen csekély volt. Ez sok mindenre visszavezethető, és mindenképpen célszerű lenne, hogyha ezen azért változás állna be, tehát magyar tőkeerős cégek beszámolóját is láthatná a szakma, illetve a gazdasági minisztérium.

Szintén változnak ‑ az egységes elszámolás jegyében ‑ az osztalékra vonatkozó szabályok is. A korábbi „mérleg szerinti eredmény” kategória megszűnik, mert nem a mérleg időpontjában kell kimutatni az eredményt, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni, és az osztalék összegét a jövőben az erre vonatkozó döntés napjával kell lekönyvelni, megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Ez szintén egy egységesítés, gyakorlatilag ez tényleg életszerűbb így. Valószínű, hogy az összehasonlíthatóságot lényegesen javítani tudja.

Érdekes a hatálybalépés is. A javaslat nagyobb része a kihirdetését követő napon lép hatályba, más részei legkésőbb 2016. január 1-jét követően.

Itt a hatálybalépéssel kapcsolatban néhány problémát azért szeretnék megemlíteni. A változások a 2016. évben induló üzleti évtől készített összevont, konszolidált éves beszámolóra lennének először alkalmazhatók, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámoló esetében még nem. Ez azért fölvet bizonyos összehasonlíthatósági problémákat; ha nagyon szakmailag és szigorúan akarnék fogalmazni, azt lehetne mondani, hogy ezzel sérül az összemérés és a következetesség elve, mivel az új, 2016-ban alkalmazandó szabályoktól teljesen eltérő módszerrel készült 2015. évi bázist kell a szakmának használnia. Tehát itt legalábbis egy szakmai fölkészítés, szakmai iránymutatás, értelmezésbeli segítség mindenképpen célszerű lenne, mert nem biztos, hogy mindenki ezt az összehasonlítást ugyanúgy tudja majd értelmezni, elvégezni.

A rendkívüli bevételek és ráfordítások számviteli kategória megszüntetése alapvetően nem rossz irány, de az egyéb és pénzügyi bevételek közé sorolandó eseményeknek megfelelően kell megnyitni azok nyilvántartására vonatkozó főkönyvi számlákat, hogy a társaságiadó-alap meghatározásához, annak ellenőrzéséhez megfelelő információ álljon, állhasson rendelkezésre. A javaslat jelenlegi szövege most ezt az előírást nem tartalmazza, ezért benne van a félreértés, rosszhiszeműség esetén talán még az adóelkerülés lehetősége is.

Nem egyértelműen szabályozza a módosítás, hogy a jelenleg rendkívüliként kimutatott tételeket milyen módon kell kivezetni, átsorolni a 2016. évi beszámoló összeállításához. Ezzel sérülhet néhány számviteli alapelv, így többek között a valódiság elve. Ezt valahogy meg kell oldani majd a szabályozásban.

Az IFRS szerinti szabályok részbeni bevezetése nem biztos, hogy célszerű, hasznosabb és célravezetőbb lenne, ha egy év halasztással a 2017. üzleti évre teljesen új kodifikálást, számviteli törvényt terjesztene be a kormány, szóval új számviteli törvény kerülne kiadásra, amely már megfelel az IFRS előírásainak, valamint a jelenleg zajló IFRS és a US GAAP, az amerikai számviteli sztenderdek összehangolásának. Tehát nagy valószínűséggel egy átfogó és jó szabályozási környezet lenne így kialakítható.

(13.20)

A másik előnye az lenne, hogy másfél-két év során a szakemberek átképzése, továbbképzése megvalósulna, megvalósulhatna éves kötelező mérlegképes könyvelői továbbképzés keretében, így a nemzetközi alapokon nyugvó új törvény bevezetése zökkenőmentes lehetne. Tehát nem csak mi ‑ alapvetően ez szakmai észrevétel ‑, a szakma úgy látja, hogy küszöbön áll egy átfogó módosítás, és arra mindenképpen tekintettel kell lenni. Megértem, hogy itt van egy uniós határidős kötelezettség, de lehet, hogy ez az uniós jogharmonizáció szűkebben elegendő lenne és átfogóbb egy év halasztás után.

Ezek alapján az MSZP tartalmát tekintve támogatja ezt a törvényjavaslatot, bár minden részlete nem elfogadható. Az egyszerűsített éves beszámoló elkészítésének lehetősége több vállalkozás számára nyílik meg, ez pozitívum, ezzel csökken az adminisztrációs kötelezettségük, így a költségük is. Tehát ez a része pozitív.

A pénzügyi vállalkozások, elemzők a javaslattal kapcsolatban több ‑ már az előbb próbáltam kifejteni, hogy milyen ‑ észrevételt tettek, amelyeket a minisztérium a visszajelzések alapján nem javított ki, tehát ezeket azért érdemes lenne a szakmával továbbra is megvitatni.

Az általános észrevétel az, hogy a számviteli törvény toldozása-foldozása egy téves törvényalkotói hozzáállás. A jogszabály teljes, átfogó módosítása, a legújabb európai sztenderdeknek megfelelő kódexre való előkészülés, ráállás lenne szükséges, amely törekvéssel a pénzügyi szakma is teljeskörűen egyetért, emellett kellő felkészülési idő biztosításával egy új törvényt sokkal könnyebben alkalmaznának a gazdasági szereplők, mint a gyakorta részletekként módosuló előírásokat. Tehát ez a kritikai észrevételünk.

Ebből adódóan a szavazási magatartásunk valószínűleg pozitív tartózkodás lesz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)