Dr. Gyüre Csaba (Jobbik)

DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyre, ha önmagában a törvényjavaslatról kellene döntenünk, akkor azt gondolom, hogy ebben az Országgyűlésben minden frakció igennel szavazna. Hiszen mint már az általános vitában ezt megvitattuk, olyan kérdésekről van szó, amelyek különösen időszerűek Magyarországon, annak a szabályozása, hogy az Európai Unió területén az öröklési jog valamilyen szinten egységesüljön, illetve azok a jogintézmények, amelyek Magyarországon nem léteznek, de akár egy magyar állampolgár, aki külföldön él vagy Magyarországon él, és egy ilyenfajta dologi jogi intézményt örököl, amely Magyarországon nem létezik, akkor a megfeleltetési eljárás során erre van lehetőség, hogy Magyarországon is bejegyezzék akár az ingatlan-nyilvántartásba, akár más módon. Mind ez, mind az öröklési bizonyítvány kiadása olyan jogi intézmények, amelyekkel, azt hiszem, mindannyian egyetértünk.

Répássy államtitkár úr az általános vitában elmondta, hogy ők ezt nem úgy gondolták, hogy ez ennek az önálló törvénynek lenne a törvényjavaslata, hanem egy igazságügyi csomag, amelybe egyéb más dolgokat is belevettek. Ez a probléma jelen esetben is, amelyről az általános vitában valamennyi ellenzéki frakció állást foglalt, és állást foglaltak a tekintetben is, hogy a kétharmados többséget igénylő szavazási részeket egyáltalán egyik ellenzéki párt sem fogja támogatni. Tehát nyilván a kivételnek, amiről Bárándy képviselő úr is beszélt, hogy kivették a kétharmados részeket, egyértelműen az az oka, hogy minden parlamenti ellenzéki frakció állást foglalt a tekintetben, hogy nem fogja támogatni. Különösen azért nem, mert önmagában nem értettünk azzal sem egyet, hogy valós egyeztetés nem volt.

Nyilván megvan az ötéves gyakorlata a kétharmados kormányzó pártnak, amíg kétharmados volt, megvolt az a gyakorlata, hogy könnyen keresztülvitt mindent, nem volt szüksége arra, hogy akár az ellenzéknek bármilyen támogató állásfoglalását beszerezze. Nyilván ez a gyakorlat még mind a mai napig él. Ezért sem történt semmi olyan valós egyeztetési törekvés ebben az esetben, amivel az ellenzéki pártok támogatását meg kívánták volna szerezni. Illetve nyilván mindannyian elmondtuk az álláspontunkat, hogy ezt nem fogjuk támogatni. Ezért is került szerintem kivételre, hogy ne kerüljön sor egy olyan szavazásra, amiben megint nem lesz meg a kétharmados többsége a Fidesz-KDNP-nek.

Amiatt sajnáljuk, hogy nem mentek keresztül a módosítóink, hiszen mindannyian adtunk be módosítókat, és részben vagy inkább egyáltalán nem mentek ezek keresztül a bizottsági eljárások során, mivel ebben az esetben lehetőség lett volna arra, hogy akár igennel is szavaztunk volna. Itt valamennyien, minden ellenzéki frakció megfogalmazta pontosan ugyanazokat a kifogásait a törvénnyel kapcsolatosan, és azt gondolom, és mindannyian ki is jelentettük, hogy amennyiben ezek módosításra, kivételre kerülnek, akkor meg fogjuk szavazni, ezek maradéktalanul nem történtek meg, bár a kétharmados rész szerencsére kivételre került.

Ami egy fontos rész ezen belül, tehát nyilván nem értettünk és nem is érthettünk egyet azzal, hogy a bírósági titkárokat az Igazságügyi Minisztériumba behozták, az OBH-ba behozták. Nem is ezzel van a probléma, hanem azzal volt a probléma, ami ott megjelent mögöttes szabályként, hogy ezek majd előnyt fognak élvezni a bírói kinevezés során, ami egy döbbenetes dolog, hiszen nem is azt a feladatot végzik, amit majd bíróként fognak, és miért legyen nekik bármilyen előnyük a kinevezés során. Nyilván annak a lehetőségét is felveti egy ilyen szabályozás, hogy mintegy káderképzés működne, hiszen az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírósági fogalmazóknál a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazságügy-miniszter, konkrét utasításokat, feladatokat adhat; nyilván sok-sok év alatt kialakul egy olyan gyakorlat benne, hogy neki az igazságügy-miniszter utasításait be kell tartania, és nem a bírói függetlenséget fogja megszokni, nem azt szokja meg, hogy őt semmilyen utasítással nem lehet ellátni a feladatai elvégzésében, maximum az igazgatási tevékenységébe lehet beleszólni. Tehát már ez nagyon negatív, főleg, ha ilyenekkel fogjuk föltölteni majd, ha egy ilyen káderképzőt csinálunk adott esetben az Igazságügyi Minisztériumban, és ezekkel fogjuk feltölteni. Ez semmiképpen sem jó.

A másik dolog: adtunk be módosítót a bírósági titkárok bérezésével, bérpótlékával kapcsolatosan is. Úgy tudom, hogy eredetileg az OBH 30 százalékos bérfejlesztést szeretett volna, ezzel szemben itt egy 10 százalék jelenik meg a bírósági titkároknál.

(9.50)

Ezt kevésnek tartjuk, és ezért adtunk be egy olyanfajta módosítót ezzel kapcsolatban, amely valahol a középutat találná meg a 30 százalék és a 10 százalék között. Ezt megfelezve 20 százalékra tettünk javaslatot, amely módosító szintén nem ment keresztül. Nem fogadták el, hogy 20 százalék lenne, amit azért tartanánk lényegesnek, mert ahogy Bárándy képviselőtársam is elmondta, Magyarországon a bírói fizetések az európai uniós átlaghoz képest nemhogy lent vannak, hanem a béka feneke alatt vannak.

Ebben is kialakult köztünk egy vita Répássy államtitkár úrral, aki elmondta, hogy ne azt nézzük, hogy az Európai Unióban mennyit keresnek a bírák, ne azt nézzük, hogy Magyarország valóban a legutolsó helyen áll az Európai Unióban a bírák bérezése tekintetében. Még Bulgáriában, Romániában is magasabbak a bírói bérek, mint Magyarországon, minden európai uniós országban magasabbak. A költségvetési vitában elmondtam azt is, hogy 30 százalékos bérfejlesztést javasolunk az igazságügyi szférában mind a bírák, mind az ügyészek fizetésében. Amennyiben a 30 százalék megvalósul, még akkor is csak az utolsó előtti helyre kerül az európai uniós ranglistán a magyar bírák és ügyészek fizetése; tehát mérhetetlen mértékben lent van.

Répássy államtitkár úr elmondta ezzel kapcsolatban, én úgy értelmeztem, hogy nincs is szándék a jövőben sem ezeknek a béreknek a rendezésére. Azt mondta, hogy hasonlítsuk össze az ápolónőkével, hasonlítsuk össze más szakágazatban dolgozókkal, és itt a bírák fizetése magasabb, tehát ne az európai uniós léptékben számoljuk a fizetést. A bírák bérezése kapcsán felhívom a figyelmet arra, hogy a bíróság a harmadik hatalmi ág. Tehát valahol egy önálló fejezetben kellene dönteni a fizetésükről, valahol össze kellene rendelni a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói hatalom szereplőinek bérezését, ami így nem attól függne, hogy az Országgyűlés saját kénye-kedvére hogyan határozza meg, ezeknek automatikusan kellene együtt mozogniuk. Nem az ápolónőkéhez, nem a tanárokéhoz kell hasonlítani az igazságügyi ágazatban dolgozók fizetését, hanem az Országgyűlésben dolgozókéhoz, az országgyűlési képviselőkét, a miniszterekét, az államtitkárokét kellene összhangba hozni, hiszen a három önálló hatalmi ágról beszélünk, ehhez kell mérni. Sajnos másként ezzel nem tudok egyetérteni, ezért mi is fenntartottuk a javaslatunkat, és kértük a fogalmazók, illetve a titkárok bérezésével kapcsolatosan is a nagyobb összeget.

Tehát amiatt, hogy nem önmagában a szakmai törvényjavaslat került benyújtásra, illetve kerül elfogadásra, mi nem tudjuk támogatni a törvényjavaslatot, hanem majd tartózkodni fogunk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)