Pogácsás Tibor (Fidesz)

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalt törvényjavaslat három kérdéskört érint: az e-kártya létrehozásához szükséges törvények módosítását, az úgynevezett összerendelési nyilvántartás működésének pontosításához szükséges törvénymódosítást, az információbiztonságról szóló törvény és az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosítását.

Az Európai Unió 16 tagországában már elektronikus személyazonosító kártyát bocsátottak ki, amely a benne található csip révén nemcsak a hagyományos személyazonosításhoz szükséges adatokat tartalmazza, de számtalan elektronikus szolgáltatás is igénybe vehető vele. Az elektronikus személyivel rendelkezők időt és fáradságot takaríthatnak meg azzal, hogy akár otthonról is intézhetik hivatalos ügyeiket, ráadásul a szolgáltatások folyamatosan, éjjel-nappal igénybe vehetők. Az e-kártya elfogadása megtakarítást jelenthet a vállalkozásoknak is, hiszen ezzel kiválthatók a saját ügyfél-azonosító rendszerek.

Az e-kártya egy új típusú személyazonosító igazolványként jelenik meg. Az új személyi igazolvány a korábbihoz képest jelentős eltérésekkel rendelkezik. Új elektronikus funkciókat tartalmaz: az elektronikus személyazonosítás, az elektronikus aláírás lehetősége, valamint az elektronikus útlevél funkció. Az elektronikus tárolóelem a vizuális és az e-funkciókhoz szükséges adatokon kívül tartalmazza a polgár ujjnyomatát, adóazonosító jelét, valamint társadalombiztosítási azonosító jelét, 12 éves kortól tartalmazhatja már a polgár aláírását. Az érvényességi ideje fő szabály szerint 6 év. A törvényes képviselő kötelessége, hogy biztosítsa a kiskorú vagy a cselekvőképtelen személy személyazonosító igazolvánnyal rendelkezését.

A terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények miatt elrendelt utazási korlátozás kódolt formában tüntethető fel az igazolványon.

Az e-kártya olyan technológiai megoldással kerül kialakításra, hogy egyes elemeit csak az olvashatja ki elektronikusan, aki erre jogosult, és csak azt az adatot ismerheti meg, amelyet jogosult is kezelni, azaz nem fordulhat elő, hogy egyes állami vagy egyéb szervek az adatokkal visszaélhessenek.

Az ujjnyomat nem kerül nyilvántartásba, a más jogon tárolt ujjnyomatoktól eltérő módon kerül rögzítésre. Az ujjnyomatot kizárólag az útlevélfunkció használatával, valamint rendőrségi azonosításra, azaz az igazolvány és az igazolványt felmutató azonosítására lehet majd felhasználni.

A kártya egyes elektronikus funkciói a következőket jelentik. Elektronikus személyazonosítás, amely lehetővé teszi mind online rendszerben, mind pedig személyes ügyintézés során a személy azonosítását. A polgár a kártyáját a megfelelő kártyaolvasóba helyezi, a PIN-kód beütésével hitelesen azonosíthatja magát. A leolvasott adatok felhasználhatók az űrlapok gyors kitöltésére.

Az elektronikus aláírás egy szabadon választható funkció, ha a kártya tulajdonosa kéri, úgy az igazolványa az elektronikus aláíráshoz is felhasználható mint hitelesítő eszköz. Az ehhez szükséges elektronikus szolgáltatást a kormány által kijelölt szerv, várhatóan a NISZ Zrt. biztosítja.

Utazáshoz az új személyi igazolvány ugyanúgy használható lesz, mint a régi. A tárolt ujjnyomatnak és az elektronikus csipnek köszönhetően a repülőtéri határátlépést gyorsíthatja meg.

Az igazolványok cseréje fokozatosan, a régi lejáratával történik, aki azonban szeretné a régi igazolványát hamarabb lecserélni, emelt összegű illetékért megteheti.

(19.30)

Azon 65 év feletti személyek, akik nem kívánják az elektronikus funkciót igénybe venni, továbbra is igényelhetnek határidő nélküli igazolványt. Az illetékmentesség köre bővül a 14-18 év közötti korosztállyal.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat összerendelési nyilvántartásra vonatkozó részeinél hangsúlyozni kell, hogy a törvényjavaslatnak a sajtóban eddig megjelentekkel ellentétben nem célja, hogy az elkülönülten kezelendő azonosítókat ‑ taj-szám, adóazonosító, személyazonosító ‑ egyben kezelje. A 2013. január 1-je óta megalkotott szabályozás alapján az összerendelési nyilvántartás a személyi alapnyilvántartások és az egyéb kapcsolódó nyilvántartások titkosított kapcsolati kódjait tartalmazza, és az e-kapcsolati kódok útján történő szakrendszerek közötti kommunikációt teszi lehetővé. A nyilvántartás semmilyen természetes személyazonosító adatot vagy egyéb ágazati azonosító kódot nem tartalmazhat.

Az összerendelési nyilvántartás szerepe az, hogy az egyes szakrendszerekbe a szakrendszer által előírt azonosító nélkül is be lehessen lépni, és a kapcsolati kódon keresztül is azonosítható legyen az ügyfél. A jelen javaslat ezen összerendelési nyilvántartás szabályait a tényleges informatikai megvalósítás szempontjából felülvizsgálva pontosítja.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat másik célja az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása. A módosítás lényegi elemei a következők. Az általános hatóság mellett kijelölésre kerülnek kormányrendeleti szinten az európai létfontosságú vagy nemzeti létfontosságú létesítménnyé, rendszerré törvény alapján kijelölt létesítmények, rendszerek, a zárt célú rendszerek, a honvédelmi célú, valamint a polgári hírszerző tevékenységet végző nemzetbiztonsági szolgálat elektronikus informatikai rendszerei tekintetében a hatósági feladatot ellátó szervek.

A javaslat alapján megszűnik a Nemzeti Biztonsági Felügyelet információbiztonsággal kapcsolatos feladata, azt a jövőben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat látja el. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mint kormányzati eseménykezelő központ eddig is részt vállalt a kiberbiztonsági feladatok ellátásában, szerepe így megerősödik, egyúttal a szükséges szakértelem egy intézményben összpontosul. Átalakul a sérülékenységvizsgálat rendszere is. A kormány által kijelölt állami szerv mellett feladatot vállalhatnak nemzetbiztonságilag ellenőrzött piaci szereplők is. A nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek, a létfontosságú rendszerek elektronikus információs rendszerei, valamint a zárt célú rendszerek vonatkozásában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál működő kormányzati eseménykezelő központ végezheti a sérülékenységvizsgálatot. A Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat zárt célú elektronikus információs rendszerei, továbbá a Honvédelmi Tanács és a kormány speciális működését biztosító infokommunikációs támogató rendszerei esetében, valamint az Információs Hivatal tekintetében a saját ágazati, szintén a kormány által kijelölt állami szerv végzi a vizsgálatot.

A GovCERT tevékenységét eddig nehezítette, hogy az elektronikus kereskedelmi és elektronikus hírközlési szolgáltatók nem voltak együttműködésre kötelezve. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításával küszöböli ki a törvényjavaslat ezt a problémát.

Kiemelendő a biztonsági események kezelésére vonatkozó szabályozás. Az elektronikus információs rendszerben bekövetkezett biztonsági esemény dokumentálása, következményeinek felszámolása, a bekövetkezés okainak és felelőseinek megállapítása és a hasonló biztonsági események jövőbeni előfordulásának megakadályozása érdekében végzett tervszerű tevékenység eddig megoszlott a GovCERT és az ágazati eseménykezelő központok között. A módosítás eredményeként az ágazati eseménykezelő központokra vonatkozó szabályozás megszűnik. A GovCERT mellett csak a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon, a Honvédelmi Minisztériumban, valamint az Információs Hivatalnál fog eseménykezelő központ működni.

A kockázatokkal arányos, költséghatékony védelem kialakítása érdekében a szervezetet az elektronikus információs rendszerek védelmére való felkészültsége alapján a szervezetnek biztonsági szintekbe kell sorolnia a jogszabályban meghatározott szempontok szerint. Új elem a szabályozásban, hogy a magasabb biztonsággal védendő szervezeti egységek szintbe sorolása elválik a szervezet biztonsági szintjétől. Magyarul, ha egy szervezeten belül információbiztonsági szempontból magasabb védelmi szinten lévő szervezeti egység működik, akkor nem kell a teljes szervezetre a magasabb elvárásokat megvalósítani, így jelentős költség takarítható meg.

A törvényjavaslat szerint, ha az elektronikus információs rendszert olyan súlyos biztonsági esemény éri vagy súlyos biztonsági esemény közvetlen bekövetkezése fenyegeti, amely a rendszert működtető szervezet működéséhez szükséges alapvető információk vagy személyes adatok sérülésével jár, a kormányzati eseménykezelő központ a védelmi feladatainak ellátása érdekében kötelezheti a szervezetet, hogy a súlyos biztonsági esemény megszüntetése vagy a fenyegetettség elhárítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Azonnali beavatkozást igénylő esetben a kormányzati eseménykezelő központ ‑ az úgynevezett információbiztonsági felügyelő útján ‑ az információk sérülésének elkerüléséhez szükséges mértékben ideiglenes intézkedést is alkalmazhat.

A hatóság köteles felszólítani a szervezetet a jogszabályokban foglalt biztonsági követelmények és az ehhez kapcsolódó eljárási szabályok teljesítésére. Új elem a szabályozásban, hogy ha a felszólítást az érintett szervezet figyelmen kívül hagyja, vagy a hatóság által javasolt védelmi intézkedéseket önhibájából nem teljesíti és ezáltal súlyos biztonsági esemény következik be, vagy közvetlen bekövetkezése fenyeget, a hatóság a biztonsági esemény bekövetkezésének elhárítására fordított költségek megtérítésére kötelezheti a szervet.

Kérem a tisztelt Országgyűlést a javaslat támogatására. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)