karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Varju László (független)

2015-05-27 · 76. ülésnap · felszólalás · 13:05

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/4857 Az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról

Szöveg9 114 karakter · 16 bekezdés · JSON

VARJU LÁSZLÓ (független): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy látom, hogy elég széles skálán tudunk majd kalandozni ennek a javaslatnak a nyomán. Előre szeretném jelezni, talán egy kis meglepetéssel is a kormány felé, hogy én azok közé tartozom, akik nagyon érdeklődnek aziránt, ami a javaslat mögött van. Szívesen kipróbálnám, és örülnék annak, ha az a cél, amit önök megfogalmaznak, hogy a személy azonosítására vagy az elektronikus aláírásra, ügyintézésre vonatkozó elképzelés minél hamarabb érvényre jusson, és attól a sok vagy több kártyától, amit egyébként használunk, sikerüljön megszabadulni olyan módon, hogy egyébként az okmányaim biztonsága és az elektronikus ügyintézés egymást erősítő, segítő megoldások legyenek.

De az a helyzet, hogy részben a képviselőtársaim által elmondottak, részben ez alatt a rövid idő alatt is érkezett jelzések alapján látszik, hogy a törvény jelenlegi állapotában inkább a kecskére bízott káposzta esetét próbálja meg bizonyítani, mert azok az érzékeny adatok, amelyeket ilyen módon a törvény erejével önök összerendeznek egy helyre, az bizony nagyon sok kockázatot rejt magában. Éppen ezért mindazon szervezeteknek a figyelemfelhívását, amely a különböző célú adatkezelések összekapcsolása fő szabályának a tiltására vonatkozna, a törvény ebben a formában biztos, hogy nem tudja kezelni. Ezért ezen vagy módosítaniuk kell, vagy a támogatást nem tudják elnyerni.

Én értek minden olyan szándékot, amely gyakorlatilag ‑ önök által elmondva ‑ az adatvédelem irányába mutat, de ennél több lehetőséget kell, illetve több garanciát kell önöknek biztosítani. Ebbe beletartozik az is, hogy Magyarország történetében azért elég furcsa időszakot éltünk meg, vagy furcsa módon alakult a személyi szám története és annak az 1991-ben történő bevezetése, amikor az Alkotmánybíróság társadalmilag méltányolható okból, a totális állam elleni küzdelem jegyében korlátozta a személyi szám közigazgatási használhatóságának körét. De ez a korlátozás lényegében egy téves hírközlés miatt alakult úgy, ahogy alakult, és azt követően nagyon sok pénzébe és idejébe került Magyarországnak, hogy e területen előre tudjon lépni. De azért azt kell mondjam, hogy e területen voltak és vannak eredményei Magyarországnak. Itt gondolok most elsősorban az okmányirodák kialakítására, azok működésére. Tehát van egy olyan háttér, amire valóban lehet támaszkodni, de ezen háttér után egy ilyen előrelépés, amire önök készülnek, láthatóan sokkal több jogi garanciát igényel, mert technikai megvalósításban kevesebb aggályt látok a terrorizmusra vagy akár pedig az elhunytak személyére vonatkozóan, hogy azok összecserélhetőek lennének. Ezzel vitában is állok képviselőtársammal.

Viszont ugyanaz az eszköz, ami a jó állam kezében a polgárok érdekeit szolgálja, az a rossz állam kezében egy komoly visszaélésre ad lehetőséget.

(20.30)

Az önök elmúlt években végzett tevékenysége nem ad arra biztatást, hogy csak jót lehessen gondolni ezekről a szándékokról, hanem éppen ellenkező a helyzet. Ezért az adatvédelmi szempontokat semmiképpen sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A javaslatnak azonban a legkritikusabb eleme az ujjlenyomat kötelező alkalmazása. Ha a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének sajnos csak nyilatkozatban elérhető szavait is ideidézzük, ahhoz azért ragaszkodni kell, hogy az ujjlenyomat képe csak az e-kártyán látszódjék, azokból ne építsenek központi adatbázist, hogy itt több irányból közelítsük meg annak a feltételnek a hiányát, hogy az elnök úr véleményét az Országgyűlés számára az előterjesztő nem tudta biztosítani.

De a lényeg, a javaslat többek között a következő kötelező szabályokat tartalmazza. A tárolóelem az ujjlenyomatot abból a célból tartalmazza, hogy az állandó személyazonosító igazolvány és a polgár közötti kapcsolat kétséget kizáróan megállapítható legyen. Na most, önök erről elfelejtettek akár előterjesztőként, akár pedig kormánypárti vezérszónokként beszélni, hogy ezt igenis önök kőkeményen össze akarják kapcsolni, minden 12 évet betöltött állampolgárnál. A polgár az ujjnyomat rögzítését tűrni köteles, ha a polgár az ujjnyomat rögzítését ‑ a 29. § megfelelő bekezdésében meghatározott kivételekkel ‑ visszautasítja, a személyazonosító igazolvány kiadását meg kell tagadni. Tehát akkor ez az igazolvány az állampolgárnak nem jár.

Sőt, ezt még fokozni is tudják, a rendőrségről szóló törvény pedig a következőkkel egészül ki: a rendőrség feladatai ellátása során, ha az érintett személyazonosságának megállapítása szükséges, az érintett személyazonossága megállapítása céljából a személyazonosító igazolványnak az érintett ujjnyomatát tartalmazó adatát kezelheti, ezen adatot az érintett hozzájárulása alapján, vagy ha a törvény lehetővé teszi, összevetheti az érintett ujjnyomat adatával. Tehát önök ezt ebben a formában akarják csinálni, ennek megfelelően akkor azért felvetem, hogy szükséges-e az ujjnyomattal ezt az igazolványt ellátni. Milyen veszélyeket rejt ez a változtatás? Mert az állampolgárok ilyen kiszolgáltatottságát, azt gondolom, senki sem szeretné. Éppen ezért ezt támogatni nem tudjuk.

Milyen összegekbe kerülhet egyébként önmagában ez a rendszer, és milyen visszaélésekre ad lehetőséget? Ezt is vizsgálni szükséges. A személyazonosító igazolvány biztonsága a jelenlegi rendszerben három szinten egyébként, technikai, informatikai és igazgatási oldalról megoldott, ehhez a fénykép tökéletesen elegendő, ehhez nincs szükség ujjnyomatra. De az ujjnyomat ehhez képest semmi újat, semmi minőségi változást nem hoz, ezért ennek bevitele a rendszerbe tökéletesen értelmetlen. Még egyszer szeretném hangsúlyozni ugyanakkor, hogy minden 12 évesnél idősebb állampolgár számára kötelezővé teszi az ujjnyomat rögzítésének tűrését. Ez a gyakorlatban a mai viszonyokhoz képest azt jelenti, hogy önök egy országot akarnak rabosítani. Tehát ebben a formában ez történik. Ami eddig csak büntetőeljárásban volt lehetséges, és ott is megfelelő garanciák beépítésével, önök most egy országgal akarják megcsinálni, minden 12 éven felüli gyermekkel, illetve felnőttel. Ez felér a jogállam maradék szétzúzásával is. Ezért ez ellen tiltakozni kell.

Most arról beszélni, hogy mindez mibe kerül, eszközökkel, akár időben, talán még túl korai, mert a hatástanulmányokat legalább megspórolták az országgyűlési képviselőktől, tehát erről információink nincsenek.

Összességében véve tehát a Demokratikus Koalíció ebben a formában biztosan nem támogathatja ezt a javaslatot. Ebben kiemelt szerepe van annak, amit önök az ujjlenyomat kérdésében javaslatként itt megfogalmaztak. Ezért hangsúlyozzuk annak feleslegességét, veszélyeit és korrupciós lehetőségeit. Éppen ezért van néhány pont, amire szeretnék kiemelten kitérni, és hangsúlyozni, hogy miért nem támogatjuk ezt a javaslatot, hiszen így, ebben a formában nem az elektronikus kormányzás megteremtését célozza ez a javaslat, hanem sokkal inkább az állampolgárok megfigyelésének, ellenőrzésének, adatai összegyűjtésének egyik lehetséges eszköze.

Az Európai Unión belül egyébként jól működő elektronikus kormányzásra van példa, akár Észtországot és Finnországot is említhetjük. Ezekben az országokban azonban, tudni kell, és önök ezt pontosan jól tudják, a politikai kultúra egy más szintjéről kell beszélnünk. És itt, egy olyan helyzetben, amikor a politikai pártok, kormányzó pártok az ellenzéki pártok megsemmisítésére törekednek, nem is alkalomszerűen, hanem rendszeresen, akkor az önök kezében egy ilyen lehetőséget igenis nyomásgyakorlásra használhatnak fel, és ennek feltételezése nem rosszindulatú feltételezés.

Igenis osztjuk a Társaság a Szabadságjogokért aggályait, amely szerint az e-kártya szembemegy az egyik legfontosabb adatvédelmi alapelvvel, a célhoz kötöttséggel, miközben önök itt a személyes adatokat relativizálják, továbbításának, illetve különböző célú adatkezelésének összekapcsolásáról elvétve beszélnek. Éppen ezért ebben további garanciák nélkül nem lehet érdemben előremenni.

A törvényjavaslat egyébként semmi konkrétumot nem mond azzal kapcsolatban, hogy az összegyűjtött személyes adatokat ki és hogyan fogja kezelni. Különösen problematikus lehet az, ha a személyes adatok összefésülését generáló kódokat ugyanaz a szervezet generálná, mint amelyik az adatokat tárolja és használja, és így máris bekövetkezik, amiről az előző pontokban nemcsak én, hanem a hozzászólásaikban képviselőtársaim is szóltak.

Teljességgel elfogadhatatlan és indokolatlan az ujjlenyomat kötelező alkalmazása minden 12 éven felüli magyar állampolgár esetében. Így az átláthatatlan rendszer valóban sok aggályt teremthet, fejfájást okozhat nagyon sok állampolgárnak. Ha valaha volt vagy lett volna értelme önök által kezdeményezett társadalmi párbeszédnek, az állampolgárok véleményének kikérését alkalmazni, akkor kifejezetten ez lehetett volna az a pillanat. De ezzel mi most megelőzzük önöket. Azt tudom mondani, hogy miközben itt egy olyan célt fogalmaznak meg, amelynek érdekében sok mindent kell tenni, de ez az állampolgárok nélkül nem valósulhat meg. Ebben a formában csak rabosított ország lesz Magyarország, ez ellen pedig tiltakozni kell. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Varju László — 2015-05-27, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/76-143.html
BibTeX
@misc{karzat-40-felszolalas-76-143,
  title = {Varju László — 2015-05-27, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl40/felszolalas/76-143.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}