Rogán Antal (Fidesz)

ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy a 2016. évi költségvetés üzenete nagyon egyszerűen összefoglalható: több munkahely, kevesebb adó. 2016-ban Magyarország költségvetésének a keretében többet fogunk költeni foglalkoztatásra, a folytatódó növekedéssel együtt tovább fog nőni a munkahelyek száma, és tovább csökken a munkanélküliség. 2016-ban pedig Magyarországon mindenki kevesebb adót fog fizetni. Minden magyar család, minden magyar dolgozó ember léphet egyet előre, mert csökken az általa fizetendő adó mértéke. Több mint 4 millió ember dolgozik Magyarországon, mindannyian a jövedelmük után kevesebb adót fognak fizetni, és ne felejtsük el, hogy ők 4 millióan együtt még meglehetősen sok embert, gyermekeiket eltartják, így összességében azt tudjuk mondani, hogy Magyarország polgárainak túlnyomó többsége 2016-ban az új költségvetésnek és az ahhoz kapcsolódó adótörvényeknek köszönhetően léphet egyet előre.

Ahhoz, hogy tudjuk értékelni azt, hogy hogyan sikerült eljutni a 2016. évi költségvetés időszakáig, azt javaslom tisztelt képviselőtársaimnak, hogy azért nézzünk vissza egy pillanatra az elmúlt esztendőkre. Ne felejtsük el, hogy itt egy olyan ötesztendős gazdaságpolitikai folyamaton vagyunk túl, ahol a 2010-ben hivatalba lépett kormánynak egy akut gazdasági és költségvetési válsághelyzetet, sőt mi több, csődhelyzetet kellett kezelnie. 2010-ben a magyar Országgyűlés által akkor, korábban elfogadott költségvetés először is nem tükrözte a valós helyzetet, hiszen év végére egyértelműen kiderült, hogy egy közbeavatkozás nélkül sokkal magasabb lett volna a költségvetési hiány. Magyarországot akkor lélegeztetőgépen tartották, hiszen Magyarország az IMF, illetve az Európai Unió támogatása nélkül még talán a béreket sem lett volna képes kifizetni a közszférában, de legalábbis komoly problémákba került volna.

A 2010-es időszakra, ha visszanézünk, akkor, tisztelt képviselőtársaim, azt tudjuk megállapítani, hogy az azóta eltelt öt esztendőben először is lezajlott egy válságkezelés. 2010- és ’11-ben Magyarország Kormányának ki kellett rángatnia az országot és a költségvetést egy válságkezelés segítségével a csődhelyzetből, 2010-11-ben lezajlott a konszolidáció. 2012 időszaka elsősorban a gazdasági stabilizáció, és 2013-14 időszaka pedig meggyőződésünk szerint a növekedési fordulat elindulásának az időszaka, amit most már 2015-ben is érezhettünk, és ami meglehetősen stabilnak tűnik, olyannyira, hogy a makrogazdasági folyamatok keretében gazdasági növekedéssel 2016-ra is lehet kalkulálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt érdemes összevetni azért kormányzati teljesítményeket is egymással, hiszen azt gondolom, ez mindig minden alkalommal kötelessége, sőt bizonyos értelemben fontos feladata is az Országgyűlésben a költségvetés vitáját lefolytató pártoknak. Ha most visszatekintünk a 2002 és 2010 közötti időszakra, valamint a 2010 és 2015 közötti időszakra, akkor hadd végezzek el egy összehasonlítást néhány egyszerű számadat segítségével, tisztelt képviselőtársaim.

Kezdjük azzal, hogy 2002-ben, amikor az akkori szocialista-szabad demokrata kormány átvette a kormányrudat, akkor Magyarországon a bruttó államadósság mértéke GDP-arányosan 55,9 százalék volt. 2010-ben, amikor átadták a kormányrudat, a GDP arányában ez 81 százalék volt. Ha ezt forintra le akarjuk fordítani, tisztelt képviselőtársaim, akkor a bruttó államadósság 2002-ben 9574 milliárd forint volt, 2010-ben a bruttó államadósság mértéke 21 799 milliárd forint volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ezek a számok világosan jelzik azt, hogy 2002 és 2010 között lezajlott az országnak egy mérhetetlenül komoly eladósítása. És ha hozzátesszük mindehhez, hogy hogyan kapcsolódott ehhez az ország gazdasági teljesítménye, akkor talán csak érdemes megnézni, most akár vessük egy rövidebb időszakra is ebből a szempontból a figyelmünket, érdemes megnézni a növekedési adatokat. Azt láthatjuk, hogy különösen a 2006 és 2010 közötti időszakban gyakorlatilag Magyarország gazdasági teljesítménye minden alkalommal elmarad az európai uniós átlagtól. 2010-ben elkezdődik a gazdasági konszolidáció, és 2012-től, amikor a végére érünk a gazdasági helyzet stabilizálásának, elmondhatjuk, hogy a magyar gazdaság teljesítménye 2013-ban és 2014-ben is immáron stabilan, jóval az európai uniós gazdasági teljesítmény fölött van, ami minden alkalommal feltétele annak, hogy egy országban el tudjon indulni a felzárkóztatás. Hiszen nem tudunk csatlakozni sem az európai uniós életszínvonalhoz, sem az európai uniós gazdasági teljesítményhez, ha Magyarország gazdasági teljesítménye, növekedési potenciálja nem nagyobb, mint egyébként az európai uniós országok átlagának a növekedési teljesítménye.

Tisztelt Képviselőtársaim! Talán szintén néhány makrogazdasági adatot érdemes megnézni, hogy 2002-ről 2010-re hogyan változott Magyarországon a munkahelyek száma, hogyan változott a munkanélküliek száma. A munkanélküliek számát, ha megnézzük, akkor 2002-ben Magyarországon 238 800 munkanélküli volt, a munkanélküliségi ráta 5,8 százalék. Így vették át a szocialista kormányok az országot. 2010-ben, mikor átadták az országot, akkor a munkanélküliek száma 474 800 volt, a munkanélküliségi ráta pedig 11,2 százalék, azaz gyakorlatilag a munkanélküliség megduplázódott 2002-ről 2010-re.

Ehhez képest, ha megnézzük az elmúlt öt esztendő gazdasági eredményeit, tisztelt képviselőtársaim, akkor a 2010-es 474 800-ról, tehát közel 475 ezerről sikerült 343 000-re leszorítani 2014-re a munkanélküliek számát, a munkanélküliség mértékét pedig 11,2 százalékról sikerült leszorítani 7,7 százalékra.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez is önmagában nagyon jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben lezajlott gazdaságpolitika Magyarország gazdasági teljesítménye és a felzárkóztatás, a munkanélküliség csökkentése szempontjából lényegesen sikeresebb volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ugyancsak érdemes visszatekintenünk arra, hogy 2010-ben, amikor a válságkezelés gyakorlatáról döntöttünk itt, a tisztelt Házban, akkor nem véletlenül hoztuk meg azt a döntést, hogy olyan válságkezelés nem képzelhető el Magyarországon, amelynek egyébként a szocialisták gyakorlatához hasonlóan ‑ amit számukra az IMF diktált, de azt még talán túl is teljesítették ‑ minden alkalommal a magyar családok lesznek a hátulütői, minden alkalommal ők lesznek azok, akik kárt szenvednek el.

(13.30)

2008 és 2010 között ezt tapasztalhattuk az akkori válságkezelési kísérletek kapcsán, amelyek csak súlyosbították a válságot. 2008 és 2010 között, emlékezzünk vissza, ez az Országgyűlés egyik oldalról hozott olyan döntéseket, mármint a benne lévő szocialista-szabad demokrata kormány, amelyek radikálisan csökkentették Magyarországon magyar családok és magyar emberek bérét: 2008 és 2010 között születtek meg azok a döntések, amelyek eredményeként egyhavi bért vettek el Magyarországon egyébként a közszférában dolgozó minden egyes családtól és minden egyes dolgozótól, és 2008 és 2010 között születtek meg azok a döntések, amelyek végül is egyhavi nyugdíjat vettek el a nyugdíjasoktól. (Korózs Lajos: Ez se igaz!)

Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-et követően ezzel szemben egy adócsökkentési politika vette kezdetét, és azt mondtuk, hogy 2010 után azoknak kell viselni a válságkezelés terheit, akik egyébként korábban a 2002 és 2010 közötti időszak nagy haszonélvezői voltak. Ennek megfelelően a konszolidálást úgy végeztük el, hogy a konszolidálást és a stabilizációt együttesen szolgálta a munkát terhelő adók fokozatos csökkentése, a kisvállalkozások és a családok adóterheinek mérséklése, és ezek helyett az igazságos közteherviselés jegyében a fogyasztás és a bankok, valamint a multinacionális vállalatok adóztatása.

Ne felejtsük el, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2010 volt az az időszak, amikor meghoztuk azt a döntést, hogy a magyarországi kisvállalkozások, az 500 millió forint árbevétel alatti kisvállalkozások esetében a társaságiadó-terheket jelentősen mérsékeltük, közel a felére vittük le, akkor vezettük be a 10 százalékos társaságiadó-kulcsot.

Itt szeretnék kitérni arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy 2010-ben ‑ részben nemzetközi nyomásra ‑ természetesen a parlament meghozta azt a döntést, hogy a későbbiekben szándékunkban áll ezt egy egykulcsos adórendszerré átalakítani, azaz a nagyvállalatok adóterheit is mérsékelni. Most a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja arra kérte a kormányt ‑ és örülök neki, hogy a kormány ezt a döntést hozta a benyújtott költségvetéssel és az ahhoz kapcsolódó törvényekkel együtt ‑, hogy mi nem tartjuk indokoltnak a nagyvállalatok adóterheinek mérséklését, és semmilyen körülmények között nem járulunk hozzá a kisvállalatok adóterheinek emeléséhez, ezért a két adókulcs csökkentését nem tartjuk időszerűnek. A kisvállalkozások adóterheinél maradjon meg a 10 százalékos kulcs, maradjon meg náluk az alacsony adózási teher, és azt gondoljuk, ehhez nem kell hozzáigazítani a nagyvállalatok adóterhelését, továbbra is az igazságos közteherviselés jegyében viseljenek nagyobb részt az ország előtt álló közterhekből.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyancsak itt szeretnék kitérni arra ‑ mert azt gondolom, ez egy fontos dolog ‑, hogy 2010-ben a 2011. évre vonatkozóan hoztunk egy nagyon fontos döntést Magyarországon az adórendszer tekintetében, hoztunk egy olyan döntést, amely jelentősen mérsékelte a személyi jövedelemadó-terheket: a korábbi legmagasabb, 32 százalékos adókulcs helyett, amit a szocialisták vezettek be, Magyarországon végül is egykulcsos adórendszer alakult ki 16 százalékos kulccsal, és fokozatosan sikerült eltörölnünk azt a Bajnai Gordon által kitalált és a szocialisták által bevezetett sajátos vívmányt, amelynek eredményeként az emberek még az után is adót fizettek, amit nem kaptak kézhez.

Mert ne felejtsük el, itt, ebben a Házban minden alkalommal érdemes leszögezni, hogy a félszuper­bruttó nevű műintézményt a Bajnai-kormány találta ki, a szocialista képviselők a szabad demokratákkal együtt szavazták meg, és ennek az volt a lényege, hogy a magánemberek még az után is személyi jövedelemadót fizettek, ami közterhet utánuk a vállalatok, tehát a munkáltatójuk fizetett. Azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ez egyértelműen azt jelentette, hogy Magyarországon első ízben fordult elő az, hogy még olyan után is adót kellett fizetni, amit egyébként az ember meg sem keresett vagy kézhez sem kapott. Az adóterhek jelentős csökkentése zajlott le, ezzel párhuzamosan pedig a félszuperbruttó intézményét is kivezettük, és ráadásul még a családi adókedvezményeket is be tudtuk vezetni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Akkor nagyon sokat vitatkoztak velünk a szocialista padsorokban ülők, hogy úgymond ezzel a legalacsonyabb keresetűek rosszabbul járnak. Azt gondolom, öt esztendő után visszatekinthetünk arra, hogy hogyan néz ez ki a tényleg legalacsonyabb keresetűek esetében. A kezemben van az az összehasonlítás, amelyik azt mutatja, hogy hogyan változott Magyarországon a nettó minimálbér reálértéke 2002 és 2010 között: a nettó minimálbér reálértéke 2002 és 2010 között, az önök kormányzása idején 1 százalékkal nőtt; a nettó minimálbér értéke 2010-ről 2016-ra ‑ ha az új költségvetésben egyébként változatlan minimálbérrel számolunk ‑ viszont 5,5 százalékos növekedést mutat. Azt gondolom, ez elég egyértelműen eldönti azt a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy végső soron melyik bér- és adórendszer az, amely kedvezőbb minden magyar családnak és egyébként minden magyar dolgozó embernek.

Azt kérem azoktól is, akik követik ezt a parlamenti vitát, hogy ne üljenek fel annak, aki Magyarországon úgy ígér egyébként több pénzt a költségvetésben, hogy ezzel párhuzamosan mindenkire lényegesen több adót is akar kivetni, mert azt látni kell, hogy az ellenzéki pártok sokszor felelőtlen ígérgetéseinek ‑ amelyek közül a szocialisták persze semmit nem valósítottak meg a kormányzásuk idején ‑ rend­szerint az a következménye, hogy az adóterheket is emelni kell.

Mi ezzel szemben, tisztelt képviselőtársaim, olyan filozófiát vallunk, amely filozófiának az a lényege, hogy csak úgy lehet Magyarországon sikeres gazdaság, csak úgy lehet Magyarország sikeres ország, ha az állam azt az alapelvet követi, hogy abból a pénzből, amit az emberek megkeresnek, minél többet hagy náluk. Ezért mi folyamatosan, minden esztendőben, mindig a munkát terhelő adók, elsősorban a személyi jövedelemadó csökkentésének hívei vagyunk éppen azért, mert azt gondoljuk, hogy az emberek által megkeresett pénz maradjon náluk. Szerintünk az igazságos adórendszernek az a lényege, hogy inkább a fogyasztást adóztatjuk, és egyébként a megkeresett pénzből pedig minél többet az embereknél hagyunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Természetesen minden költségvetésnek, az adórendszernek is kell egyfajta szolidaritást és társadalmi felelősséget mutatnia. Mi azt gondoljuk, hogy az adórendszer ezt a családi adókedvezmény formájában fejezi ki.

És itt érdemes, tisztelt képviselőtársaim, kitérni arra, amit végül Varga miniszter úr is említett az expozéjában, hogy a 2011-től 2016 végéig tartó időszakban egyébként az új adórendszer a családi adókedvezményekkel együtt 3600 milliárd forint többletjövedelmet hagy a családoknál, és ebből családi adókedvezmény formájában 1300 milliárd forinttal segítjük 2011 és 2016 között gyakorlatilag Magyarországon a családokban élő gyerekek felnevelését és iskoláztatását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, ez különösen, jelentősen változhat még a következő esztendőben. Idézzük fel ennek a különféle fázisait! 2010-ben döntött az Országgyűlés ismét a gyerekek után járó adókedvezmény visszahozásáról. Itt is szeretném leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, hogy volt Magyarországon családi adókedvezmény, gyerekek után járó adókedvezmény: 2002-ben, amikor a szocialisták átvették a kormányzást, csak eltörölték azt 2003-ban. Ennyit arról, hogy ha ők valamit megígérnek, annak egyébként milyen döntések lesznek a következményei.

2003 és 2010 között gyakorlatilag kivezették Magyarországon a gyerekek után járó adókedvezményt. 2010-ben 2011-es kezdettel visszahoztuk azt, és 2013-ban döntött az Országgyűlés arról, hogy 2014-től kezdve az alacsony jövedelműek nemcsak az általuk fizetett adóban, hanem egyébként az általuk fizetett egyéb közterhekben is igénybe tudják venni azt, ami jelentős értékű többletjövedelmet hagyott a legalacsonyabb keresetű, gyereket nevelő családoknál. Ennek a mértéke meghaladta az 55 milliárd forintot.

Ezeket az eredményeket nemcsak megőrzi a 2016. évi költségvetés, tisztelt képviselőtársaim, hanem tovább is lép rajta: 2016-ban megkezdődik a gyerekek után járó adókedvezmény növekedése a kétgyerekes családoknál. Ennek természetesen egyszerre van családpolitikai célja, és egyben azt gondolom, a legjelentősebb számú magyar családot támogatjuk ezzel. 350 ezer kettő gyermeket nevelő családban van ma Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a két gyerek után járó adókedvezmény mértékének növekedésével 1 millió 400 ezer szülő és gyermek életében jelent többletjövedelmet a 2016-os költségvetés és az akkor meghozandó adótörvények.

De ezt le tudjuk fordítani, tisztelt képviselőtársaim, nagyon egyszerűen le tudjuk fordítani a családok vonatkozásában is. Nézzük csak! Két gyermeket nevelő családnál egy kereső esetén, ahol egyébként a bér a minimálbérnek felel meg, ott 72 600 forinttal több marad 2015-ről 2016-ra. Tehát a havi jövedelemnél, ha egy minimálbéres kereső két gyereket nevel, 72 600 forint többletet jelenthet. Ott, ahol átlagbéren van ez az egy kereső a magyar családoknál ‑ ez is jelentős számú magyar család ‑, ott ennek a mértéke eléri a 88 200 forintot.

(13.40)

Ha a két gyereket nevelő családban két kereső van, ott a minimálbéreseknél már 85 ezer forint körül van az éves megtakarítás összege, két gyereket nevelő családban két kereső esetén, ha a keresők egyébként átlagbéren vannak, ez már elérheti a 116 ezer forintot.

Tisztelt Képviselőtársaim! 1 millió 400 ezer szülő és gyermek életében a két gyerek után járó adókedvezmény növekedése jelentős előrelépést jelent.

Összességében elmondhatjuk, hogy a 2016. évi költségvetésnek köszönhetően, pontosan azért, mert nincsen benne adónövelés, csak adócsökkentés, és adócsökkentés révén hagyjuk ott a gazdasági növekedés által megtermelt többletjövedelmet, illetve a költségvetés az adósságcsökkentés, a kamatkiadások csökkentése révén megtermelt jövedelmét az embereknél, Magyarországon a 2016. évi költségvetésnek köszönhetően valóban mindenki léphet egyet előre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezért azt gondolom, hogy a kísérő törvényekkel együtt is egy olyan költségvetési törvény fekszik önök előtt, amit bátran támogathat mindenki itt a parlamentben. Én ezt szeretném kérni az ellenzéki frakcióktól is, és egyben arra szeretném kérni őket, hogy ha ehhez kapcsolódó, egyéb javaslataikat bemutatják, akkor, tisztelt képviselőtársaim, arról is beszéljenek, hogy miből, arról is beszéljenek, hogy egyébként ehhez milyen adórendszert társítanának, kinek az adóját emelnék meg. Mert a mi filozófiánk teljesen egyértelmű: mi szeretnénk lényegesen több pénzt otthagyni az embereknél, minden évben azt gondoljuk, hogy a többletjövedelmet adócsökkentés formájában kell otthagyni.

Ezzel szemben van egy másik filozófia, amelyik azt mondja, hogy egyébként a költségvetés vegye el a pénzt, és ossza el újra, csak, tisztelt képviselőtársaim, azt gondoljuk, ha a költségvetés osztja újra a pénzt, azzal lehet, hogy néhány százezer ember az állami foglalkoztatotti körben jobban jár Magyarországon, de amikor a költségvetés adócsökkentések mellett dönt, akkor a kevesebb adó minden keresőnek, több mint 4 millió magyar embernek és az általa eltartott gyermekeknek kivétel nélkül többletjövedelmet jelent. Ezért a mi filozófiánk az, hogy úgy lehet elérni egy erős és stabil gazdaságot, több munkahelyet Magyarországon, ha egyébként minden évben kevesebb adót kell fizetni az embereknek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Itt még érdemes kitérnünk arra, hogy mindezek mellett, hogy adót is csökkentünk, és így hagyunk több pénzt az embereknél, azért ez a költségvetés az előző évi költségvetésekkel együtt jelentős előrelépést jelent több olyan területen és ágazatban is, ahol egyébként a költségvetés által foglalkoztatott, illetve általa bérrel fizetett emberek vannak. Ne feledkezzünk el arról, hogy már korábban bevezettük a pedagógus-életpályaprog­ramot, ami közel 30 százalékos bérnövekedést jelentett a bevezetésekor a pedagógusoknak, és ez azóta is egy 5 százalék körüli bérnövekedést foglal magában minden évben, így 2015-ről 2016-ra is. 2015-ben vezettük be, illetve vezetjük be most július 1-jétől a fegyveres szerveknél, tehát elsősorban a rendészeti szerveknél, illetve a honvédségnél szintén az életpályaprogramot, ami megint csak egy 30 százalékos bérnövekedéssel, azt követően pedig 2015-ről 2016-ra újabb 5 százalékos bérnövekedéssel jár együtt. Ezek a bérnövekedések ott vannak a 2016. évi költségvetésben is. Tehát sok százezer olyan ember van Magyarországon, akit a költségvetés foglalkoztat, és akinek a bére növekedett, illetve 2015-ről 2016-ra még növekedni is fog az új költségvetésnek megfelelően.

Lesz változás a szociális szférában dolgozók egy részénél is, és tisztelt képviselőtársaim, természetesen dolgozik a kormány ‑ és ezt támogatja a frakció ‑ a köztisztviselői életpályaprogramon is. Azonban azt gondolom, hogy csak lépésről lépésre lehet ezeken a területeken előrejutni, és a hitelességet mindenképpen bizonyítja az, hogy ellentétben a korábbi, felelőtlen döntésekkel, amelyeket például a szocialista kormányok kivétel nélkül vissza kellett hogy vonjanak, stabilan tudjuk tartani az életpályaprogramokat és a bérnövekedéseket a már megkezdett területeken a költségvetés keretein belül is.

Azt gondolom, ez mindenképpen azt mutatja, hogy felelős gazdálkodással, a makrogazdasági stabilitás megőrzésével, a növekedés további folytatásával Magyarország minden évben lépésről lépésre juthat egyet előre. Ennek a garanciája a 2016. évi költségvetés, ezért természetesen biztosíthatom arról a kormányt, hogy a parlamentben a legnagyobb párt, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja természetesen ezt a költségvetést és annak az elfogadását a szavazataival támogatni fogja. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)