Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A kormány 2015. május 19-én nyújtotta be a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát.

A hazai számvitel rendszere az európai uniós tagságunkból következően több szinten szabályozott. A számvitelre vonatkozó alapvető rendelkezéseket a számvitelről szóló törvény határozza meg, amely magában foglalja a folyamatosan átültetett uniós előírásokat is. A tagállamok egyeztetését követően, 2013 júniusában fogadták el a számvitelre vonatkozó uniós szabályozás alapját jelentő új számviteli irányelveket, amely a korábban hatályos uniós szabályok helyébe lépett. Az új számviteli irányelvet 2015. július 20-ig kell a tagállamoknak a nemzeti jogukba átültetniük. A törvényjavaslat célja ennek megfelelően az új számviteli irányelv átültetése a hazai számviteli szabályozásba.

Tisztelt Ház! Az új számviteli irányelv számos kérdésben jelentős változást eredményez az éves pénzügyi beszámolóra, illetve az összevont, konszolidált éves pénzügyi beszámolóra vonatkozó előírásokban. A módosítások érintik a számviteli törvényben használt fogalmakat, megváltoztatják a mérleg- és az eredménykimutatás sémájának felépítését, továbbá az éves beszámoló részét képező kiegészítő melléklet kötelező tartalmát is. A változásokat ‑ összhangban az új számviteli irányelvben foglaltakkal ‑ a 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő üzleti évre vonatkozó éves beszámolóra, illetve összevont, konszolidált éves beszámolóra kell majd először alkalmazni.

Tisztelt Képviselők! Az új számviteli irányelv a korábbi irányelvtől eltérő filozófiára épül, és a kisvállalkozások tekintetében a maximum harmonizáció elvét követi. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a tagállamok az irányelvben meghatározottnál se több, se kevesebb kötelezettséget nem írhatnak elő az érintett kisvállalkozások számára, ez összességében az adminisztrációs terhek további csökkenését eredményezi a hazai kisvállalkozások számára.

Az új számviteli irányelv jelentősen megemelte az egyes vállalkozási csoportokra vonatkozó értékhatárokat. E tekintetben a kisvállalkozásokra vonatkozó maximum harmonizáció elve azt jelenti, hogy az egyszerűsített éves beszámoló számviteli törvény szerinti értékhatárait több mint kétszeresére kell emelni. Az új irányelv alapján ez a határ 1,2 milliárd forint mérlegfőösszegnek, illetve 2,4 milliárd forint nettó árbevételnek felel meg. A törvényjavaslat ennek megfelelő módosításra tesz javaslatot. Ezzel gyakorlatilag a számviteli törvény hatálya alá tartozó hazai vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet.

Szintén emelkednek a vállalatcsoport egészére vonatkozó, összevont, konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettsége alóli mentességre vonatkozó határértékek is. Így e tekintetben is az adminisztrációs terhek csökkentésére kerül sor, és a jövőben kevesebb anyavállalat lesz köteles összevont, konszolidált éves beszámolót összeállítani.

A módosítás az új számviteli irányelvvel összhangban további információkat, adatközléseket ír elő bizonyos közép- és nagyvállalkozások számára, továbbá az olyan vállalkozásokra vonatkozóan, amelyeket az új számviteli irányelv és a számviteli törvény is közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóként definiál. Ezen vállalkozások esetén az új információkat, adatközléseket a közérdek, a befektetők védelme és az átlátható működés indokolja.

Tisztelt Országgyűlés! Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé a korábbi számviteli szabályozásban szereplő rendkívüli tételek külön elszámolását, bemutatását. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások olyan tételek, amelyek függetlenek a szokásos vállalkozási tevékenységtől, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. Megszüntetésük folytán a korábban rendkívüli bevételként vagy rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően a számviteli törvényben szabályozott egyéb bevételek, egyéb ráfordítások, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai és bevételei között kell elszámolni.

Mindez jelentős változást eredményez a hazai számviteli előírásokban, különösen az eredmény­kimutatás tagolásában, felépítésében. A változások ugyanakkor a számviteli rendszer logikáját követik, így könnyen adaptálhatóak.

Tisztelt Ház! A gyakorlati tapasztalatok szerint a számviteli törvényben szabályozott üzleti vagy cégértékre vonatkozó elszámolási szabályokat a vállalkozások gyakran adóelkerülési célokra használják. Ennek a megakadályozása érdekében változnak az üzleti vagy cégérték számviteli nyilvántartásokban való kimutatásának és értékcsökkenési leírásának számviteli szabályai.

(13.00)

A módosítás alapján a jövőben már nem lehet üzleti vagy cégértéket kimutatni, legyen az akár pozitív, akár negatív, az olyan esetekben, amikor egy gazdasági társaság egy másik gazdasági társaság tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírjait szerzi meg. A módosítást követően üzleti vagy cégérték kimutatására csak akkor lesz lehetőség, ha egy gazdasági társaság valamely önállóan is működőképes üzletágának, üzlethálózatának megvásárlására kerül sor. Az üzleti vagy cégértékre vonatkozó módosítás rendelkezik továbbá arról is, hogy annak értékét legalább öt év, de legfeljebb tíz év alatt el kell számolni értékcsökkenési leírásként.

Tisztelt Ház! Összhangban az új számviteli irányelvvel és a tágabb nemzetközi számviteli szabályozással is, az osztalékelszámolás szabályainak megváltoztatását is tartalmazza a törvényjavaslat. A jelenleg hatályos elszámolási szabályok alapján az osztalék összegét annak az évnek a beszámolójában kell megjeleníteni, amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. A módosítás alapján a jövőben az osztalék összegét az erről szóló döntés időpontjával, év közben kell elszámolni a számviteli nyilvántartásokban. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredménytétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja csak tartalmazni, és a fizetendő osztalék nem fog szerepelni az eredmény­kimutatásban. Ennek következtében azokban a jogszabályokban, ahol korábban a mérleg szerinti eredmény szerepelt, felváltja azt az adózott eredmény kategóriája. Az osztalékelszámolás számviteli szabályainak megváltoztatását tehát több más törvényen, így többek között a nemrégiben módosított kereskedelemről szóló törvényen is át kell vezetni. Tekintettel azonban arra, hogy az osztalék elszámolásának új számviteli szabálya a beszámolást érdemben nem érinti, a kapcsolódó törvényekben az eredeti jogalkotói szándékot ez a fogalmi pontosítás nem befolyásolja.

Ezzel összefüggésben változnak továbbá az osztalékfizetési korlátra vonatkozó, a polgári törvénykönyvben található szabályok is. A törvényjavaslat szerint az osztalékfizetésről a gazdasági társaság az elkészített éves beszámoló elfogadását követően határoz, és az osztalékfizetésre az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékot lehet felhasználni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az új számviteli irányelv átültetésén túl további adójogszabályokat érintő, pontosító rendelkezéseket is tartalmaz. Módosul többek között az adózás rendjéről szóló törvény néhány rendelkezése.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el. )

Ennek célja, hogy az adózás rendjéről szóló törvény bizonyos előírásai tekintetében a jelenlegi rögzített időállapot helyett a mindenkor hatályos kereskedelmi vámtarifaszámok legyenek az irányadók. A módosítás további célja, hogy az online pénztárgép és az állami adóhatóság közötti kommunikációs szolgáltatásra vonatkozó hatósági árnak ne a legmagasabb árat, hanem a külön jogszabályban rögzített árat kelljen a jövőben tekinteni. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény esetében a gyakorlati tapasztalatok alapján vált indokolttá az utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések pontosítása, kiegészítése, amelynek során módosulnak a hatósági döntés megváltoztathatóságára vonatkozó rendelkezések is.

A törvényjavaslat tartalmazza továbbá az Amerikai Egyesült Államokkal az adóelkerülés visszaszorítása érdekében a hatóságok közötti, a pénzügyi számlákra vonatkozó automatikus információcseréről szóló, úgynevezett FATCA megállapodásról szóló törvény módosítását, amely a nemzetközi szerződésben szereplő legnagyobb kedvezmény elvét tartalmazó rendelkezésnek való megfelelést szolgálja. Az Amerikai Egyesült Államok 2014. október 7-ei keltezésű levelében értesítést küldött arról, hogy a fentiekben ismertetett kedvezőbb feltételeket tartalmazó kormányközi megállapodást kötött több állammal, és ezek a kedvezőbb feltételek a FATCA megállapodás alapján Magyarország számára is alkalmazhatóvá válhatnak. Ugyanakkor a rendelkezések áttekintését követően megállapítást nyert, hogy az amerikai fél által bemutatott rendelkezések alkalmazása Magyarország számára nem teremt kedvezőbb feltételeket. Így Magyarország nem kíván élni e kedvezmények alkalmazásának jogával, amelyről értesítenie kell az Egyesült Államokat. A javaslat e levélváltás hiteles angol nyelvű szövegének és hivatalos magyar fordításának szövegét tartalmazza, összhangban a hatályos jogszabályokkal.

Tisztelt Ház! Ezek tehát a kormány javaslatai a számviteli törvény és az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. A törvényjavaslatban szereplő módosítások elfogadásával a hazai számviteli szabályozás teljes mértékben meg fog felelni az uniós követelményeknek, amely egyszerre szolgálja a magyar vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)