Dunai Mónika (Fidesz)

DUNAI MÓNIKA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! „Ami ma lehetetlen, az holnap megvalósulhat.” ‑ Öveges professzor szavai ezek. Úgy gondolom, ez az idézet kellően jellemzi azt a nemes célkitűzést, ami az előttünk fekvő T/4857. számon benyújtott, az e-kártya megvalósításához szükséges egyes törvények, valamint az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatban rejlik. Az Alaptörvény XXVI. cikke pedig kimondja: „Az állam ‑ a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében ‑ törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására.”

Az alkotmány imént idézett mondatával tulajdonképpen kötelezettséget vállaltunk, hogy a technológiai fejlődés eredményeit felhasználjuk a közigazgatás korszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére az állampolgárok életének megkönnyítése érdekében. Az elektronikus személyazonosító kártya felté­teleinek jogszabályi megteremtése véleményem szerint a legkiválóbb példa lehet a kor technikai vívmányainak hatékony, állam általi felhasználására.

A kormány törvényjavaslata egyfelől az e-kártya megvalósításához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza, másfelől az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítására irányul. Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy a következő két fogalom nem elválasztható és nem elválasztandó egymástól. Ez a két fogalom az elektronikus közigazgatás és az információbiztonság, vagy ha úgy tetszik, az adatvédelem. Miközben mindent meg kell tennünk a hatékonyság, az állampolgárok kényelme érdekében, ez nem mehet sohasem a biztonságuk, a biztonságunk rovására. Sőt, ha lehetőségünk nyílik rá, ezt folyamatos fejlesztéssel, módosítással erősítenünk kell. Az adatvédelmi szabályokat minden körülmények között be kell tartani.

(19.40)

A célhoz kötöttség elvének és az adatok összekapcsolása tilalmának érvényesülnie kell az alkalmazás során.

Már 2008-ban, az online személyazonosítás egységesítése jegyében elkészült az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban az elektronikus személyi igazolvány bevezetésének koncepciója, ám a szocialista kormány, mint annyi minden másban, itt sem lépett a tettek mezejére. Az ebben a ciklusban elfogadott, az egységes elektronikuskártya-kibo­csátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény megteremtette a különböző kártyák egyesítésének keretfeltételeit. Az Európai Unió 2014-ben elfogadott 910/2014/EU rendelete középpontjában pedig az elektronikus személyazonosítás határokon átívelő egységesítése áll.

Az EU 16 tagországa már elektronikus személyazonosító kártyát bocsát ki. Az e-személyiigazolvány legnagyobb sikertörténete talán leginkább Észtországhoz köthető. Itt ugyanis az e-személyi­iga­zolvánnyal okmányirodai, földhivatali, közjegyzői ügyek, iskolai beíratás is intézhető elektronikusan, sőt az még tömegközlekedési bérletként is használható.

Az észtek kártyájuk segítségével elektronikusan voksolhatnak a helyhatósági, a parlamenti választásokon, a népszámlálást is ennek segítségével bonyolították. 2012-ben, vagyis három évvel ezelőtt a lakosság 90 százaléka rendelkezett elektronikus kártyával.

Hazánkban az elektronikus közigazgatás kiterjesztésével kapcsolatos feladatokról szóló 1743/2014-es kormányhatározat 9. pontja alapján létre kell hozni az elektronikus tárolóelemet tartalmazó, személyazonosításra és elektronikus aláírásra alkalmas okmányt, amely biztosítja az állampolgárok számára, hogy egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, kiemelten az adóigazgatási eljárásokat és a társadalombiztosítási ellátások igénybevételét. Ezáltal legyen alkalmas a taj-kártya és az adóigazolvány kiváltására, és legyen alkalmas egyes közlekedési szolgáltatások igénybevételére is. Úgy gondoljuk, hogy az e-kártyától elvárt funkcionalitást leghatékonyabban a személyazonosító igazolvány fejlesztésével lehet elérni.

Az elektronikus személyazonosító kártya tehát egyszerre szolgálhat adóigazolványként, taj-kártyaként vagy éppen útlevélként. Az e-kártya ezenfelül alkalmas lesz arra, hogy az igénylő erre irányuló szándéka esetén ‑ és ezt szeretném kiemelni még egyszer: az igénylő erre irányuló szándéka esetén ‑ támogassa az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer bevezetésével létrejövő keretrendszer szolgáltatásainak az igénybevételét. Ez a megoldás folyamatosan bővülő felhasználási lehetőségeket eredményezhet, és megteremti az alapjait annak, hogy az állampolgárok egyetlen okmány használatával intézhessék hivatalos ügyeiket, továbbá egyetlen kártya segítségével vegyenek igénybe online elektronikus szolgáltatásokat.

Ki kell emelni, hogy ugyan az e-kártya elektronikusan tartalmazni fogja ugyan a taj-t és az adóazonosító jelet, azonban az előterjesztésnek nem célja a taj-kártya és az adóigazolvány megszüntetése. Az e-kártya természetesen csak felmenő rendszerben kerülhet az állampolgároknak elgondolásunk szerint. Az egyes kártyaleolvasók telepítését, elterjedését követően, valamint az összerendelési nyilvántartás tényleges működését követően lehet megvizsgálni azt, hogy szükséges-e fenntartani a kötelezően biztosítandó taj-kártyát és adóigazolványt, vagy ezekre csak egy szűk rétegnek lesz szüksége.

Az igazolványok cseréjére így fokozatosan kerül sor. Azonban az új típusú igazolvány kiállítását a korábbi igazolvány érvényességi idejének lejártát megelőzően is lehet már kezdeményezni. A javaslat az okmány érvényességi idejét ‑ a jelenlegi érvényességi időktől eltérően ‑ a 18. életévüket betöltött polgárok esetében egységesen hat évben javasolja meghatározni.

Az idősebbek megnyugtatására jelzem, hogy a 65 év feletti polgárok, amennyiben az elektronikus funkciókat nem kívánják használni, a továbbiakban is kérhetnek határidő nélküli érvényességi idejű, úgynevezett hagyományos személyazonosító okmányokat. A 18 éves kort megelőzően az igazolványt a személy külsejének gyakori változása miatt továbbra is cserélni kell, a javaslat szerint háromévente.

A személyazonosító igazolvány tárolóelemén a kiállítás során elektronikus módon rögzítésre kerül a kérelmező személy ujjlenyomata, de ez kizárólag az okmányon kerül tárolásra. A későbbiek során a személynek és az okmányban elektronikusan rögzített biológiai jellemzőnek az elektronikus összevetésével lehet a személyazonosítást hitelesen elvégezni, a személyt az okmánnyal „összekötni”.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottakból is következően az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása során kulcskérdés a megvalósítás hatékony felügyelete. Ennek érdekében a feladatok átfogó, horizontális ellátása céljából indokolt volt egyetlen integrált felügyeleti szerv létrehozása az elektronikus ügyintézés, a nemzeti adatvagyon, az informatikai biztonság és információbiztonság, valamint a köziratok kezelésének a felügyelete vonatkozásában. Az előttünk fekvő javaslat rögzíti az elektronikus kapcsolattartást az informatikai biztonsággal összefüggő eljárásokban, és egységesíti a terminológiát.

Bízom benne, hogy a javaslat elfogadásával a XXI. század követelményeinek mindenben megfelelő közigazgatás megteremtéséhez teszünk egy nagy lépést, a bürokrácia további csökkentésével, az elektronikus ügyintézés kiszélesítésével és elterjedésével alapvetően megkönnyítjük a magyar emberek életét.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)