Dr. Bárándy Gergely (MSZP)

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Most folytatnám a frakció-időkeret terhére azokat a gondolatokat, amelyeket még szeretnék elmondani. A véleményünkkel kapcsolatban az előttünk fekvő módosító javaslatokról azokat nem kívánom ismételni, amiket az általános vitában elmondtam, csupán annyit szeretnék visszautalni az általános vitára, hogy államtitkár úr, akkor nem tudom, egyébként arra is kíváncsi lennék, hogy miért változott meg az előterjesztő személye, ha jól látom, és jól érzékelem, most a Miniszterelnökség képviseli ezt a javaslatot és nem az Igazságügyi Minisztérium, ennek nyilvánvalóan valami oka van. Majd államtitkár úr felvilágosít róla, hogy az igazságügyi tárgyú javaslatokat miért a Miniszterelnökség képviseli.

Szóval, akkor Répássy államtitkár úr egy jó pár dologban cáfolta bekiabálással és egyébként más formában is azt, amit én mondtam. Az utolsó pontig utánanéztem annak, amit államtitkár úr mondott, és azt kell mondjam, hogy egyikben sem volt igaza. Nem volt igaza abban, hogy a törvényjavaslat nem tartalmazza azt, hogy ítélkezési gyakorlatnak számít a bírói későbbi határozott időre tartó kinevezés szempontjából az, ha a bíró ezt az időszakot nem a bíróságon, hanem az Igazságügyi Minisztériumban berendelt bíróként tölti. Azt gondolom, hogy ez nem helyes. Mivel államtitkár úr akkor cáfolta, most szeretném ismét kiemelni és hangsúlyozni, hogy ez nem helyes. Az ítélkezési gyakorlatot azért követelik meg egy bírótól, hogy látható legyen az a határozatlan időtartamú kinevezése előtt, hogy alkalmas-e az ítélkezési munkára vagy nem.

Más habitust, más tudást, más hozzáállást kíván meg ugyanis, mondjuk, egy kodifikátori munka, ami éppoly tiszteletre méltó, mint a bírói munka, és mást a bírói ítélkező tevékenység. Soha nem derül ki egy bíróról, hogy alkalmas-e rá, ha úgy nevezik ki határozatlan időre, hogy előtte nem vett részt semmiféle ítélkezési munkában, ő maga tehát ilyet nem tett, legfeljebb titkárként vagy fogalmazóként működött közre.

Hasonló a helyzet a titkárok esetében is. Ott is cáfolta államtitkár úr, hogy igaz, amit mondok. Elolvastam a törvényt, és igaz volt, amit mondtam. A titkároknál hasonló módon működik a berendelési rendszer, és ezt én nem tartom egyáltalán helyes dolognak.

Hogy ne ismételjem azt, amit az általános vitában elmondtam, én azt helyeslem, hiszen ha a bírói életpályát nézzük, akkor Magyarországon a legalacsonyabb a bírák bérezése, vagy az egyik legalacsonyabb az Európai Unió tagállamai között.

(9.40)

Ugyanez igaz a bírósági fogalmazókra és a bírósági titkárokra is. Normális béremelés utoljára a szocialista kormányok idején volt. Most minimálisan meg kívánják emelni a bírósági titkárok jövedelmét, amit helyesnek tartunk, és ezért mi ki is kértük a támogatotti sorból, tehát külön szavazást kértünk a javaslatról, hogy egyszerűbben fogalmazzak, és mi meg fogjuk szavazni ezt a módosító javaslatot. De egy dologra felhívnám a figyelmét államtitkár úrnak. Az nem helyes, hogy így lesz olyan bírósági titkár, akinek a fizetése meg fog egyezni egy kezdő bírói fizetéssel. Szerintem ez ugyanolyan abszurd, mint ami szokott lenni persze a közigazgatásban, hogy mondjuk, a miniszter a fizetési rangsorban a hetedik egy minisztériumon belül, és nem ő keresi a legtöbbet. Szerintem ez nem jó. Ugyanúgy nem jó, hogy egy kinevezett bíró, aki magasabb státusban van e tekintetben, mint egy titkár, hiszen titkárból tud bíróvá válni, az ugyanannyit fog keresni, mint egy titkár.

Magyarán, én nem azt kifogásolom, hogy a titkár többet keressen, hanem arra hívom fel a figyelmet, hogy remélem, ez maga után fogja majd vonni a bírák keresetének a megnövelését is, mert ez a rendszeren belül feszültséget fog okozni. És mivel nem hatalmazott fel rá az a bírósági vezető, aki nekem erre felhívta a figyelmemet, ezért a nevét értelemszerűen nem fogom most elmondani itt a parlamentben. Önök egyébként név szerint sokat szoktak hivatkozni rá, úgyhogy baloldali elhajlással biztos nem vádolható, de egy biztos, hogy ő azt jelezte, hogy ez valószínűleg komoly feszültségeket fog a rendszerben okozni. Éppen ezért felhívnám az államtitkár úr figyelmét arra, hogy jó volna, ha ezt a szempontot figyelembe vennék, és alakítanának a bírák fizetésén is, hogy legalább, ha úgy tetszik, presztízsből egy kicsit magasabb legen, mint a titkárok fizetése.

Az persze megint elgondolkodtató, hogy helyes-e az, hogy egy olyan embert, aki a bírói pályára vágyik, és bíróvá szeretne válni, azt 5-6-7-8 évig ‑ a 8-ról nem tudok, de 6-7 évről igen ‑ titkárként foglalkoztatják. A titkári beosztás arra volt korábban jó, hogy ne váljon valaki fogalmazóból egyszerre bíróvá, hanem bírósági titkárként, a fogalmazóhoz képest egy kicsit megnövelt jogkörrel próbálja ki magát, és amikor ő és más látja, hogy hogy végzi ezt a munkát, akkor utána bíróvá kinevezhető. De semmiképpen sem arra alakult, hogy a bíróságokon belül tulajdonképpen egy ‑ idézőjelbe téve ‑ köztisztviselői kar alakuljon ki, aki nem bíró, hanem bírósági alkalmazott, nem rendelkezik a bíró függetlenségével, nem azt a munkát végzi, ha viszont ez a rendszer így marad, szerintem lesz olyan, aki egy évtizeden keresztül majd titkári munkát fog végezni.

Szerintem ez nem helyes. Ha önök úgy gondolják, hogy az ügyek intézése ilyen módon indokolt, akkor én sokadszor mondom el itt a parlamentben, a megoldás az volna, ha nem a bírósághoz utalnának bizonyos kisebb súlyú büntető- vagy polgári ügyeket, hanem ezeket szépen a közigazgatási intézményrendszeren belül ellátnák, és azok az emberek, akiket most titkárként foglalkoztatnak, egyértelműen a közigazgatási rendszer részei lennének, ami pedig bíróságra kerül, azt alapvetően a bírák intéznék, és a bíróságokon a bírák száma lényegesen nagyobb lenne a titkárokénál. Most százalékos értelemben mondom természetesen, hiszen abszolút értelemben a bírák értelemszerűen most is sokkal többen vannak, mint a bírósági titkárok.

Magyarán szólva, azt gondolom, hogy itt rendszerbeli probléma van, és ha most a fizetésben is összemossák ezt a két kategóriát, az problémás. Még egyszer mondom, mi azért szavazzuk ezt meg, mert látjuk és tudjuk azt, hogy az igazságügyben dolgozók fizetése messze el van maradva az európai uniós átlagtól.

Ezek miatt az okok miatt mi általában a törvényt támogatni nem fogjuk tudni. Üdvözöljük azt, hogy a kormány a kétharmados rendelkezéseket kivette. Örülnénk annak, ha a kormány ebből és a többi ilyen esetből tanulva később az ellenzéki pártok egyetértését megpróbálná legalább megszerezni, mielőtt egy ilyen jellegű törvényjavaslatot benyújt. Még egyszer mondom, mi mindenkor pártolni és támogatni fogjuk azt, hogy a kormány az igazságszolgáltatás jobbá tételét indítványozza és megpróbálja elérni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)